"Nyitva van az aranykapu…"
Makai Rita grafikai kiállításáról

június 21.
Dancs Rózsa

Szerencsésnek mondhatja magát a torontói mûvészetkedvelõ közönség, mert van egy belvárosi kávéháza, a patinás Coffee Mill, amely nemcsak meghitt, barátságos hangulatával, hagyományosan magyaros menüjével vonzza mind a magyar származású, mind a más ajkú látogatókat, hanem a szellemi szépre és újra való ráhangoltságával is. Az európai atmoszféra idevarázsolásában nem szorítkozik a népi díszítõelemek használatára, hanem otthoni "szokás" szerint, irodalmi arcképsarokkal gazdagítja falait, irodalmi és zenés összeállításoknak, könyvbemutatóknak, szerzõi estéknek, képzõmûvészeti kiállításoknak ad helyet. Többször neveztük afféle torontói Pilvax-nak, amelybe szívesen betér az ember egy bécsiszeletre, gesztenyepürére, cseresznyés rétesre vagy akár csupán egy kávéra.

Emri István egyik angol üzletember szavait idézte minap, aki azzal fogadta az új torontói fõkonzult, hogy ne mulassza el minél hamarabb meglátogatni "Toronto legjobb vendéglõjét", megnevezve a Yorkville Avenue-n található kávéházat. Ez a nemzeti büszkeségünket is dédelgetõ történet Makai Rita fiatal képzõmûvész képkiállításának megnyitóján hangzott el a helyiségben május 28-án este. Körülbelül egy esztendõvel ezelõtt ismertük meg ugyanitt a tehetséges, Berettyóújfaluban született alkotó nevét és munkáit, és már akkor nagy érdeklõdés követte bemutatkozását. Azóta Rita mint a torontói magyar közösség egyfajta üdvöskéje állandóan jelen van a rendezvényeken, miközben fáradhatatlanul dolgozik.

"Legújabb munkáim között sok az önálló grafika", közli az érdeklõdõkkel a nyíregyházi Bessenyei Gyögy Fõiskolán diplomázott tanár-mûvész, és elmondja, hogy a merített papíron vibráló színgazdagság forrása gyakran a természet ajándéka. Sokféle anyagot használ és többféle technikai eljárással dolgozik. Sokan meglepõdnek azon, hogy a festékek, amelyek között a nemesveretû arany és az ezüst vezetõ szerepet játszik, olyan szerény anyagok is hangsúlyozott helyet kapnak, mint a kávé, tea vagy a céklalé. A kézzel készült, merített papír maga is szerepet játszik a téma, a képkompozíció kialakulásában, sõt mondhatnók, hogy azután dönti el, mit fog "rajzolni", miután az alapanyag megmutatta, mit rejt a rostjaiban, mire szövetkezik a ráömlõ -szétfolyó alapozó lével, festékkel. Anekdotaként meséli el, hogyan lett sajátja ez az alkotási módszer:

Tokajban szervezett alkotótáborban egy reggel ráborult a kávéja a papírra. Bosszankodását azonban csakhamar meglepõ felfedezés oszlatta szét: a találkozó két anyag érdekesen egészítette ki egymást, valami titokzatosat sejtetve. Ennek megfejtésére idõt engedélyezett magának Rita, hagyta, hogy a kávét elnyelje a papír rostos felülete. Csak azután kereste meg azokat a vonalakat, amelyek az alapra épülve körvonalba fogták a mûvész álmait. Talán ez a magyarázata annak, hogy képeknek lelki kisugárzásuk van, egyfajta álomvilágot villantanak fel. Ilyen az Álmom Afrikáról címû alkotása, de ez mondható el a meseszerû Tündérváros, Elvarázsolt percek, Õsztündér címet viselõ munkáiról is. Fiatalos jókedv és derû váltakozik hangulatilag egy álomszerû elkívánkozással, a mindent érteni, befogadni akaró lélek nyitottságával. Mozgás, dinamika figyelhetõ meg a legtöbb képén. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy Rita nem zárkózik el a testvérmûvészetektõl, sokkal inkább engedi, hogy a zene, a vers, a kép, építmény vagy szobor saját érzéseinek képi kivetítésére ihlesse.

Makai Rita öntudatos, magabiztos mûvész , aki a feléje sugárzó szeretetet pártfogóinak - Sass Kati, Rékai Kati, Heczey Márta, Branyiczky Katalin, Joó Tamás, Rohánszky Apolka, Laurier, Maurice, Császár Pál - egyre több kellemes meglepetést okozó képekkel hálálja meg.

"A legegyszerûbb alapanyagok felhasználásával alakította ki a maga sajátos, komplex stílusát, amely szerencsésen juttatja kifejezésre az ember érzelmeinek és mozgásának egymással feleselõ ritmusát", fogalmazta meg ennek az ígéretes alkotói pályának a lényegét megnyitó beszédében Emri István.