130 éve született Kodály Zoltán koncepciója jelenti ma is a magyar zenei köznevelés alapját, ám a korai zenei-művészeti nevelés - amire a legjobb példa a venezuelai El Sistema elnevezésű klasszikus zenei program - a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásában is jelentősebb szerepet kaphatna.

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. A háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, és ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor kezdődött életre szóló barátságuk.

Vokális alkotásaiban Kodály mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta, a magyar klasszikus költők verseire írott műveivel próbálta ugyanis pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. Emellett a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését. 1919-ben Zeneakadémia aligazgatója lett. 1923-ban írta a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. A Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált Magyar Zsoltár nemcsak a közvéleményt állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. A Kodály támogatásával létrehozott Magyar Kórus, illetve Énekszó című folyóirat a katolikus egyházzene megreformálására, a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály gyermekkarok számára is komponál műveket. A Háry János daljáték, a Marosszéki táncok és a Galántai táncok Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott.

Kodály szívügye volt a zenei nevelés, számos pedagógiai művet írt, például a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica négy kötetét. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály tervét, az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelését a kormányzat és a főváros is támogatta. Kodály zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti és jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ám a kodályi örökség, a korai zenei-művészeti nevelés - a venezuelai El Sistema elnevezésű klasszikus zenei programhoz hasonlóan - a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásában is jelentősebb szerepet kaphatna.

Dr. Antal-Lundström Ilona, a zenepedagógia professzora szerint az egyéni fejlődés feltételeit vizsgáló kutatások bizonyították, hogy a korai évek játékos esztétikai-zenei aktivitása a gyermek egész életére meghatározza a tanulási és kommunikációs képességet. Francis Rauscher amerikai kutató több évig tartó, 400 hátrányos helyzetű óvodással végzett kutatásai a Head-Start programban bizonyították, hogy a Kodály-módszerrel végzett zenei fejlesztés segít az esélyegyenlőség kialakításában. A veszélyeztetett csoportok behozták a tanulási képességek terén a lemaradásukat.

A svédországi Mälardalen Egyetemen elindított kutatás alapvető gondolata az volt, hogy a nyelvi és a zenei kommunikáció közös építőköve a hang. Az agy hallási centruma három éves korra kifejlődik. Azok az idegsejtek, amelyeket nem használunk ezeken a területeken, egy idő után fokozatosan elsatnyulnak. A kutatás középpontjában a hang-jel kapcsolat, az írás és az olvasás alapjainak kiépítése, valamint a hallási kultúra és a kifejezési formák sokirányú fejlesztése áll. A programban a hangok felfogása, a hang tulajdonságainak összehasonlítása, egyre finomabb megkülönböztetése és elemzése után a fokozatos jelképzés, valamint a grafikus, ikonikus jelekből életre keltett hangok játékosan vezetnek a zenei írás-olvasáshoz. Olyan pályát építenek ki az agyban, amin később a betűk, számok írása gyorsan, automatizáltan futhat. A diszlexiás gyerekeknél sokszor ezen alapképességek gyakorlása hiányzik.

Az ezer 3-8 év közötti gyermek részvételével végzett magyar-svéd VISTA projekt bizonyította, hogy a kodályi elveken alapuló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program hatására javult a gyerekek kifejezési és tanulási képessége, szociális kapcsolataik harmonikussá váltak, valamint nyelvi és zenei területen is javult írásuk-olvasásuk színvonala. A kutatás igazolta, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a többi tárgy területén is érezteti hatását.

Antal-Lundström Ilonáék a kommunikációs fejlesztést kísérletképpen már el is indították néhány hátrányos borsodi településen. A zenepedagógia professzor javaslatára az esztétikai-művészeti oktatásról európai parlamenti állásfoglalás is született. A magyarul is megjelent A zene ajándéka című könyve, illetve a Látható hangok című oktatócsomagja gyakorlati segítséget nyújt a 3-8 éves gyermekek kodályi elvek szerinti fejlesztéséhez, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását is segítő pedagógiai rendszer kidolgozásához.