A montreáli magyarokra a Magyarok Világszövetsége mindig is nagy befolyást gyakorolt. Sok kérdés vetődött fel az utóbbi időben is. Dr. Dávid Ibolya montreáli tartózkodása alkalmat adott arra, hogy ezekre az ő szemszögéből kapjunk választ.

Milyen szerepet játszik a Világszövetség a magyar belpolitikai életben?

A Magyarok Világszövetsége óriási jelentőségű volt a rendszerváltás idején. Egymásra találásunknak olyan intézménye volt, amely Trianon után lehetőséget biztosított arra, hogy az anyaországnak, a nemzet elszakított részeinek, továbbá a többi európai országban élő és a tengeren túli magyarságnak legyen olyan közös testülete, amely kettős feladatot lát el: az egyik oldalon segíti a hazai belpolitikát, a másikon pedig prezentálja külföldön az aktuális, magyar külpolitikát. Azt látom, hogy az utóbbi időben gyengült a Magyarok Világszövetsége érdekérvényesítő képessége. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy magának az intézménynek a működését az előző kormányzat némileg módosította, s visszafogta költségvetési támogatását. Ebből adódik, hogy a Magyarok Világszövetsége sok gonddal küszködik. Hogy milyen tevékenységet végzett, azt láttuk az elmúlt időszakban, az aláírás-gyűjtések kapcsán.

Nagyon féltem ettől a népszavazástól, hiszen aki otthon él, s látja, hogyan viszonyulnak az emberek az élet sok kérdéséhez, az tudja, hogy ez olyan téma, amit nem szabad népszavazásra feltenni. Próbáltunk mindent megtenni a népszavazás ellen, például törvénytervezetet adtunk be erről a témakörről, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés döntsön. Csak az Országgyűlés tud ugyanis választ adni arra, hogy milyen közjogi kapcsolatot kell kiépíteni az anyaország és az elszakított magyarság között. Csak törvény képes megválaszolni azt is, hogy mit jelent az alkotmánynak az a mondata, hogy Magyarország felelősséggel tartozik minden, határon túli magyarért.

Ehelyett a tárgyalásos megoldás helyett született meg viszont a népszavazás gondolata, s valósággá vált az általam is osztott és sokak által rettegett, rossz előérzet a népszavazás eredményét illetően.

Életem jó részét töltöm a határon túli magyarok körében. Nincs olyan hónap talán, hogy ne mennék Erdélybe, a Délvidékre, Kárpátaljára, vagy a Felvidékre. Attól féltem, hogy ennek az érvénytelen és eredménytelen népszavazásnak az lesz a következménye, hogy a környező országok többségi lakossága azt vágja majd az ottani magyarok fejéhez, hogy lám, ti már otthon sem kelletek. Ez nekem a legfájóbb egyébként, nyolc évtized után.

Az  elmúlt nyolc évtizedben még hivatkozhattunk arra, hogy a kényszer, mások   ránk kényszerített politikája kötötte meg kezünket..... Most azonban, december 5.-e után csak az marad, hogy nézzünk bele a tükörbe, s kérdezzük meg magunktól: megteheti-e az egyik magyar a másikkal szemben azt, hogy így döntsön. A népszavazási kérdést rosszul tették fel, rossz időpontban, s ezt el kellett volna kerülnünk.

Azért hogy jót is mondjak, három héttel ezelőtt ott voltunk a csíksomlyói búcsún, s azt láttam, hogy a határon túli magyarok nagyon mértéktartóan és valós sérelmeiken túllépve viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Voltak ugyan néhányan, akik különféle politikai és egyéb manőverekkel próbálkoztak, eredményre azonban nem jutottak, mert mindenki magában könyvelte el mindezt, s tette túl magát ezen a kérdésen, belátva, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a határon túli magyarság szembekerüljön az anyaországiakkal. A határon túliak érzik, hogy nem az egész anyaország felelős. Tudjuk, kik azok a politikusok és melyek azok a kampányok, akikkel és amelyekkel elérték ezt a népszavazási végeredményt. Nagyon kell bíznunk abban, hogy az EU-csatlakozás az elkövetkező időszakban gyógyírt hoz problémáinkra.

Amikor a rendszerváltás hajnalán létrejött a független Magyarok Világszövetsége, akkor más volt szerepe.

