Az idei év, a magyarok számára a megemlékezés éve!  Nincs még  olyan nép a világon, melynek annyi nemzeti emléknapja lenne, mely oly sok nemzeti eseményre nézhet vissza, mint a magyar nép.

Ebben az évben ünnepeljük az 1956-os szabadságharc 50.,  II. Rákóczi Ferenc születésének  330. és a Nándorfehérvári diadal 550. évfordulóját.  Az utóbbról szeretnék most  megemlékezni.
1453-ban II.Mehmed  szultán török seregeivel elfoglalta Konstantinápolyt, az akkori világ legnagyobb városát. Ezzel szabaddá vált az út Nándorfehérvár, majd Európa szíve felé. Európán a rémület lett úrrá. Sokan úgy gondolták, hogy a mohamedánokat nem lehet legyőzni. A pápa, Kalixtusz III,  keresztes hadjáratot hirdetett. Igyekezett a többi keresztény uralkodót is segítségre bírni, de nem sok sikerrel.

Az egyház feje minden napra imát rendelt el Nándorfehérvár és a keresztesek megmeneküléséért. Erre a déli harangszó emlékezteti a híveket. A pápa saját költségén nagy flottát szerelt fel, amely a tenger felől támadta volna meg a Török Birodalmat.  Magyarországra küldte Kapisztrán Szent János itáliai ferences szerzetest. Kapisztrán a ferencesek szigorú, a szegénységfogadalmat  betartó   csoportjának volt tagja. A nép által barátoknak nevezett szerzetesek egyszerű szavakkal beszéltek.  Kapisztrán János a kor egyik legjobb szónoka is volt. Magyarul nem tudott, de beszédei fordításban is fellelkesítették az embereket. Kapisztrán az egész országban toborozta az embereket, de csak a déli határról jöttek népfelkelők.   Nándorfehérvár (ma Belgrád) védelme ekkor Hunyadi János sógorának, Szilágyi Mihálynak és annak László nevű fiának kezében volt.

1456. július  4--én  Nándorfehérvár falai alatt megjelent a hatalmas török sereg. Ha hinni lehet a leírásoknak, 150 ezer ember és 300 ágyú nézett farkasszemet a magyarokkal. A várat a Duna felől 200 hatalmas tengeri gálya is támadta.  A védők alig 10 ezer emberrel álltak velük szemben.  Néhány nappal a támadás megindulása után a vár romokban hevert.

A nándorfehérvári csata első szakasza július 14-ig tartott, amikor  Hunyadinak sikerült áttörnie a török flotta védőzárát és katonáival bejutni a Várba.  Hunyadi kettős tervhez folyamadott,   hírnököt juttatott be a Várba, hogy itt van, mármint ő Hunyadi és július 14-én küldjék fel a Nándorfehérváron állomásozó flottát a török hátába és így két tűz közé szorítva  szétzúzzák őket. Valóban így is történt, sikerült bejuttatni a hírnököt és július 14-én, ha kisebb-nagyobb  nehézségek árán is, de sikerült megsemmisíteni a török flottát.

Ezzel megnyílt a vízi út a Várba, ahová  Hunyadi János katonáival beszállásolhatta magát. 
Így  alapvetően megváltozik a helyzet, hiszen most már az ostromlók csak háromszor annyian vannak, mint az ostromlottak, ezt a szultán is észrevette. A szultáni haditanács elhatározta, hogy ideje a döntő rohamot elindítani annál is inkább, mert a Vár most már eléggé lyukas állapotban nézett le rájuk, hiszen az ostromágyuk megtették hatásukat. Három napos csata után, hol előre törtek, hol visszaverték őket. Végül a törökök tanácskozni kezdtek, ami azt jelentette, hogy nagyjából egy napon keresztül nem is volt nagyobb csatazaj, hiszen készültek  a végső rohamra. Másnap a magyarok támadtak, úgy tudjuk, Kapisztrán keresztesei   törtek ki.

