Kõrösi
Csoma Sándor
elsõ nõi kutatója: Galántha Hermann
Judit
május 27.
Bencsics Klára
"Az a nemzet, amelyik emlékeit
veszni hagyja,
az saját síremlékét készíti…."
(Ipolyi Arnold)
Néha egy véletlenen múlik hogy életünk,
célunk hirtelen megváltozik, ez történt
Galántha Hermann Judittal is .
1984-ben interjút kívánt készíteni
Érdi Istvánnal, az õsmagyarsággal
foglalkozó tudóssal, aki Montreálban
tartott elõadást. Az interjúra fel kellett
készülnie, ezért a témához
tartozó szakirodalmat tanulmányozta, köztük
Kõrösi Csoma Sándorról szólókat
is. Az olvasmányok felkeltették érdeklõdését
Csoma személye, munkássága és
tibeti útja iránt.
Így kezdõdött el…..
Ma, 18 év után, elismert Kõrösi
Csoma Sándor-szakértõnek számit,
s mint ilyen, õ az elsõ nõ a világon.
Munkásságának elismeréseként
a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési
Egyesület elnöke Gazda József, ez év
április 4-én Erdélyben, Kovásznán
a Körösi Csoma Sándor emlékháznál
emlékérmét adott át Juditnak szép
ünnepség keretében. Majd Csomakõrösön,
K. Csoma Sándor szülõfalujában is
megünnepelték. A kísérõ oklevélen
az alábbi sorok állnak:
"Emlékérmét adományozunk
Kovásznán Galántha Juditnak, a Kõrösi
Csoma Sándor életmûve kutatásában
és ismertté tételében kifejtett
rendkívüli jelentõségû munkásságáért".
Hosszú és érdekes út vezetet
Kovásznáig.....
Galántha Hermann Judit
a Bán-Kiskun megyei Tompa községben született.
Középiskoláját Magyarországon,
egyetemi tanulmányait Kanadában, Montreálban
végezte. Itt l968-ban telepedett le, férjhez
ment, évekkel késõbb kislánya
született. A montreáli CBC rádió
nemzetközi osztályán a magyaradás
szerkesztõje az osztály megszûnéséig.
Azóta kutató és független író.
Az elsõ nõi kutató a világon,
aki bejárta Csoma nyomdokaiban az észak-indiai,
ladakhi és szikkimi terepet. Még Lhászában
és Erdélyben is megfordult. Kutatásai
eredményeit angol nyelven publikálta és
1992-ben adta ki Kolozsváron, Körösi Csoma
Sándor halálának 150. évfodulóján
a
"Fehér hegyek, kék pipacsok" címû
mûvét.
Könyve nagy siker volt, és az elmúlt tíz
évben számos tanulmánya jelent meg angolul
és magyarul. Gyakran tartott elõadásokat
szerte a világon.
Utazásai sora: Európa után, Afrika, Észak-Amerika,
Ausztrália következett, majd bejárta Kelet-
és Dél-Ázsiának nagy részét.
A kanadai Magyarságtudományi Társaság
(HSAC) konferenciáin aktívan vesz részt
és elõadásai többnyire Csomával
kapcsolatosak. Az idei konferencián például
"Budhista szellemiség Körösi Csoma Sándor
életében" címûértekezését
adja elõ.
Kutatásai során Judit a tibeti kultúrát
is felfedezte és nem mint magyar vagy kanadai kutató,
hanem mint igazi Csoma követõ beleélte
magát a nagy tudós életébe és
igyekezett az õ szemével végezni kutatásait,
mindent, ami a tibeti kultúrához tartozik. Felkutatta
Csoma tanárának nevét és annak
egyéniségét tanulmányozta, a tibeti
politikát, a helyi gasztronómiát, vallást
és a tibeti orvoslási rendszer tanításait.
Az elmúlt tíz év alatt annyira magáévá
tette a tibeti filozófiát és gyógyászatot,
hogy elsajátította a tibeti orvostudományi
és asztrológiai tudományokat is. Tanulmányait
1997-ben fejezte be, amelynek során híres tibeti
orvosprofesszorok irányították négy
éven át. Õ az elsõ magyar, aki
diplomát szerzett ebben a szakkörben.
Judit telefonbeszélgetésünkkor elmondta,
hogy az élet különös rendezése
folytán, tibeti professzora neve Phuntsag volt, azonos
nevû Csoma több mint 150 évvel ezelõtti
tibeti tanárával! Megjegyezte még azt
a tényt is, hogy a kovásznai kitüntetõérmét
éppen Körösi Csoma Sándor halálának
160. évfordulóján kapta.
Mi is büszkék vagyunk Galántha Hermann
Judit eredményeire és további sok sikert
kívánunk munkásságához!
|