Nem rombolhatjuk le négyévenként a korábban
megépített hidakat

Talán kevesen tudják, hogy leszámítva a német nyelvterület országait, Budapesten mûködik a legtöbb német tannyelvû egyetemi szintû intézmény. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Mûegyetemen és a Közgazdaságtudományi Egyetemen már a nyolcvanas évek elején-közepén megindultak a német tagozatok.


augusztus 29.
Lukács Albin

1991. õszén nyitotta meg kapuit Európa egyik legnagyobb távoktató egyeteme, a Hágeni FernUniversität magyarországi központja. Szinte napra egy esztendeje, 2001. július 14-én fogadták el az Andrássy Egyetem alapító okiratát, miután ezen a napon hatályba lépett állami elismerésérõl szóló 2001 évi LXVI. Tv. Ez a tény annál is figyelemreméltóbb, mert - 1945, a prágai Károly Egyetem bezárása óta - új német nyelvû felsõ oktatási intézményt nem alapítottak.

Az Andrássy Egyetem keletkezésének története 2000. áprilisára nyúlik vissza, amikor is Orbán Viktor akkori miniszterelnök bajorországi látogatása során megosztotta egyetemalapítási tervét Edmund Stoiber tartományi miniszterelnökkel. Az ügy támogatására Bajorország mellett sikerült megnyerni Baden-Württemberg tartomány kormányát, az osztrák kormányt, de nem zárkózott el a német szövetségi kormány sem. Svájc közjogi helyzete okán a kantonok, illetve a hozzájuk tartozó egyetemek - jelesül a St. Gallen-i - határozottan érdeklõdik az esetleges együttmûködés iránt.

A konkrét elõkészítõ munkálatok a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozott projektiroda irányításával ugyanazon év májusában kezdõdtek. Dr. Erich Kussbach, nyugalmazott nagykövet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, a kormányfõ személyes megbízottjaként vette át az iroda vezetését. A cél az volt, hogy Közép-Európa politikai elitjének képzésére létrehozzanak egy kétéves posztgraduális magánegyetemet. A Kancellária Hivatal státuszát kezdettõl fogva magánegyetemként határozta meg, igy az intézmény nem esik a felsõoktatási törvény hatálya alá.

A nyilvánosságot, beleértve a parlamenti ellenzéket, alig avatták be a részletekbe, igy nincs mit csodálkozni azon, hogy a szocialista és liberális honatyák hevesen bírálták a majd egy év elteltével a Tisztelt Ház elé benyújtott törvényjavaslatokat. Úgy vélték, ezzel a politikai döntéssel az adófizetõk pénzén a politikai elit konzervatív pártfõiskoláját teremtik meg anélkül, hogy a köz beleszólhatna az intézmény mûködésébe. Mindenesetre szembetûnõ, hogy kizárólag kormányhoz közelálló személyeket, diplomatákat, konzervatív értékelveket valló tudósokat vontak be az elõkészítõ munkába, míg számos kiváló, nemcsak német nyelvterületen ismert liberális és baloldali szakember nem került a kiválasztottak közé.

Bírálták azt is, hogy a kormány szinte kész egyetemrõl beszélt, noha még az akkreditációs engedély sem érkezett meg. Idõközben a rendelkezésre bocsátott mintegy kétmilliárd forintból tempós munkával felújították az egyetem rendelkezésére bocsátott, annak székhelyéül szolgáló Festetics Palotát. A már említett heves parlamenti csatározás 2001. június 19-én a felsõoktatási törvény módosításával zárult, amire azért volt szükség, hogy az egyetem megkezdhesse mûködését.

Ezzel párhuzamosan, kizárólag az akkori kormánykoalíció szavazataival határoztak arról, hogy a németnyelvû egyetemen szerzett végzettséget államilag elismerik. A tervek eredetileg 120-150 fo továbbképzésérõl szóltak, a képzés központjában pedig a nemzetközi kapcsolatok, Közép-Európa-tanulmányok, összehasonlító állam- és jogtudományok és diplomáciatörténet szerepel. Az elõtörténet záróakkordja, hogy 2001. július 6-án megérkezett az akkreditációs engedély is, és igy pár nappal késõbb jogilag is megalakult az Andrássy Egyetem. A második felvonás napjainkban zajlik, errõl az alapító rektort, Dr. h.c. Hazai György professzort kérdeztük.

