A kereszténység ünnepei közül a karácsony az, melynek lényege a mai világban a leginkább torzult. Ezért történt az elhatározás, hogy a karácsonyváró adventi időszakban évről-évre kereszteket állítunk szerte az országban. A kereszténység általános jelképének forgalmas közterületekre helyezésével talán sikerül elérni, hogy az emberek megálljanak egy pillanatra a karácsonyi bevásárlási láz miatti rohanásban, és elgondolkozzanak az ünnep valódi értelmén.

Karácsony üzenete ma is ez az örömhír: "Velünk az Isten" (Mt 1,23) - keresztjeink talapzatán is ez a felirat áll majd idén. Hirdetjük, hogy a kereszténység eszmeisége mindennapunk része kell legyen, így jelképesen a kereszteket sem engedjük a templomokba zárni.

A magyar címerben is szereplő, apostoli kettőskeresztek kerülnek felállításra. A társadalom legfőbb összetartó ereje ugyanis az egészséges nacionalizmus, a hazaszeretet, melyet szintén nem engedhetünk kirekeszteni a közgondolkozásból.

Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a mozgalom,  amely Magyarországon  azt hirdeti, november 25-én "Ne vásárolj semmit!" 
A Tudatos Vásárlók Egyesülete idén is megtartotta Ne Vásárolj Semmit Napi "fogyasztói böjtjét", amelyre az ünnepi vásárlási láz előtt, november 25-én került sor. Az egyesület szerint miközben a társadalom egyötöde szegény és leszakadónak tekinthető, egyre szaporodnak a "túlfogyasztás" és a "rosszfogyasztás" tünetei Magyarországon.

A Ne Vásárolj Semmit Nap alkalmából a Tudatos Vásárlók Egyesülete nyílt napot tartott Bem rakparti irodájában. Az egyesület szerint ez a nap jó alkalom volt arra, hogy átgondolják az emberek milyen környezeti, egészségi és társadalmi hatása van a vásárlói döntéseknek.
A közös szórakozás, kirándulás helyett egyre több család legfontosabb hétvégi programja a vásárlás, amelyek 20 százaléka a sok órás elfoglaltságot igénybevevő hipermarketekben és bevásárlóközpontban történik.

A bizonyos rétegekre jellemző túlfogyasztáshoz adalék, hogy a KSH adatai szerint 100 háztartásra 138 színes  tévé és 125 mobiltelefon jut. Évente 70-100 ezer tonna elektronikai hulladék túlnyomó része is szemétlerakókba kerül, ami nehézfémekkel, savakkal szennyezi a vizeket és a talajt.

A 15 éves fiatalok 29-34 százaléka fogyaszt a reklámokból látott édességet és üdítőt minden nap, és csak 11-14 százalékuk eszik rendszeresen zöldséget - talán mert ezt ritkán reklámozzák.

Ugyanakkor jó jeleket is felfedezett a Tudatos Vásárlók Egyesülete: egyre népszerűbb az egészséges táplálkozás és újabban a biotermékek is mind kelendőbbek.