Magyar Krónika
Montréal, június 12.

Bencsics Klára

	Babits és Ady

Az üldöztetés után l'art pour l'art esztétika fő hirdetőjévé vált, ez határozta meg írói, irodalmat irányító. magatartását, hivatalos, akadémikus irodalomtól elkülönülő, humanista gondolkodó, de a baldali szélsőségeket nem vállaló, polgári írótábor vezetője lett. Ezentúl kizárólag az irodalomnak él .1921-ben feleségül veszi Tanner Ilonát (Török Sophie költőnőt) Ettől kezdve változó társszerkesztőkkel; köztük Móricz Zsigmonddal együttműködve, majd 1939-tól egyedül szerkeszti Nyugatot..1927-től ő lesz a Baumgarten alapítvány kurátora.
E kettős pozíció révén igen nagy befolyásra tesz szert a magyar irodalom irányításában.
Végül, 1930-ban a Kisfaludy Társaság megújítja a tagságát.
Közben sok fiatal író - Illyés Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és a második generációs: Weöres Sándor, Zelk Zoltán és Radnóti Miklós útjának volt az egyengetője.

A 20-30- as években, alig múlik el egy esztendő anélkül, hogy egy vagy több könyve ne jelenjen meg. Kártyavár (1923), Nagy sikerű társadalmi kritikán alapuló regénye, a Halálfiai, a regényírás legfelsőbb határához viszi és Móricz regényeivel egyenrangúnak tartja a szakirodalom. Elza pilóta, vagy a tökéletes társdalom, majdnem  sience fiction kategóriában sorolható. Esszés kötetei: Gondolat és írás (1922). Összegyújtott versei kiadása is folytatódik: Recetatív. a háborús költeményeivel (1916) Nyugatalanság völgye ((1920), Sziget és tenger (1925) Istenek halnak, az ember él (1929)
Kiadta Dante: Isteni Színjáték-át, melyért megkapta az olasz irodalmi nagy díját. Az egyetlen kiváló magyar fordításért. Shakespeare: Vihar c. drámáját fordította le.  Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal lefordítja Baudelaire-t. 1918. késő nyarán jelent meg Babits fordításában Kant műve az örök békéről. A tanulmányozott világbéke-irodalomból Babits éppen Kant írását választotta ki, mint a hozzá legközelebb állót és az adott időpontban aránylag legidőszerűbb világbéke-tervet.   
A Nyugat nagy nemzedéke csaknem egységes abban, hogy az első világháború idején a háború minél előbbi befejezését, az igazi békét és az emberiség kultúrértékeinek megmentését szorgalmazta. De még Móricz Zsigmond és Szabó Dezső döbbenetes erejű háborúellenes szépprózai munkáinál is tovább lépett Ady és vele Babits az embertelenség elleni tiltakozásban. Ahogy Ady éppen Babits háborúellenes kötetének, a Recitativnek megjelenése alkalmából üdvözölte, mint sorstársát-Babitsot, úgy Babits, többször is kifejezte versében közös küzdelmük jelentőségét. Teljesen igaza van Ady és Babits egymáshozvaló viszonyának történetét kutatva Kardos Pálnak, amikor megállapítja; "A háborúelleni közös harcuk. egységbe forrasztja őket. a két költő, eszmeileg sohasem volt olyan közel egymáshoz, mint pályájuk e szakaszán.

 Ady Endre: "Babits Mihály könyve (Kritika helyett vers)
Öntött szavak, kik egyre olvadóbbak,/ Barátom és én lelkem szavai,/ Be jó lenni és rejtve lenni jónak/ S nem gyilkos ágyút hizlaló vad ércnek/, De a sümpölygo aljak fölött: bércnek./ Ily bércnek lenni: ez a szent magyarság, /."