Minden elõkészületet megtettünk arra, hogy ez év szeptemberében beindítsuk elsõ tanévünket. Már csak néhány konkrét szervezési feladat vár ránk. Az elõkészítõ év ugyanis már mögöttünk van. Elõadásokkal, kisebb összejövetelekkel igyekeztünk megismertetni egyetemünket az érdeklõdõkkel. Egyidejûleg kidolgoztuk a programot, megtörtént a professzori kar összeállítása és folyamatban van a hallgatók felvétele. A Kuratórium Németország, Ausztria, Baden-Württemberg, Bajorország egy-egy állandó képviselõvel, Svájc pedig megfigyelõvel képviselteti magát." Megtudtuk továbbá, hogy az eddig felvett ötven diák túlnyomó többsége magyar, tízen-tizenketten Erdélybõl érkeztek, de akadnak közöttük németek és osztrákok is.

Miután nap mint nap újabbak jelentkeznek, még korai lenne végleges létszámról beszélni, mindenesetre legalább 75 hallgatóval számolnak. A felvételi bizottságok összességében elégedettek a jelentkezõk tudásszintjével. Ami az anyagiakat illeti: a tandíj hazai viszonyokhoz mérten magas. Két félév 5.200 EURO-ba kerül, kedvezmények, illetve ösztöndíjak adhatók, ám 100.000 forintot félévenként mindenképpen fizetni kell. Ösztöndíjak biztosítására megkísérlik bevonni a magángazdaságot is. Mind Baden-Württemberg, mind Bajorország évente 250.000 EURO-val járul hozzá a muködés költségeihez.

Az osztrák kormány is hasonló nagyságú támogatást helyezett kilátásba. „Ezek az összegek persze nem közvetlenül hozzánk, a kasszába folynak be, hanem ezekbõl fizetjük a vendégprofesszorokat és docenseket, valamint az ösztöndíjasokat." A német szövetségi kormány a DAAD-n (Német Akadémiai Csereszolgálat) keresztül ugyanerre a célra nyújt támogatást. A magyar költségvetés 300 millió forintot biztosított az egyetem tárgyi és személyi kiadásaira.

Az Oktatási Minisztérium Politikai Államtitkára, Hiller István (MSZP) az új egyetemrõl a következõket mondta el: „Úgy vélem, jó esélye van az Andrássy Egyetemnek arra, hogy tevékenységét megkezdje ezen az õszön. Kormányra lépésünk óta nagyon sokat tettem ezért. A kormány tagjai és magam is több ízben tárgyaltunk német küldöttségekkel. Szeretném azonban leszögezni, nem abban vagyok érdekelt, hogy különbözõ politikai küldöttségeknek egy arisztokrata család helyreállított egykori palotáját mutogassák.

Sokkal inkább az a lényeg, hogy megfelelõ szinten muködjön az Andrássy Egyetem, úgy, ahogyan tervezõi megálmodták. Ehhez persze nagyon sok munkára van szükség. Az a véleményem, hogy nem rombolhatjuk le négyévenként a korábban megépített hidakat." A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az egyetem létesítése politikai döntésre vezethetõ vissza, mûködésével kapcsolatban mind belföldön, mind külföldön nagyon sok kérdõjel fogalmazódott meg.

Összehasonlításul egy kis kitérõ: A bevezetõben említett Hágeni távoktatási egyetem tizenegy éve szinte észrevétlenül mûködik. A magyar kormányok legalábbis nem vették észre, noha eddig több mint ezer magyar diák tanult náluk. Magyar részrõl semmiféle anyagi támogatást nem kapnak, noha az eddigi kabinetek mindegyike komoly ígéretet tett rá.

Hiller István szeretné most kiköszörülni ezt a csorbát. Könnyû dolga nem lesz, mert „ebben az évben a távozó kormány május 15-ig az éves költségvetés 88 %-ára már ígéretet tett. Jövõre azonban figyelembe vesszük és támogatjuk ezt az egyetemi képzést is."
Halász Gábor, a fenti intézmény vezetõje örömmel értesült a jó hírrõl. Mint megtudtuk, ebben a tanulmányi évben 360 beiratkozott hallgatójuk van. Novemberben a német nagykövetségen 20 végzett diákjuknak nyújtják át az oklevelet.