A támadás meglepte a törököket,  21-én  egész éjjel folyt a csata, a török többször is betört a Várba, a védők többször is kiszorították onnan.  Dugovits Titusz ezek egyikében lelte halálát, amikor az egyik török vitéz kitűzte volna a lófarkas zászlót a Várra, ő ezt úgy akadályozta  meg, hogy a törökkel együtt a mélységbe ugrott. Ennek lélektani eredménye az volt, hogy  a védők azt látták,  a töröknek nem sikerült  kitűzni a lófarkas zászlót, illetve erőt meríthettek társuk vitéz cselekedetéből. A másik oldalon viszont azt látták, hogy az ellenfél,  akár saját  élete árán is megakadályozza azt, hogy egy zászlót kitűzzenek a várfalra. A török szultán mindig azt mondta, hogy ahova egyszer a lófarkas zászlót kitűzték, az attól fogva török földnek számít. 

Július 22-én este azokat az ágyukat, amelyek még használható állapotban voltak, tönkretették. Hunyadi a még július 14-én szétkergetett török flotta maradványait, azt a harminchat hajót, le akarta foglalni, de a törökök Hunyadi közeledtét látva, inkább felgyújtották azokat és elszaladtak. Estére Hunyadi és serege visszavonult a várba, hiszen a csata  kimenetele még bizonytalan volt. Hunyadinak a múltban sok olyan csatája volt, ami több napig tartott, tehát tudta, hogy egy csata nem feltétlenül dől el egy nap alatt.

Viszont, amikor  23-án reggel felébredtek ás kisütött a nap, azt látták, hogy a törökök sehol sincsenek, a mohamedán sereg elmenekült. A Nándorfehérvári győzelem napja,  július 22 -re esett, éppen 550 évvel ezelőtt ! 

Július 23-a csendes nap volt. Nándorfehérvár falai alatt. Azonnal gondoskodni kellett a halottak eltemetéséről. Forrásaink szerint három tömegsírba helyezték el a keresztény halottakat, meg is számolták őket, pontosan 3043 embert temettek el Hunyadi ezután nagyszabású hadjáratot akart a török birodalom ellen indítani. Számításait keresztülhúzta  augusztus 11-én bekövetkezett halála. Ő is, mint sokan mások, a tábort tizedelő pestis áldozata lett.  Kapisztrán  Szent János októberben szintén meghalt.         

Hunyadi diadalát egész Európa ünnepelte, a déli harangszó már a győztesekért szólt.   Hunyadi megmutatta azt is, hogy a törököt meg lehet  állítani kisebb létszámú hadsereggel is, a vereség pedig  70 évig elvette  a törökök kedvét Magyarország megtámadásától.
A Nándorfehérvári győzelemnek  három főhőse volt: Hunyadi János, Kapisztrán Szent János és Dugovits Titusz
Hunyadi János  élete: Vajk Buthi, havasvidéki  menekült bojár és  Morzsinay Erzsébet első szülött fia.,   1407- körül   született.
1409.ben a család megkapja  Luxemburgi Zsigmondtól  Hunyadvárát és a körülötte lévő uradalmat., innen ered a család Hunyadi neve is. Hunyadi katonai pályafutását apródként kezdte. 1430-ban Zsigmond király  szolgálatába lép, a királyt elkíséri Rómába, Bázelbe,  és Csehországba. 1432-ben házasságra lép  Horogszegi Szilágyi Erzsébettel . A házasságból két fiú születik: László és Mátyás.

Amilyen nagyszerű hadvezér volt Hunyadi János, olyan  erős jellemű magyar és hivatott államférfi is volt. Alig 30 éves korában  jutott a legmagasabb királyi kitüntetésekhez és méltóságokhoz. Zsigmond király magával vitte  külföldi útjára, mint udvari vitézét,  Albert király temesi  gróffá és szörényi bánná nevezte ki. I.Ulászló  Nándorfehérvár kapitányává és Erdély  vajdájává tette meg, gyámja volt a kiskorú  V.Lászlónak, 1446-ban a rendek egyhangú lelkesedéssel választották meg Magyarország kormányzójává. Hét évig viselte a legmagasabb  méltóságot és amikor  átadta a hatalmat a nagykorúvá vált királynak, az ország főkapitánya lett. A pápa hercegi címet is adományozott neki, amit Hunyadi soha nem viselt.

