Június 23-a délutánjától Québec Tartomány ünnepel. Június 24. Keresztelő Szent János napja, Québec Nemzeti Ünnepe. Ilyenkor minden valamire való település vezetése fesztiválokkal, műsorokkal örvendezteti polgárait, s este általában tűzijátékkal zárják a napot.

Számomra, bevándorló számára, teljesen érthetetlen az e napra időzített Nemzeti Ünnep, hiszen a Napforduló ősidők óta mindig ünnep volt a különbözö népek számára. Így vagy úgy, hivatalosan vagy sem, de megünnepelték. Teljesen elhibázottnak tartom, hogy "rászerveztek" egy másik ünnepet, ráadásul egy nemzet leges-legfontosabb ünnepét: a Nemzeti Ünnepet. Québecben 1925-ben még csak egyszerű, vallásos, tartományi ünnep volt. 1960-tól kezdett politikai színezetet kapni, és 1977-ben nyilvánították nemzeti ünneppé Kersztelő Szent János napját.
Miért pont ezt a napot? Amikor felfedező franciák tucatjai akadnának -, nagyszerűnél nagyszerűbb emberek, akik nélkül Québec ma talán nem is létezne. - Akikről (bármelyikükről) megemlékezve lehetne - kellene! - "nemzetet ünnepelni."

Vegyük a legelsőt!

"Jacques Quartier 1534 júliusában, első újvilági útjakor ért a Saint-Laurent torkolatához! Második útja során, 1535-ben már sokkal korábban, májusban érkezett. Fölhajózott a mai Québec-City-ig, majd tovább haladva, a jelenlegi Montreal szigeten Hochelaga (korabeli iratokban: Ochelaga) indián falura bukkant." (részlet a Kanadai halabaluból)
Őt követték ki tudja hányan, akik az egész "Újvilágot" bekalandozták, lejutva a tavakon, folyókon, le a Mississippin egészen Nouvelle Orleans-ig, mert tetszik, nem tetszik New Orleans-t is franciák alapították. Bárhova menjünk az Államokban, mindenütt találuk francia alapítású várost, még Dakotaban is.

A földrész tíz legrégebben alapított városának egyike a falum, Boucherville. A neve alapján természetesen város, hát még Érd-nyi méreteit tekintve! Ám nekem kedvesebben hangzik, hogy falu. Hatalmassá csupán az elmúlt 25-30 esztendőben vált. Legelőket, mezőket, beláthatatlan területeket építettek be, letarolva ligeteket, kiírtva erdőket.
Magam a "legrégebbi új" részen lakom, néhány utcányira a csöppnyi, bájos ó-falutól. Van ötven éve is annak, hogy ezt a területet lecsapolták, föltöltötték, elrabolták a természettől. A folyam menti hatalmas mocsárból zsebkendőnyi maradt, s azt alig egy évtizede kapkodva, hirtelen elkezdték mesterségesen visszaadni a természetnek, mert úgy nézett ki, magától is föltöltődik, s akkor már tényleg menthetetlen.

A "visszavadítás" sikerrel járt. Mára számtalan őshonos rovar, hüllő, madár, gerincesek visszaköltöztek e területre, s közvetlen szomszédokként ennek minden áldását-kárát élvezzük. Háztetőink fölött suhogva húznak el a "tanuló-röpülő" fiatal vadludak, szúnyogfelhők ereszkednek ránk, a kerti uszodákban hajnalonként vadkacsák lubickolnak, bokrainkat telente "megmetszik" a vadnyulak, éhező őzek a konyhaajtókig elbátorkodnak, állandó vendégeink a rókák, mert ugye ők kedvelik a nyuszik társaságát. Coyote-tal is találkoztunk már. A mormota és a mókusok háziállatoknak számítanak. A skunk is, de "vele" különösen óvatos határozottsággal kell bánni, mert nem öröm, ha a balkon alá bévackolja magát.

Télen, amikor nincsenek lombok, látjuk a montreali olimpiai stadion ferde tornyát. Lényegében csak ágyúlövésnyire vagyunk Montreal szigettől, a Szent Lőrinc folyam déli partján.
Boucherville 2014-ben Québec Tartomány, 2015-ben a "Kanada Legjobban Élhető Városa" címet nyerte el.

Ez a kis paradicsom 2017-ben ünnepli alapításának 350. évfordulóját. - Bizony! Montrealnál is öregebb, és annak megfelelően "viselkedik," azaz mértéktartóan szeparatista.

A Nemzeti Ünnepen mindenütt bourbon liliomos kék zászlócskák, québecois hangulat, ennek ellenére rengeteg angol szót, mondatot hallani. - Talán ezért olyan "élhető" ez a város?
Boucherville szívében, a templom előtti téren műsor, a vízparton bódék, lacikonyha, üdítők, könyvárusok. A gyerekeket bűvészek, bohócok szórakoztatják. A kutyusokat a hangos zene riogatja, este pedig a Szent Lőrinc folyam mellékágának közepén lehorgonyzott hajóról föllőtt tűzijáték durrogása. - Mint mindenütt az ünnep előestéjén.