A Magyarok Világkapcsolata
 
            
t h e   h u n g a r i a n   w o r l d   c o n n e c t i o n       

 
 

 

 

Meg lehet védeni azt a kereszténységet,
ami nincs?

 

Montreál , 2016. március 31.

Surján László

Nem teljesen szakszerű részből az egészre következtetni, különösen, ha a rész Nagy Britannia és az egész Európa. De nézzünk csak bele abba a brit tükörbe, amelyet a YouGov felmérése mutat. A lényeget tekintve a magunk arcát ismerhetjük fel.
Gondolnád, hogy a magukat kereszténynek mondó britek inkább hisznek a Földön kívüliekben, mint az ördögben, többen hisznek a sorsban, mint a mennyben vagy a lélek halhatatlanságában.
A lakosság 46 százaléka kereszténynek mondja magát, és ugyanennyién állítják, hogy vallástalanok. Öt százalék muszlim és van egy jelentős hindu, szik, zsidó és buddhista kisebbség is.
A keresztények többségének nem vallja a hagyományos keresztény hitet, viszont van egy kevéssé vizsgált és tárgyalt „nép hit”, ami mélyebben él az emberekben, mint keresztény tanítás.
Egy tavalyi felmérés szerint a magukat kereszténynek mondók 55 százaléka hisz Isten létében. A mostani felmérés arra utal, hogy az állítólagos keresztények többsége számára a kereszténység kultúra és nem vallás.

A Teremtőben való nettó hit -21 százalék, azaz ennyivel többen nem hisznek benne, mint amennyien hisznek! A kisértetek esetén ez a nettó érték csak -9 százalék. (A felmérők nettó értéknek nevezik egy adott kérdésben az igenek és a nemeknek a különbségét.) A társadalom „keresztény” felének 46 százaléka hisz valami sorsban, és csak 44 százaléka a mennyben, míg a lélek halhatatlanságát közülük csak 36 százalék vallja. Érdekes összehasonlítani a mennyben hívők 44 százalékos értékét azzal, hogy a pokolban csak 24 százalék hisz. Közben ne feledjük, hogy ezek a százalékok csak a magukat kereszténynek nevezőkre vonatkozik, azaz a mennyben a lakosságból csak minden ötödik ember hisz, a pokolban pedig minden tíz emberből talán egy. Egyébként a jó dolgokban többen hisznek, mint a rosszban: a keresztények 35 százaléka hiszi, hogy vannak angyalok, de csak 24 százalékuk, hogy léteznek ördögök. (Azt mondják, hogy a Sátán első nagy sikere, ha elhiteti velünk, hogy nincs.) 

Ez a folyamat nem új. Három évtizeddel ezelőtt a mai 46 százalék helyett még csak 31 mondta magáról, hogy vallástalan. Akkor a lakosság két százaléka gyakorolt valamilyen nem keresztény hitet, ma pedig ez nyolc százalék. A változás lassú, de folyamatos. A kérdés, hogy feltartóztatható-e.

Kemény beszéd ez, de kérem, halljátok meg. Homokba dugni a fejünket valóban a kereszténység teljes felszámolására vezethet Európában. Titokban remélem, hogy ezek a roppan negatív számok elsősorban az anglikánok talajvesztésével kapcsolatosak. A tendencia azonban a hagyományosan katolikus országokban sem más. Mégis Közép-Európa országaiban mintha több élő hitre lehet számítani, mint Nyugaton. Ez azonban nem megnyugtató megállapítás, sőt: rádöbbent iszonyatos felelősségünkre. Elő kellene venni a mécsest a véka alól. Talán még ég.
Mert az igazi határzár az iszlám ellen nem szögesdrótból van, illetve a szögesdrót sem védheti meg azt a kereszténységet, ami nincs.

Forrás: http://www.independent.co.uk/news/uk/home-news/british-people-more-likely-to-believe-in-ghosts-than-a-creator-yougov-survey-finds-a6955506.html

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.