Magyar Krónika
Montreál, április 4.
Bencsics Klára
Az idei Nagypénteket is hagyományos koncerttel ünnepeltük meg a St.John the Baptist templomban. Lassan évtízedek óta rendezi meg a Philharmonic
Society a nagypénteki Requiemet Takács Miklós vezetésével.
Ma már elképzelhetetlen Nagypéntek Montreálban, e koncert nélkül.
Az idei egy kicsit eltért a többitől, mert Johannes Brahms: Egy német Requiemje, nem volt a szokásos. Általában ritkábban is adják elő, mert más mint a többi Requiem.
A koncert Anton.Bruckner Hetedik.Szimfóniájával kezdődött, valószinűleg azért választották ezt a zeneművet, mert Bruckner nem csak kortársa volt Brahmsnak, hanem a két mű komponálása nagyjából egy időre esett.
A Hetedik szimfóniát a FACE zenekar igazgatója, Theodora Stathopoulos vezényelte rendkívül dinamikusan. A romantikus zenemű nagyon jó bevezetője volt az ezt követő Requiemnek.
Johannes Brahms a Német Requiemet 1865-1868 között komponálta. A zeneszerző édesanyja 1865-ben halt meg és valószínűleg ez a szomorú esemény ihlette meg a Requiem komponálására. Jó barátja,
Robert Schumann is ezekben az években halt meg és a szerző az utolsó két tételt akkoriban írta a műhöz.
A zenemű hét részből áll, de először csak öt tételt mutattak be, ennek premierje pedig 1868.április 7-én, Nagypénteken volt, melyet Brahms maga vezényelt. Éppen 140 évvel ezelőtt!
A zeneszerző nevezte el : Egy német Requiemnek, melyet később"humánus" -ra változtatott, de a zenevilág ma is eredeti nevét használja.
A Német Requiem eltér minden más requiemtől mert nem liturgikus, azaz nem gyászmisére alapozott zenemű. Énnek szövege nem a gyászolás, hanem inkább az élők vigasztalása, mondanivalójában dominál az élet győzelme a halál felett. A hetven perces zenemű rendkivül szép, tipikus Brahms melódia. A kórusokban többféle hangszíneződésnek harmonikus egybecsengése hallható, ami természetesen az előadóknak és a karmesternek egyaránt megfeszített munkájába kerül. A kórus mellett két szólista is szerepel, egy szoprán és egy bariton.
A mostani előadáson, több mint 280 tagú kórus szerepelt, amely négy kórusból tevődött össze: az UQUAM kórus, az UQUAM Együttes, Le Philharmonic du Nouveau Monde és a St..Therese kórusaiból. A szólisták szintén quebeciek voltak: Louise Marcotte szoprán és Marc Boucher bariton, kellemes hangjukkal emelték a koncert síkerét. A zeneművet ismét a fiatal és lelkes FACE zenekarral adták elő és Takács Miklós a szokott biztos, érzékeny és átérző vezényletével, csodás hangversenyben volt része a szépen egybegyűlt közönségnek. Bizony, a hideg fagyos idő ellenére, a St.John Baptist templom ezen a Nagypénteken is megtelt lelkes hallgatókkal, mert hiszen mindenki tudta, hogy Takács Miklós vezetése alatt kitűnő hangversenyben lesz része.
Senki sem ment haza csalódottan, mert ismét szép nagypénteki élményben volt része. |