A havonta megtartandó, Magyar Művészek találkozóján, április
21-én, a Kanadában is elismert Noéh Anna festőművész volt
a vendég, a Foyer Hongrois nagytermében.
A Közösség elnöke, Blanár Andrea megnyitó szavai után az "észak festője" festményeinek
diapozitív vetítésével illusztrálta festőművészi karrierjét Montrealban a
nagyszámú hallgatók előtt.
.Közvetlen előadásában fény derült arra, hogy az 56-os
magyar menekült, hogy vált "észak festőjévé", egyben bepillantást
nyújtott az ott élő nép, az eszkimók életébe és körülményeire.
Megtudtuk, hogy tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán
végezte 1952-56 között, ahol a "szocialista realizmus" stílusában
tanult, az akkori kornak és ideológiának megfelelően.
Az 56-os szabadságharc bukása után Bécsbe ment, ahol Rockefeller
ösztöndíjjal tanult egy évig a bécsi Művészeti Akadémián.
Montrealban, érkezése után, a kezdeti nehézségek, a létfenntartás
volt elsőrendű tevékenysége. Festészetének első nyilvános
kiállítása az 1967-es Expon volt, mikor is egy úgynevezett" Group
showban" vett részt, a "Man and his world"
rendezésében.
Baráti javaslatra ment fel először északra 1970 -ben Baffin
Island-ra, azaz Pangnirtungba. Ettől kezdve, tíz éven keresztül
nyaranta északra ment, hogy ott fessen, és anyagot gyűjtsön.
Egyre messzebb és messzebb jutott, egészen Alaszka legészakibb
pontjáig, a Point Barrow településig. Eleinte csak skicceket
készített, rajzolt és fényképezett. Később néhány bátrabb
eszkimó hajlandó volt modellt ülni. Gyakran, csónakon, helikopteren
közelítette meg a kívánt terepet.
Kezdetben olajjal festett, finom átható módszerrel, apró
ecseteléssel és meleg színekkel.
1973-ban elvitte északi tájképeit a Dominion Galery akkori
tulajdonosához, Dr. Marx Sternhez. Erről az első találkozásról
idézem Dr. Stern szavait:"
Munkája felhívta figyelmemet egy sokat ígérő művészre aki
új, érdekes kanadai dimenziót tárt elém".
A Dominion Galery azonnal lekötötte Noéh Anna további műveit
és három nagy kiállítást rendezett neki: 1975, 1978 és 1985-ben.
Anna, Dr Stern halála után elhagyta a Galery-t. Azóta nem
volt nagy kiállítása, de festészete és neve elterjedt egész
Kanadában. Újságok interjúvolták, az akkori Montreal Star,
ismert művészeti folyóiratok:
a "North Nord", a "Le Collectionneur", ahol hosszan méltatták
művészetét.
Ma már megtalálhatók képei: a montreali Museum of Fine
Arts, Quebec múzeumaiban. Vancouvertől - New Foundlandig,
Kanada számos Art Galleryjében, privát gyűjtőknél és vállalatoknál.
Pl.: a Bombardier Inc.,
Consolidated Bathurst Inc., Nordair, Royal Bank of Canada,
hogy csak néhányat említsek.
Természetesen, Noéh Anna a mostani előadáson szokott szerénységével,
nem említette részletesen fenti sikereit. Inkább stílusára
tért ki, hiszen manapság nem "divat" a realista festészet,
de előadásából kitűnt , hogy a kezdeti "szocialista realizmus"
amit otthon tanult, hogyan vált spirituális realisztikus
stílussá saját életében.
Miben is rejlik Noéh Anna , az 56-os magyar menekült
sikere a kanadai művészkörökben és a publikumnál? Nagyméretű
északi képei és annak modelljei, főleg nők és gyermekek ábrázolása
kitűnő példája a realista festészetnek. Ezen felül objektív,
de érzékeny realizmusa mély spirituális kifejezéssel párosul.
Egyik kritikus ezt írta róla: "A festő tehetsége és stílusa
magas realisztikus stílussá fejlődött ki és sajátságos dimenzióját
igazolja".
Noéh Anna, közelebbről megismerve az eszkimók mai életét,
realizálta a nagy tragédiát: a televízió, a repülőgép, a
konzervek, a modern élet: szörnyű változást hozott a "föld
népének" (inuit)- " Az eszkimók, kőkorszakbeli emberek, akik
az atomkorban élnek." Ezt az állapotot örökítette meg Noéh
Anna képeiben. Például a: "Shopping trip", vagy "The trading
post", a "Contemporary nomad"
stb.
Ahogy az idő haladt, technikája is változott , áttért
az acrylic használatára, változatlanul pontos, aprólékos
ecseteléssel. Festményei azonban továbbra is a melegen
áradó fényt sugározták.
Az előadáson feltett kérdésre válaszolva, kiemelte, hogy
igen, a természet szeretete, a föld, a kövek, a víz, felhők
mozgása, számára ma is a Teremtő alkotását bizonyítják.
Festményeiben ez a spirituális realizmus az, ami végső fokon
Noéh Anna festőművészt elismert kanadai festővé tette.
Számomra öröm, hogy végre a magyarok is megismerték az
előadás folyamán Noéh Anna festőművész műveit, ha másképpen
nem is, de kitűnő előadása és vetített képei alapján. |