Győzd le a közömbösséget és szerezd meg a békét! címmel tette közzé Ferenc pápa pénteken újévi, egyben békevilágnapi üzenetét.
Január 1. a béke világnapja a katolikus egyházban, 1968 óta tartják VI. Pál pápa kezdeményezésére.
Pápasága harmadik békevilágnapi üzenetében az egyházfő rámutatott: a korunk csapásai iránti közöny a béke hiányának egyik alapvető oka. Ma a közöny gyakran összekapcsolódik az individualizmus különböző formáival. Az információ növekedése önmagában nem jelenti a figyelem növekedését is a problémák iránt, ha nem követi a szolidaritáson alapuló lelkiismereti nyitottság. Ezért tehát alapvetően fontos az a hozzájárulás, amelyet a család mellett a nevelők, a tanárok, a kultúra képviselői, a médiaszakemberek, az értelmiségiek és a művészek adhatnak – fogalmazott a katolikus egyház vezetője .
A híveknek és minden jóakaratú embernek küldött üzenetben Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Isten nem közömbös, nem hagyja magára az embert. „Az új év kezdetén ezzel a mély meggyőződésemmel kívánok bőséges áldást és békét a remény jegyében minden férfi és nő, a világ minden családja, népe és nemzete számára, az államfőknek, kormányfőknek és a vallási vezetőknek. Ne veszítsük el a reményt, hogy a 2016-os esztendőben mindnyájan eltökélten és bizakodva dolgozunk majd, ki-ki a maga szintjén, az igazságosság és a béke megvalósításán" – hangzott az üzenet.
Ferenc pápa úgy értékelte, hogy az elmúlt évet a háborúk és a terrorista cselekmények, és ezek tragikus következményei, emberrablások, személyek etnikai vagy vallási okból történő üldözése, mindenféle jogsértés jellemezte. Mindez – mint rámutatott – fájdalmat hozott a világ számos táján és már-már olyan jelleget öltött, hogy „a harmadik világháború darabjainak" nevezhetjük. „Ám az elmúlt évek és a most lezárult esztendő egyes eseményei mégis arra indítanak, hogy az új év elé tekintve ismét arra buzdítsak: ne veszítsük el a reményt az ember képességében, hogy Isten kegyelmével túl tud lépni a gonoszságon és nem törődik bele közömbösen ebbe a helyzetbe. Azok az események, amelyekre itt hivatkozom, megmutatják, hogy az emberiség képes szolidárisan cselekedni, és kritikus helyzetekben túl tud lendülni az egyéni érdekeken, a beletörődésen és a közönyön."
Ezek között említette az egyházfő azt az erőfeszítést, amelyet a világ vezetői tettek a párizsi klímacsúcson, hogy új kiutakat találjanak az éghajlatváltozás ügyében és „megmentsék a Föld, közös otthonunk jó egészségét". Ez pedig visszautal másik két világszintű eseményre: az egyik az addisz-abebai csúcstalálkozó volt, ahol gyűjtést folytattak a világ fenntartható fejlődése érdekében, míg a másik az ENSZ részéről elfogadott, Agenda 2030 című dokumentum, amelynek célja, hogy a címében szereplő évszámig mindenki számára méltóbb életkörülményeket biztosítson, különös tekintettel a bolygó legszegényebb népeire.
Ferenc pápa a békeüzenetben utalt arra, hogy a másik emberrel szembeni közömbösségnek sok formája létezik Bizonyos, hogy a közömbösség magatartása azé az emberé, aki bezárja a szívét, hogy ne kelljen odafigyelnie másokra, behunyja szemét, hogy ne kelljen észrevennie azt, ami körülveszi – fejtette ki. Utalt az Istennel szemben megnyilvánuló közönyre is, hangoztatva, hogy ebből származik a felebaráttal és a teremtett világgal szembeni közöny. Más esetekben – mint rámutatott – a közömbösség a minket körülvevő, főként a távolabb eső valóságra történő odafigyelés hiányában nyilvánul meg. A globális közömbösség a békét fenyegeti – hangsúlyozta az egyházfő, rámutatva: „Az a feladatunk, hogy a szeretet, az együttérzés, az irgalmasság, a szolidaritás valódi életprogramunkká, magatartásunk stílusává váljon az egymáshoz fűződő kapcsolatainkban. A szolidaritás és az irgalmasság kultúrájának előmozdításával küzdjük le a közömbösséget."
Az egyházfő kiemelte a család szerepét. Leszögezte, hogy ez az első hely, amelyben az ember megéli és továbbadja a szeretet és a testvériség, az együttélés és az osztozás, valamint az egymásról történő gondoskodás értékeit. Hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén dolgozóknak is van felelősségük a nevelésben és az oktatásban, főként a mai társadalmakban, ahol mind szélesebb a hozzáférés az információs és kommunikációs eszközökhöz. Az ő feladatuk az, hogy elsősorban az igazság és ne pedig részérdekek szolgálatában álljanak. „ A kultúra és a média területén dolgozóknak arra is ügyelniük kellene, hogy az a mód, ahogy az információt megszerzik és terjesztik, mindig jogilag és erkölcsileg helyes legyen" – hangsúlyozta.
Az egyházfő kiemelte, hogy számos, kormányoktól független szervezet és karitatív csoport létezik az egyházon belül és azon kívül is, amelyeknek tagjai a járványok, természeti csapások vagy háborúk idején fáradságot és veszélyeket vállalva gondoskodnak a sebesültekről és a betegekről, vagy temetik a halottakat. Külön említette azokat a személyeket és egyesületeket, amelyek a migránsoknak nyújtanak segítséget, amikor ezek sivatagokon és tengereken kelnek keresztül jobb életkörülményeket keresve. Ezek az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, amelyek alapján egykor majd életünk végén megítélnek bennünket – hangsúlyozta Ferenc pápa.
MTI |