Magyarország az I. világháború legnagyobb vesztese – jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a budapesti Hősök terén, az I. világháború kirobbanásának 100. évfordulóján, egy magánszemély – Tarczi István – által kezdeményezett tüntetésen.

A megmozdulás részvevői fejet hajtottak az első világégés 20 millió áldozatának emléke előtt.
Patrubány Miklós kijelentette: Azért nem tehető felelőssé a világégés kirobbantásáért, mert Tisza István miniszterelnök 1914. július 7-én, a bécsi koronatanácson megvétózta a háborúindítás szándékát. Egy hétre rá, július 14-én is csak azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő háborús nyomásnak, hogy ha jegyzék születi a nagyhatalmak és az érintett országok felé, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia győztes háború esetén sem fog területi igényt támasztani a megtámadni szándékozott Szerbiával szemben. Az MVSZ elnöke kifejtette, hogy az első világháború kimenetelét már jóval a szarajevói merénylet előtt eldöntötték a háború kitervelői. Példaként említette azt a katonai szerződést, amelyet Oroszország, Szerbia és Románia kötött 1914. június 23-án, tehát még a szarajevói merénylet előtt, amely olyan ősi magyar területeket ígért Szerbiának, amelyeken szerbek sohasem éltek, és amelyeket az Antant később oda is ítélt, jóllehet ekkor Oroszország, mint állam már nem is létezett.

Patrubány Miklós kitért az ukrajnai háborúra, benne a kárpátaljai magyarok helyzetére is. Annak a véleményének adott hangot, hogy Ukrajnának nincs erkölcsi alapja háborúba (a kelet-ukrajnai frontra) vezérelni a kárpátaljai magyarokat, mert az ukrán állam sohasem védte meg fegyverrel a kárpátaljaiakat. „Különben is, a kárpátaljai magyarok és ruszinok, teljesen szabályos népszavazás keretében mondták ki 1991-ben, hogy különleges státust kérnek Ukrajnán belül” – fűzte hozzá.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezője azt mondta, hogy száz évvel az I. világháború kirobbanása után most egy másik szövetségi rendszer akar szembefordítani minket azzal (Oroszországgal), akivel megtanultunk békében élni, és együttműködni közös előnyünkre, és akik beismerték, milyen bűnöket követtek el ellenünk, mint ahogyan beismertük mi is, mit vétettünk ő ellenük. Nem felejtjük el, hogy Oroszország az egyetlen, amely imperialista diktátumnak minősítette a versaillesi békerendszert, benne Trianont.  Simó szerint igazságos béke csak a népek szabadságjogának és egyenlőségének tiszteletben tartásával teremthető meg.  Az Ukrajnában élő nemzetiségeknek élvezniük kell mindazokat a jogokat, amelyektől a kijevi politikai vezetés megfosztotta őket.  Éles szavakkal ítélte el az ukrán hadsereg civil lakosság elleni bevetését, gaztettnek, és háborús bűntettnek minősítette a gyermekek és a békés lakosság lemészárlását Kelet-Ukrajnában és Gázában.   

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője hangsúlyozta: az első világháború nem a magyarság ügye volt, ennek ellenére hihetetlen mértékű emberáldozatot szenvedtünk, ráadásul a területi veszteségünk is nekünk volt a legnagyobb.

Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke szerint a világ forrong és átrendeződik. Ez történik a Közel-Keleten és Ukrajnában is. Egyesek azt kérdezik, miért foglalkozunk tőlünk távoli konfliktusokkal. Azért foglalkozunk velük – mondta -, mert manapság már 15 perc alatt kiteljesedhet és általánossá válhat egy helyi konfliktus, háborúba sodorva az egész emberiséget.