Neil Amstrong az első lépés

Szerző: Zsiray-Rummer Zoltán

Rejtett értékek.Nem is tudták, hogy színház volt .

A Gödöllői Királyi Kastélyban néhány éve teljesen újjáépítve áll a barokk színház, amely 1785-ben készült el, majd átépítették. A korabeli "műemlékvédelem" hiányosságai miatt dokumentáció a megszüntetésről nem készült, így a színház megtalálása 1986-ban a véletlen műve volt. A teljes rekonstrukció 2003-ban fejeződött be - az épületegyüttes a jövő év első felében esedékes uniós elnökség alatt kiemelt diplomáciai helyszín lesz.

A Gödöllői Királyi Kastélyban lévő barokk színház hazánk legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza: előbb nyitotta meg kapuit, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház. A kastélyszínház első említése 1785-ből való, Christoph Seipp német színigazgató ekkor megjelent útleírásában ír a helyről. Papházi János történész-muzeológus tanulmányában leírja: a kastély építtetőjének fia, II. Grassalkovich Antal 1782 és 1785 között hajtatott végre átalakítást. Ekkor jött létre a színház, amelynek a herceg nem emeltetett új épületrészt, hanem az egyik déli szárnyat használta fel.

A gödöllői színház egy adott épületrész átalakításával - három födém elbontásával - készült, az illúziókeltés fölényes tudásával, a terek, színek, fények és anyagok pontos megválasztásával - írja Papházi János. A nézőtér és a színpad keskeny, magas terének "tágítására" kifestették a nézőteret, ez kulisszaszerűen ismételte meg a színpad díszleteit. A hosszfalakon öt, szerkesztésében a római kompozit oszloprendre visszavezethető félpillér látható, közöttük tükrök voltak. A klasszicizáló, késő barokk festés vidám színekkel, részletgazdagon készült.

A színház hátsó részét a karzatok foglalták el, kettős páholysorral a hercegi család és a házi tisztek számára. A mintegy száz fő számára a földszintet rendezték be: zárt székek, azok mögött pedig a rendes ülőhelyek helyezkedtek el.

Sisi romboltatta le

A nézők ülőhelyei és az előszínpad között helyezkedett el a zenekar úgy, hogy a nézők elláthattak a fejük felett a másfél méter magasságban kezdődő színpadra. A herceg saját, 24 fős állandó zenekart is fenntartott, amely gyakran az Esterházy-zenekarral együtt lépett fel.

A gödöllői színház túlélte a Gras­salkovich család utolsó férfi tagját, III. Antalt is. Fennállásának utolsó esztendejében ugyanis végigjárta a kastélyt a Vasárnapi Újság riportere, és a következő elégikus sorokkal búcsúzott a pusztuló színháztól: "Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már mintegy ötven éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal."

A gödöllői kastélyszínház története a kiegyezés esztendejében ért véget: 1867-ben a magyar kormány megvásárolta, majd koronázási ajándékként az uralkodópár rendelkezésére bocsátotta a kastélyt és környékét. A kastélyt átépítették, és benne a színházat is: a karzatot és a színpadot elbontották, két födém behelyezésével újból három szintre osztották, és 15 vendégszobát alakítottak ki. A pince a szolgaszemélyzet használatába került.

Meglepetés a romok alatt

A barokk színház véletlenül került elő: 1986 őszén a feltárást egy kisebb falképrészlet előbukkanása indította el, miután leszakadt a födém egy része, és a szovjet parancsnokság kiürítette az épületszárnyat. A kutatások eredményeinek birtokában, Staud Géza színháztörténész útmutatásai alapján készült el az elvi rekonstrukció. 2002 nyarán kezdődhettek meg a helyreállítási munkálatok.

Diplomáciai helyszín

A mai színházi működés igényeihez méretezett, új funkcionális háttér épült - részben a színpad, részben a kert alá. Az öltözőket, mosdókat, díszlet- és jelmezraktárakat (amelyekbe egy díszletmozgató lift viszi le a tárgyakat), valamint a gépészet helyiségeit - két új szint utólagos beépítésével - a föld alatt helyezték el. A mai kor követelményei miatt és a műemlék teljességének megőrzése érdekében azonban néhány helyen eltér a rekonstrukció az eredetitől: villanyvilágítást, légkondicionálást építettek be, és az egykori színpad alatti mechanikát korszerű gépi vezérléssel egészítették ki.

A rekonstrukció elkészültével, 2003. augusztus 8-án ismét felcsendülhetett a zene a Gödöllői Barokk Kastélyszínházban. A nyitóelőadáson Händel Iulius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház. Azóta idényjelleggel tartanak előadásokat, idén decemberben Rossini egyik operáját, a Hamupipőkét játsszák.

A kastélyszínház helyreállítása az épített nemzeti örökség egyik szép példája, amely 2004 májusában a Nemzetközi Ingatlanfejlesztői Szervezet világszintű megméretésén is elismerést kapott, a kategóriájában kiosztott két díj közül elnyerte az egyiket. Jövő januártól, Magyarország soros uniós elnöksége alatt a kastély kiemelt diplomáciai helyszín lesz.