Később lépésről-lépésre kialakult először a magyar-magyar csúcstalálkozó, azután pedig a Magyar Állandó Értekezlet. Ahogy gyengült a Magyarok Világszövetsége szerepe, úgy erősödött a Magyar Állandó Értekezlet funkciója, amely fontos partnerévé vált a parlamenti pártoknak és a kormányzatnak.

A Magyar Állandó Értekezlet, úgy látom, intézményesen kíván foglalkozni az összmagyarság kérdéseivel. Intézményesen, bizottságai útján teszi lehetővé, hogy minél több, nem hazánkban élő, magyar érdekvédelemmel foglalkozó, vagy magyar egyesületekkel rendelkező szervezet véleménye érvényesüljön a hazai belpolitikában, hogy hallathassák hangjukat olyan kérdésekben, amelyek az összmagyarságot érintik. Ha megtorpanás van, mert nincs általános egyetértés egyes kérdésekben, akkor ez azt jelenti, hogy össze kell hívnunk a következő Értekezletet, s az összes kérdésben törekednünk kell az általános egyetértésre.  Két ilyen, kiemelkedő témakör volt az elmúlt időszakban: a határon kívül élő magyarok kedvezményeiről szóló törvény, illetőleg a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita. Ezeket a munkálatokat a Magyar Állandó Értekezlet folytatta le, nem pedig a Magyarok Világszövetsége.

Hollandia és Franciaország legutóbbi, nem-el történt szavazása befolyásolja-e majd Románia csatlakozásának időtervét?

Az EU-alkotmány leszavazása a jelenlegi berendezkedésen túlmutató, új helyzetet hozott létre, de ez nem befolyásolja az EU működését, s nem módosítja azokat a terveket sem, amelyeket a közeljövőre tűztek ki, pl. Románia 2007-re előirányzott felvételét. Nekünk, kétmilliós magyarságunk szempontjából elemi érdekünk, hogy Románia feltétel nélkül és minél hamarabb az Európai Unió része legyen. Az EU ugyanis lebontja a határokat, lehetővé teszi a szabad költözködést, a szabad identitást és a kulturális lehetőségekhez való hozzáférést. Mi a Magyar Demokrata Fórum részéről mindent megtettünk annak érdekében, hogy Románia feltétel nélkül és mihamarabb az EU tagja legyen.

Milyen hatása lesz a további magyar politikai életre Sólyom László államfővé választása?

Sólyom László megválasztását sikerként könyvelem el. A Parlamentben többségben vannak a szocialisták és a szabad demokraták, s mégis sikerült nekünk, ellenzékieknek elérni, hogy az MDF egyik alapító tagja, Sólyom László legyen a következő államfő. Sólyom László annak idején az MDF támogatásával lett az Alkotmánybíróság elnöke. Mint alkotmánybírósági elnök, hónapról-hónapra bizonyította függetlenségét és pártatlanságát. Őt szakmaiságában egyetlen percre sem befolyásolta, hogy valamilyen kezdeményezés honnan jött, vagy hogy kinek ki a parlamenti kapcsolata, hanem végezte munkáját, ami úttörő munka volt...a rendszerváltozás kezdetén. Az alkotmány tartalommal való megtöltése, értelmezése, az alkotmányos alaptételek kijelölése, az alkotmányos keretek megfogalmazása az első alkotmánybíróság nagy és történelmi feladata volt. Úgy ítéljük meg, hogy amikor életünk túlpolitizált, amikor demokratikus intézményrendszerünk működésében sajnos sok a probléma, amikor a két nagy párt hónapok óta nem hajlandó alkotmánybírót választani, amikor az alkotmánybíróság már-már a működésképtelenség határán van, mert egymást követően kétszer nem tudtak ülést tartani,  ilyen körülmények között olyan emberre van szükség, aki egyrészt nagyon demokratikusan őrködik demokratikus intézményeink felett, másrészt pedig józanságra inti a politikai erőket.

Tény, hogy Magyarországnak most független és pártatlan, Európában és ezen belül Magyarországon nagy tekintélynek örvendő elnöke van. Úgy ítélem meg, hogy a magyar demokrácia sokat nyert Sólyom Lászlóval."

Köszönjük a beszélgetést.