Egyházközségünk ebben az évben kettős jubileumot ünnepel: fél évszázaddal ezelőtt került sor plébániatemplomunk ünnepélyes felszentelésére, valamint 85 éve, 1928 óta működik Montrealban magyar nyelvű római katolikus egyházközség.

Az évfordulók mindig alkalmat adnak a visszatekintésre és a hálaadásra. Hálaadásunkkal elsősorban Isten felé fordulunk, aki - XVI. Benedek pápa szép gondolata szerint - "életünk eseményein át írja üdvtörténetét", olykor éppen az olyan nehézségeken és a fájdalmas eseményeken keresztül, mint amit az otthontól való kényszerű elszakadás jelent. Földi életünkben csak lassan, apránként fedezzük fel a látszaton túli világot, Isten üdvözítő szándékát.
Hálával gondolunk azokra is, akik előttünk jártak, akik fontosnak tartották, hogy itt élő, megtartó hívő magyar közösség és templom épüljön. "Ha már a Haza messze tűnt a ködben, maradjon meg a Kereszt és a Hit. Ez lesz a múltba süllyedt Otthon s az Újvilág között a drága híd" - olvashatjuk jubileumi mottónkban. Plébániaközösségünk áldozatból és hitből született. Alapítóink, az itt szolgáló lelkipásztorok, az idetartozó hívek önfeláldozó szeretete példa számunkra, hogy nekünk is őriznünk kell közös értékeinket - nem engedhetjük őket elveszni a pillanatnyi, múló érdekek hálójában.

Múltunkra visszanézve, a jövő felé tekintve sem feledkezhetünk meg arról, hogy legfontosabb számunkra a jelen tudatos megélése. Felelősséggel tartozunk örökségünkért: hitünk mellett elsősorban a magyarságunk fogja össze a plébániát, és ezt tovább kell adnunk az utánunk jövő generációknak. Fenntartóink, a Szent Erzsébet Nőegylet és a Kurátori Testület munkája mellett a magyar nyelv és kultúra megőrzését és elsajátítását szolgálják a Montreali Magyar Iskola, a cserkészet, a hagyományőrző Bokréta tánccsoport, a plébániánkon működő különböző csoportok, valamint a közösségi és a kulturális rendezvények, események. Igen fontos az egymás iránti nyitottság, a befogadás és az egység megélése, a plébániai csoportok összefogása, mert csak egymást segítve van jövőnk. Így válhatunk "hívő közönség" helyett élő, egymást segítő közösséggé, így válhat a plébánia valódi lelki otthonná.

Ebben az évben megemlékezünk templomunk felszentelésének félévszázados jubileumáról is. Maga az Egyház Isten építménye, szent templom (LG 6), melynek alapja maga Jézus Krisztus (1Kor 3,11), ő ad neki erőt és szilárdságot. Az Egyházat, a szent templomot jeleníti meg a kőből épült templom, amely Isten hajléka az emberek között.

Elődeink a Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlották egyházközségünket és templomunkat. Az évfordulóink alkalmából ezt a felajánlást megújítva kérjük őt, hogy továbbra is álljon mellettünk, hiszen ahogy Clairvaux-i Szent Bernát imádságába foglalta: "Sohasem hallotta még senki, hogy Te gyámoltalanul magára hagytad azt, aki oltalmad alá folyamodott, segítségedért esdekelt, vagy szószólásodat kérte."

Isten bőséges áldását kérve mindannyiunkra:
Licskó Szabolcs, plébános