Babits így ír Ady Endrének című versében :
.   Hajdan mint bajnok társa mellett, 
melletted mentem harc elé:
neked egyfelé győzni kellett,
nekem harcolni kétfelé.
Mégis vérek vagyunk mi ketten,
bár ellentétek, együtt eggyek,/harcom a harcod folytatása

" A háború alatti fiatalabb nemzedék egyik képviselője, Káldor György, Babits
halálakor vallotta meg, milyen mérhetetlen hatással volt rájuk a Húsvét előtt;  Erdély költője, Szentimrei Jenő pedig a frontról jövet volt jelen, amikor Babits a Fortissimót elszavalta. "Ő lett a béke magyar mítoszának megteremtője, - írja Káldor.
A Húsvét előtt-tel megszületett a Béke magyar mítosza. A magyar szellem örök büszkesége lehet, hogy akkor, a legnagyobb megpróbáltatások idején hű maradt önmagához, rendíthetetlenül, a profetikus vízió erejével, a tiszta lélek elszánt kiállásával. Babits békehite és humanizmusa jelent annyit számunkra," (3)
Babits, a Miatyánk című versét írta és közölte le a Nyugatban.- 
A Miatyánk, negyvenkét soros versből tizenöt az evangéliumi imádság, mégpedig a Károlyi-fordítás, a református változat szinte szó szerint idézett szövege   A többi antistrófáinak háborgása, bár a szöveg szakozatlan. A zajló érzés sokkal inkább a hitbéli megnyugvás, mint szent szöveg parafrázisa. 

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bűnökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod. ...
-------------------------------------
A Húsvét előtt c.versét, Babits a Zeneakadémián mondta el 1916 március 16-án.

Több kritikus szerint óriási bátorságra vallott!
A vers műfaja rapszódia (szabadvers jellegű): az érzelmi hullámzás, a szenvedély szétfeszíti a formát, a vers hosszabb-rövidebb rímtelen sorokra tagolódik. A háború pusztításával szemben a mindenáron való békét hirdeti a vers, a költemény első része hatalmas versmondat, amelynek legfontosabb üzenete a békevágy kinyilvánítása Babits fél a merész igazság kimondásától, ezért többször is abbahagyja, félbeszakítja a gondolatsort, míg végül a belülről jövő erkölcsi kényszernek engedve kimondja, kikiáltja a vers üzenetét: "hogy elég! hogy elég! elég volt / hogy béke! béke! / béke! béke már! / Legyen vége már!" A megszenvedett, de végül mégiscsak kimondott gondolat elhangzása után a lélek belső vihara elcsitul  - megváltozik a versforma:  az általános megbocsátás és megbékélés ünnepi áhítatával zárul a vers., a feltámadás reményével.

 Szóljanak a harangok 
szóljon alleluja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, búzát- bort a feledésre!

3, Gál István: Babits Mihály:Tanulmányok, szövegközlések, széljegyzetek  Bp.2003

" Az Alkalmi vers már hangos, de elégséges művészi átlényegítés híján itt-ott nyers politikai megnyilatkozás. 1916 márciusában Babits aktuális nézeteit kertelés nélkül közli soraiban. A vers a háborúellenes közvéleményt foglalkoztató szinte valamennyi fontosabb politikai gondra fényt bocsát. Így a közelállók elvesztésére vagy veszélyeztetettségére is.(4) "Fortissimo  c. vers, lázas szózat a háború ellen   a békéért. Retorikai beszédhelyzetét nyomban a vers kezdetén egy szinte fantasztikus hallucinációt megszakító szónoki kérdés fölfedi, s emezt rögtön egy sírásra fölhívó, imperatív fölszólítás nyomatékosítja;  "(5)

" Haragszik és dúl-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen -
ki költi őt föl, emberek?
Anyák, sírjatok hangosabban:
akit föl nem ver annyi ágyú,
sírjatok irgalmatlanul 
ne oly édesen mint a forrás 
ne oly zenével mint a zápor,
sírjatok vagy a görgeteg
lavina, sírjatok jeget ,
tüzet sírjatok mint a láva!
-----------------------------------
csak az ember szakadt ki a
süket Istenből iszonyokra 
kikelt belőle féreg-módon 
Isten férgének, viszkető 
nyüzsgésre, fájni - mert ami
nem süket Isten: fájdalom,"

folytatjuk