Ádám
Christopher
Toronto, június 15 .
Május 29-én és 30-án került
megrendezésre immár huszadik alkalommal a Kanadai
Magyarságtudományi Társaság kétnapos
konferenciája. Kanadai, és amerikai egyetemek professzorai,
mester- és PhD jelöltek, valamint írók és
kutatók vettek részt a sokszínû és
akadémiai találkozón. Az idei konferenciának
a Congress of the Humanities and Social Sciences keretein belül,
a University of Manitoba adott otthont.
Idén is minden elõadó szabadon választhatta,
hogy angolul, vagy magyarul ismerteti tanulmányát.
A 14 elõadás magába foglalta a történelmet,
a kultúrtörténetet, az irodalmat a filozófiát,
a nyelvészetet, a nõkrõl, illetve a szexualitásról
szóló tanulmányokat, az oktatásügyet és
a politológiát. A magyarságtudományt
szinte minden szemszögbõl megközelítették
az elõadók és a félórás
elõadások után alkalom nyílt kérdések
felvetéséhez, illetve beszélgetésre.
Dreisziger F Nándor, a Royal Military College professzora
nyitotta meg az elõadás sorozatot. Dr. Dreisziger
Bartók Bélát a kortárs politikai
jobboldal megvilágításából
vizsgálta. Ezt követõen Bencsics Klára
ismertette Radnóti Miklós életét és
mûveit. Ádám Christopher, a Carleton University
mester-fokú jelöltje, a magyarországi katolikus
egyház és a kommunista párt 1945 és
1949 között kialakult vitáját vizsgálta,
mely egyben tézise témáját is képzi.
A „viharos idõk” névvel megjelölt
részt a kultúrtörténet követte.
G. Hermann Judith, az egyesület elnöke, a tibeti, magyar és
egyéb népcsoport hagyományos temetkezési
szokásait ismertette. Ezt követõen Kossuth Éva,
a Vancouverben megjelenõ Tárogató címû folyóirat
fõszerkesztõje, az õsi magyar viseletrõl,
a szûrrõl, tartott elõadást.
A kultúrtörténetet követte a nõkrõl és
a szexualitásról szóló két
tanulmány. Agatha Schwartz, a University of Ottawa professzora
Erdõs Renée A Nagy Sikoly címû könyve
történetét mutatta be, a férfi és
nõi szexualitás, illetve a nõi emancipáció fényében.
Ezután, Palasik Mária, a budapesti Mûszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Rákosi
Mátyás idején létezõ abortusz
törvények alakulását részletezte.
Az idei konferencián szó került az oktatásügyrõl
is. Andor Tari, a University of Guelph professzora, a magyar
közoktatási törvény nemrégen történt
módosításának várható negatív
következményeirõl számolt be hallgatóságnak.
Velki Magdolna tanulmányát a felnõtt nyelvkönyvekrõl
is megismerhették a konferencia résztvevõi,
Dr. Bisztray György elõadásában.
A konferencia második napja a politológiával
kezdõdött. Rácz Barnabás, az Eastern
Michigan University professzora, a magyarországi regionális
szavazási tendenciákról számolt be.
Részben arra kereste a választ Dr. Rácz,
hogy miért szavaznak többen a Magyar Szocialista
Pártra az ország egyes keleti részeiben,
míg a nyugati megyék következetesen konzervatívok
maradnak és az Magyar Demokrata Fórumra, a Fidesz-re, és
egyéb jobb-közép pártra adják
le voksaikat. Ezt követte Nikolényi Csaba, a Concordia
University politológia professzorának elõadása
a magyarországi, nagyon komplikált választási
rendszerrõl és ennek politikai következményeirõl.
A „politika és irányelvek” címû részt
Emese Iván, a University of Western Ontario PhD jelöltje
zárta a sport politikáról szóló tanulmányával.
A konferencia második napi programjából
sem maradt el a történelem. Fiore Mester Torontóból
jött elõadást tartani az ókori világ
filozófiájának befolyásáról
Pázmány Péter életében. Ezt
követõen Zita McRobbie, a Simon Fraser University
professzora ismertette a magyar nyelv alakulását és
az angol szavak, illetve kifejezések behatolását
a mindennapi beszédbe.
Az elõadásokon kívül, felszólalt
Tomaj Dénes, az ottawai magyar nagykövet is, aki
részletesen beszélt az Európai Unióról és
a csatlakozás által nyújtott lehetõségekrõl
Magyarország számára. Kerekasztal beszélgetésre
is sor került, a Kanadai Magyarságtudományi
Társaság jövõjérõl, melyen
minden tag részt vett. A megbeszélésen egyértelmû volt
az a gondolat, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc
50. évfordulóját kellõképpen
kell megünnepelni 2006-ban. A Kanadai Magyarságtudományi
Társaság különösen azt kívánja
bemutatni majd, hogy 1956 és a forradalom után érkezett
menekültek, hogyan befolyásolták Kanadát és
miképpen járultak hozzá Kanada fejlõdéséhez.
A tudományos elõadások mellett, alkalom
nyílt az ismerkedésre és baráti beszélgetésre
is, amikor a konferencia helyi szervezõje, Botár
Oliver, a University of Manitoba professzora, meghívta
a társaságot otthonába. A konferencia utolsó estjén
pedig közös vacsorán zárták az évi
találkozást, ahol Szatmáry Emõke,
a University of Manitoba rektora, volt a társaság
vendége. Angol, valamint magyar nyelvû beszédében
Dr. Szatmáry ismertette Manitoba tartomány történelmét
a magyar bevándorlás szemszögébõl.
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság
2004-es konferenciája különösen dinamikusnak
bizonyult. Jövõre a University of Western Ontario
campuszán találkoznak a társaság
tagjai. Bizonyára újabb érdekes és
eredeti kutatással állnak elõ a professzorok,
kutatók és egyetemi hallgatók és új
energiával folytatják a társaság
immár húszéves tevékenységét. |