Magyar Krónika
Montréal, május 24.
Bencsics Klára
 |
 |
| Babits és Ady |
Babits Mihály műveinek, kritikusainak, emlékíróinak tanulmányozása eredményeként, mai előadásom témáját megváltoztattam.
Ugyanis arra döbbentem rá, hogy Babits Mihály, a nagy magyar költő, műfordító, a Nyugat szerkesztője, esszéiró és regényíró, legmarkánsabb költői profilja a két Világháború előtt és alatt tűnik ki.
Ezt a tényt akkor ismertem fel, amikor a különböző korok kiadásaiban megjelent válogatott költeményeit és irodalomtörténészek kommentárjait olvastam el. Arra a hihetetlen tényre jöttem rá, hogy 1916-tól - és ez folytatódott az 1949 utáni időkben - kiadott műveiből több versét, vagy egy-egy verssorát kihagyták és helyüket legtöbbször pontok jelzik. Tehát az író műveit megcsonkították.Képzeljük el, ha ez Kanadában fordulna elő, mondjuk Margaret Atwood vagy Leonard Cohen műveivel történik ez meg? Ugye elképzelhetetlen?
.Felkeltette az érdeklődésemet, hogy vajon Babits bizonyos versei miért szólgáltak rá erre a sorsra.? De nem csak versei, hanem ártatlan, elvont filozófiai esszéit is megcsonkitották, ha az éppen uralkodó rendszernek valami nem tetszett benne.
"Babits Mihály Összes versei. Budapest, 1942. Hiányzik a kötetből a Fiatal katona című
vers, csonka sorok árválkodnak a Talán a vízözön szövegében. Háború van.
Babits Mihály Összegyűjtött versei. Budapest, 1977. Hiányzik a Szíttál-e lassú mérgeket? című vers, csonka sorok árválkodnak a Dal az esztergomi bazilikáról szövegében.
Béke van. Irodalomtörténészek örök gondja a Kárpát-medencében: hűség a szellemhez vagy hűség a hatalomhoz? Háború van, béke van: a politikai cenzúra olajozottan, folyamatosan működik. "(1)
Úgy érzem, a kihagyások okát Babits filozófiájában, háború ellenes beállítottságában kell keresni, amely nem felelt meg a korabeli politikai vonalvezetésnek.
Mai értekezésemben tehát, Babits Mihály háborúellenes költészetét szeretném bemutatni, az I.Világháború idején írottakat és a II.Világháború előtti prófétikus verseit. Ezzel egyidőben az író életrajzát is szeretném röviden vázolni.
Babits Mihály, 1883. november 26-án született Szekszárdon, katolikus értelmiségi család gyermekeként. Tanulmányait Pécsett, a Ciszterciták gimnáziumában végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára, .itt ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival akikkel életevégéig barátságban maradt.
. Budapesten latin-magyar szakon diplomát szerzett.. Szegeden, Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908 ben). Majd Itáliába utazott, és ekkor határozta el Dante:.Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben jelenik meg első verskötete (Levelek Iris koszorújából). 1911 folyamán meg a második kötete: (Herceg, hátha megjön a tél is). 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante-fordítást. Első költői korszakára az antik görög irodalom formáinak imitálása jellemző. Második korszakára - 1912 utáni verseit - a keresztény klasszikus irodalom műfajainak, a zsoltárnak stílusában írta.. 1913-ban jelenik meg regénye, A Gólyakalifa. Regényét több prózai írás követte: Karácsonyi Madonna(Bp.1920) Később: Timár Virgil fia tökéletes társdalom -.címmel.
1, Gál Isván: Babits Mihály Tanulmányok, szövegközlések, széljegyzetek Bp. 2003
Egy verse miatt felségsértéssel vádolták, bár ez cask egy szerelmes vers volt!,
Játszottam a kezével
---------------------------------
Csak egyszer lenne az enyém
s kedvemre csókkal önteném
szivesen halnék azután
nagyobb örömmel ontanám
kis ujjáért a csobogó vért,
mint száz királyért, lobogóért
Fegyelmi indult ellene, A Nyugatban megjelent Fortissimo című verséért is meghurcolják, elvesztette tanári állását, nyugdíjaztatta magát.
1916-ban megjelenik harmadik verseskötete, a Recitativ. A Nyugat főmunkatársa lesz, majd 1919-ben egyetemi tanár, a Tanácsköztársaság bukása után megfosztják ettől az állásától is. 1919- júliusában írta, az 1990-ig cenzúrázott Szíttál-e lassú mérgeket című versét, amelyben a tanácsköztársaság jelszavait leplezi le, az ellentmondásokat tárja fel. "A Magyar költő 1919-ben című esszéjében, melyet kizárása miatt a Kisfaludy Társaságnak címzett, írásában mindenféle diktatúrától elhatárolja magát.(2)
Ének a "Szavak Megtagadásának" korából
Szíttál-e lassú mérgeket, illatok átkait?
jaj, rosszabb, aki kába szók mérgéből tudva szítt,
melyektől elzsibbad az ész, és megőrül a Tett -
ó kárhozott, kiben a Szó először született
az ábrándokbahurkoló, álomharanghuzó,
biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu szó.
Haza... Szabadság... hallod ezt? ó ember! messze fuss,
mert ellenséged aki szól, zsarnok és háborús:
----------------------------------------------------
jövőt - és viszik halni már a gyönge fiúkat;
népjavát - s a nép új nyomort lát, újabb szenvedést;
emberközösség: pompa-szó - de kerüld mint a kést;
szabadság: ez még csábosabb - de vigyázz, ki ne mondd,
mert súlyosabb bilincsbe fogsz botolni majd, bolond!
.......................
(2)
folytatjuk |