Mindennél nagyobb volt Hunyadi tényleges gazdagsága, soha sem volt előtte, sem utána olyan hatalmas főúr, aki annyi millió hold földet mondhatott magáénak: 28 vár, 57 város és több mint 100 falu volt  birtokában. Ezzel a gazdagsággal meg lehetett volna szerezni a politikai hatalmat is., Hunyaditól azonban semmi sem állt távolabb. Gazdagságát  csak egyszer vette igénybe, amikor a török elleni küzdelemben  egyedül, segítség nélkül maradt, akkor saját vagyonából szervezte meg hadseregét: Saját pénzén készítette elő  Nándorfehérvár védelmét és az a világraszóló diadal, amelyet  déli harangszóval még ma is megünnepelünk, mindenképpen Hunyadi János  egyéni érdeme volt.

Kapisztrán Szent János élete: 1386-ban született az itáliai  Abruzzo hegység  Capestrano városában. A perugiai egyetemen  egyházi  és világi jogból szerzett doktorátust. Bírói pályára lépett és csakhamar a nápolyi legfelsőbb törvényszék elnöke lett. 26 évesen Perugia  kormányzója lett. Miután elrendezte világi ügyeit, 1430-ban belépett a ferences rendbe és 34 éves korában pappá szentelték. Ezután megkezdi működését, amelyből 35 év Itáliára, de a legjelentősebb  öt év Közép-Európára, elsősorban hazánkra esik. Mint szónok hihetetlen  nagy tömegek előtt prédikált. Miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt (1453), Magyarország  veszélyes helyzetbe került. III.Kalixtusz pápa mindenfelé küldte a ferenceseket, hogy  kereszteseket toborozzanak a nép köréből. Elrendelte  a déli harangszót is, hogy imádkozzák az Úrangyalát, a keresztények győzelméért. Kapisztránnak sikerült az egyszerű népet  fellelkesítenie: 30-40 ezren jelentkeztek. Csatlakozott Hunyadi seregéhez és a keresztesek     határtalan lelkesedéssel harcoltak. A 69 éves Kapisztrán  harc közben is ott volt velük, kereszttel  kezében. A keresztesek  a törökök meghiúsult támadásai után kitörtek a várból  és megtámadták az ostromlókat.

A források szerint Dugovits Titusz Vas megyei vitéz volt, Vas megyei falu szülöttje, a nagysimonyiak úgy tartják, hogy ott született. Hősies cselekedetével sok festőt, írót ihletett meg.  A legismertebb kép Wagner Sándor festőművészé: Dugovits Titusz önfeláldozása címmel-. A Magyar Nemzeti Galériában található.

Néhány szó még a déli harangszóról.;  nemrég érdekes könyv jelent meg az Örökség Minisztérium  kiadásában, Visy  Zsolt szerkesztésében.
Magyarország képét a világban, a  magyar történelem heroikus fejezetei határozzák meg:
Tatárjárás, Hunyadi János nándorfehérvári győzelme, Mátyás uralkodása, Buda visszafoglalása, az 1956-os forradalom. Mindezek közül leglátványosabb módon a belgrádi diadalra emlékeznek., holott a déli harangszó megszületésére manapság már kevés figyelmet szentelnek. Számon tartják III.Kalixtusz  1456. évi bulláját, de már elfeledték VI.Sándor pápa 1500. évi rendeletét, amely egyetemessé tette  a diadal  emlékére  rendelt harangszót.

Erről szól Visy Zsolt :Déli harangszó c. könyve. A könyv rangját jelzi, hogy II. János Pál pápa  köszöntőt írt hozzá.

Nekünk pedig  ez a megemlékezés üzenete az: higgyünk,  legyünk méltók őseinkhez, legyünk méltók azokhoz, akikre büszkék vagyunk  és  emlékezünk.