Január 16-i irodalmi estünk tárgyát a Bánk bán címu dráma és annak opera változatának ismertetése képviselte. Fischer Judit, az est programvezetoje elemezte a halhatatlan mu korszakának, a magyar lovagkor (1200-as évek) politikai és társadalmi, valamint a mu megszületése, az 1800-as évek (reformkor elotti) körülményeit. A színvonalas musor levezetésében közreműködött személyek (Hazai Magda: Gertrudis, Fias Zsuzsa: Melinda, Apt Kamill: Tiborc, Fias György: Bánk bán, Fischer Miklós: Petur bán, Kövecses Tamás: II. Endre, Hazai Gábor és mások) részleteket olvastak fel drámából.

Az eloadó hangsúlyozta, hogy a dráma alapját a történelmi és szerelmi tragédia képezi. (Megjegyzendo, hogy némely kritikus még ma sem tudja határozottan eldönteni, hogy történelmi drámáról vagy szerelmi tragédiáról beszélhetünk-e darabbal kapcsolatban.) ,,Éppenkülönbözo szálakból összefutó eseménymenet, különbözo forrásokból fakadó indulatok teszik remekművé a Bánk bánt", mondta Fischer Judit. "Bármagyar lovagkorban történik cselekmény, s a szereplok nagy része is történelmi alak, Katona József saját korával, a reform kor elotti Magyarország nemzeti sorsproblémájával is foglalkozik. Bánk pedig egyenesen modern, kifinomult lelkületű, túlzottan is érzékeny lélek, aki épp érzékenysége következtében is indulati szélsoségekre hajlamos."

Katona József 1791-ben született Kecskeméten, paraszti eredetű, kispolgári családban. Tanulmányait szülovárosában, majd a pesti piaristáknál végezte. 1807-tol filozófia szakon tanult Szegeden és Pesten, 1810-tolpedig jogothallgatott Pesten.Mint műkedvelo színész, műfordító és író részt vett amásodik magyarszíntársulatmunkájábanPesten, majd a Kecskeméten is. Számos, gyakran jelentéktelen drámát fordított idegen nyelvekbol magyarra, némelyik felhasználásával a színdarabokat is írt e(Lutza széke karátson éjszakáján, 1812, István a magyarok a elso királlya, 1813, A táboriták vezére, a1813, és Jeruzsálem pusztulása, 1814).

1815-ben írta Bánk-bán Magyar Ország Nádor Ispánya címu drámája elso változatát, az Erdélyi Múzeum pályázatára. Az 1818-ban történt eredményhirdetéskor azonban meg sem említették a művet. (Ámbár van olyan feltevés is, hogy Katona be sem küldte elbírálásra a darabot.) Pár év múlva átírta a művet, számos történelmi forrást felhasználva a második változathoz.

Gertrudis királyné, II. Endre felesége 1213-i meggyilkolásának két okát találta: a németeket pártoló hatalmaskodása miatt a magyar urak lázadását (ehhez a nép nyomorát és elégedetlenségét is társította), és Bánk nádor sérelmét, mivel feleségét, Melindát a királyné öccse Ottó, Gertrudis segítségével eroszakkal meggyalázta. A dráma mindkét okot érvényre juttatja. Bár a háborúból hazatéro király az ország békességéért elfogadja Bánk tettét, a nádor, az egyéniségétol idegen tette miatt s foleg felesége halála eredményeként (akit a királyno halála miatt bosszúból meggyilkoltak), lelkileg összeomlik.

Katona megkísérelte a darab eloadatását Pesten, de betiltották. A sikertelenség elhallgattatta benne az írót. 1826-ban visszatért szülovárosába, ahol ügyvédi irodát nyitott, majd megválasztották a város foügyészéül. Ebben a hivatásban hunyt el 1830-ban. Hatalmas művét 1833ban vitték színpadra Kassán. Egy évre rá Kolozsvárott, majd Debrecenben. A dráma szerkezeti és nyelvi szempontból is halhatatlan alkotás. Kiemelkedo értéke a cselekmény lankadatlan feszültsége és a jambikus formával is fokozott nyelvi ereje. Bánk személye áll mindvégig az események középpontjában. Minden szándék és drámai feszültség rá irányul, az ország sérelme is sérti, de legnagyobb sérelme, a legmélyebb csapás a magánembert, a férjet éri. A dráma a magyar nép szívében lankadatlan fogadtatásra talált.

A mi korunkban, az 56os forradalmat megelozo években Az ember tragédiája mellett a Bánk bán jelentette az elnyomott nemzet számára a bizalmat, a küzdeni akarást. Szólt Fischer Judit a Bánk bán opera változatáról is. Megzenésítését Erkel Ferenc végezte, Egressy Béni szövegkönyve felhasználásával. 1859-ben készült el a partitúra, a teljes opera eloadására 1861 márciusában került csupán sor. 2000-ben készült el filmváltozata, melynek levetítésére az irodalmi műsor keretén belül került sor. A csodálatos filmváltozatot Marton Éva, Miller Lajos, Kiss Attila, Rost Andrea és Kováts Kolos kiváló muvészek örökítették meg. Az opera némi változtatást hajtott végre a darabon.

A drámában például Melinda halálát az összeesküvokön való bosszúállás okozta, az operában pedig a hősnő, gyermekével a Tisza háborgó habjaiba veti magát, amit Tiborc nem tud megakadályozni. Megható volt a műsor, köszönet az előadónak és a közreműködőknek.