Magyar Krónika
Montéal, április 26.
Bencsics Klára
Idén a hagyományos nagypénteki hangversenyen, melyet ismét a St.Jean Baptiste templomban tartottak meg, két karmester is szerepelt. A mindannyiunk által jól ismert Takács Miklós, a Filharmonikus Társaság zenei vezetője és a kanadai Michel Brousseau karmester, az Új Világ Filharmonikus zenekar vezetője.(Orchestre Philharmonique du Nouveau Monde)
A műsort most is jól állították össze. A koncert a szép, melodikus Schubert: Befejezetlen H-moll Szimfóniával kezdődött, melyet Takács Miklós dirigált.
Franz Schubert (1797-1828) Befejezetlen szimfóniáját 1822-ben írta, de csak 1865-ben fedezték fel és adták elő, jóval Schubert halála után. Valóban félretette, és nem fejezte be, bár a két tételes szimfónia (Allegro moderato - Andante con moto) szerkesztése egységes és a befejezésnek nem érezni hiányát. Az első tétel mottója visszacseng a második részben és az első rész drámai kétségbeesése a második részben már csak bánatos megnyugvásban végződik.
A Befejezetlen Szimfónia valóban jó választás volt a nagypénteki hangverseny első számának, hiszen Takács Miklós vezetésével a zenekar átérzéssel és érzékenységgel tolmácsolta azt.
A műsor második és egyben főszáma, Mozart Requiemje volt, Michel Brousseau karmester vezényletével.
Ha jól emlékszem, harmadszor hallhattam ebben a templomban Nagypénteken, Mozart Requiemjét. Az első húsz éve volt, a második 2002-ben, mindkettőt Takács Miklós vezényletével. Olyan emlékezetes produkciók voltak, hogy még ma is szívesen gondolok vissza rájuk. Az idei Requiem viszont csalódást okozott. Lehet, hogy a karmester szokatlan stílusa tette, de számomra nem hozta ki azt a lelkületet és élményt, melyet az előbbieknél éreztem. Még a nagyszámú kórus is másképpen hangzott.
Szólisták:: Marika Knapik- szoprán, Michelle Sutton-mezzószoprán, Steeve Michaud -tenor, és Stephen Hegedüs.bassz-bariton. A szólisták szépen szerepeltek, de a meglepetés a magyar hallgatóság számára: Hegedűs István volt. Neve szerint is magyar származású - a montreali opera társulat tagja. Korábban a torontói operatársulatnál szerepelt.
A 250 feletti létszámú kórus öt különböző kórusból tevődött össze, szép, egybecsengő hangjukkal, ismét a legjobbat adták!
Befejezésül, Haendel: Messiás c. művéből hallottunk két részletet. Az egyik a trombita szóló-hangja- Hegedűs István szólószáma, melyből valóban megismerhette a közönség az énekes szép hangját. A második rész pedig a felejthetetlen : Allelúja, csodálatos, megrendítő kórushangok fortissimója volt. Mindkét részletet Takács Miklós vezényelte, a tőle megszokott átérzéssel és lendülettel.
Végül meg kell említenem, hogy idén is, a hatalmas templom zsúfolásig megtelt erre a szép hangversenyre és megkezdése előtt egy órával sem lehetett parkoló helyet találni. Hosszú sorokban álltak az emberek várva a kapuk megnyitására!
Azt hiszem ennél nagyobb népszerűséget nem élvez egy hangverseny sem Montrealban, mint a nagypénteki hagyományos koncert, Takács Miklós vezetésével. |