Magyar Krónika
Montréal, július 24.

Bencsics Klára

	Michael Collins, Neil Amstrong és  Buzz Aldrin

Az elmúlt évszázadra többnyire úgy emlékezünk vissza, hogy a legszörnyebb háborúk és emberpusztítások dúltak, különböző hatalmak és diktatúrák uralkodása alatt.

De voltak csodálatos események is, melyeket ritkán emlegetünk.
Ebben az évben több évfordulója is van ezeknek a felejthetetlen történéseknek.

Ha negyven évre, 1969. július 20-ra tekint vissza a világ, akkor az első emberi holdlátogatásra koncentrál és erről beszél, ír minden újság és a média.

Már az egyik TV adón feltették a kérdést: Te mire emlékszel, mit csináltál akkor?

	Neil Amstrong az első lépés

Én éppen Hampton Beach N.H.-en nyaraltam családommal.  Már mind a négy gyerek megvolt, a legkisebbb két éves, a legidősebbb kilenc éves volt. Ma megkérdeztem a  legfiatalabbat, emlékezik-e valamire, mi volt július 20-án?
"Igen emlékszem, volt a válasz - a nyaralóban ültünk a TV előtt, és apu fényképezte a képeket a TV-ről, ahogy az első ember rálépett a holdra.  A fekete-fehér fénykép még ma is megvan. Állítom, hogy felejtetlen élmény volt végignézni ezt a történelmi eseményt. Mikor Neil Amstrong a létráról lelépve ezeket mondta:
"One small step for man, a giant leap for mankind."  Vagyis  " Egy kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek

Az öröm határtalan volt a világon. Az emberiség a sok baj és szenvedés után rövid időre elfelejtett mindent és csak boldog öröm és remény uralkodott mindenkiben. ! Ha erre képes az ember, akkor sok más csodára is.

Persze, emlékeznünk kell ennek a nagy teljesítménynek előzményére is, a 60-as évek  "hideg háborújára", ami Kennedy elnököt arra késztette, hogy milliókat fektessen be az űrutazás tudományába és sok előzetes Apolló rakéta után, végre sikerült az első embernek a holdra lépnie. Az Apolló 11  rakéta legénysége Michael Collins, Neil Amstrong és  Buzz Aldrin volt. Az ő nevükhöz fűződik ez a történelmi esemény, a két utóbbi lépett a holdra, amíg a pilóta, M. Collins a holdat repülte körül.  Társai ezalatt a holdon jártak két és fél órán át. Kitűzték az amerikai zászlót és egy bronztáblát helyeztek el ott. Azóta még 12 űrhajós járt a holdon Apolló típusú rakétával. Később kis kocsit is eresztettek le, amin a hold-utasok körbejárták a holdat, hogy különböző hold-anyagot, követ és homokot gyűjtsenek. Bárki beülhet egy ilyen kocsiba a Kennedy Space Center múzeumában.

	II. János Pál pápa

A következő csodálatos esemény, azaz személy, harminc éve jelent meg a történelem színpadán. II. János Pál pápa személyével kezdődött el 1979 -ben a kommunizmus bukása Kelet Európában.  II. János Pál pápa, pápaságának második évében, júniusban látogatta meg szülőföldjét, Lengyelországot és 250 ezer embernek mondott beszédet Varsó Főterén-. Többek között ezeket mondta: Krisztust nem lehet kitiltani az emberiség történelméből, a világnak egyik részéről sem."  

A hatalmas embertömeg megállíthatatlan tapssal válaszolt erre a kijelentésre, a tapsorkán végighullámzott az egész tömegen. Ezzel hoztak ítéletet a kommunizmus 35 éves uralmára. De ez csak a kezdet volt.

Felharsant minden oldalról ez az ének: Krisztus győzött, Krisztus uralkodik (Christus vincit, Christus regnat).  Majd, a lengyel, és pápai zászlókat lengették ezt kiabálva: "Szabadság, Függetlenség, Emberi jogok." A kilenc-napos pápai látogatás diadalmenet volt Lengyelországban és senki nem tudta megállítani.

A történészek szerint, ekkor kezdődött el a vasfüggöny lerombolása

A harmadik történelmi esemény, aminek szintén idén van évfordulója, a húszadik, ez az évforduló viszont főleg a magyarokat érinti, de a történészek szerint, ekkor "érett be " Lengyelországon és Magyarországon az első demokratikus választás is, amely a kommunizmus széthullásához vezetett.  Nagy Imre újratemetése, húsz évvel ezelőtt, 1989. június 16-án volt, ahol Orbán Viktor ezeket, a szavakat mondta:

.."Polgártársak!
Ma, harminchárom évvel a magyar forradalom és harmincegy évvel az utolsó felelős magyar miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az '56-os forradalmárok véres harcokban, ha csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára. Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől '56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni .."

Bátorság kellett ehhez a beszédhez, hiszen még senki sem tudta, hogy mik lesznek a következmények!
1989 őszén megkezdődtek a választások és a pártok szervezése, két év múlva az oroszok is elhagyták Kelet Európát. Hitte-e valaki a hatvanas években, hogy ez valaha bekövetkezik? Nem! Tehát ez is csodának számít.