Ez az utolsó kampánymentes március, már amennyiben a 2010 óta folyamatos kampányt nem számítjuk. A tavasz még csak igen kéreti magát, de mutatkozik. Az ellenzék pedig nem tud megjelenni egy új világ vonzó ígéreteként. Kicsinyes pártközi csatákban kivérezteti magát, s komolynak látszó tervei kivihetetlennek bizonyulnak.

Akár itthon, akár a tengeren túl találták ki, Bajnai elgondolása az Együtt 2014 jól ki volt találva és komoly sikerrel is kecsegtetett. Politikai elemzők azonban úgy látják, megfeneklett a dolog. Bajnaiék maguk is észrevették, hogy nem a tervek szerint mennek a dolgok és meglehetősen rugalmasan változtattak, ezzel persze egyre inkább megbízhatatlanná lesznek.

Több komoly váltást fedezhetünk fel az Együtt 14 még rövid történetében.

2012. október 23-ával kezdhetjük, habár az előkészítés jóval korábban megkezdődhetett, a sajtószabadságért való tüntetősdi talán már ennek az elgondolásnak részeként szerveződött. Persze, az is lehet, hogy a tüntetések bizonyos sikere, a megjelentek nagy száma adta az ötletet. Mindegy, a foganás részletei kevésbé érdekesek, a baloldal megújításának, átformálásának igénye október 23-án látott napvilágot.

Az elgondolás felmérte a leltárt: vannak sikertelen pártok, ráadásul szakadozottak, s jó két évvel a választások után még mindig nem találtak magukra. Józan számítások szerint ebben a felállásban esélyük sincs a győzelemre. Vannak ezenkívül kisebb nagyobb mozgalmak, s közöttük a Milla, amelyek képesek tömegeket megmozgatni, ha kell utcára vinni. Van egy baloldali értelmiségiekből álló szakértői csapat, több, kormányzati felelősséget viselő, de politikailag Gyurcsányékhoz képest nem amortizált emberrel, akik az MSZP régi szakértő arculatát ölthetik. Mindezekből egy választási szövetséget kell gyúrni, remélve, hogy ez a társulat képes megszólítani azokat az embereket, akik nem baloldaliak ugyan, de csalódtak a jelenlegi kormányzatban. Rajtuk kívül még van egy réteg, az LMP tábora, akik sem ide, sem oda nem tartoznak. Nekik kulcsszerepük lehet annak a látszatnak  hihetővé tételében, hogy az új alakulat nem azonos a levitézlett magyar szocialistákkal. Ráadásul bent vannak az országgyűlésben, tehát, ha összeáll az együttes, ők adhatják az arculat egyik fő elemét. Valamelyes vidéken is szervezettek, tehát nem csupán az évtizedek óta ismert, MSZMP illatú pártirodákra lehet számítani.

Szép terv, amelynek az első pofont az LMP adta. Schiffer LMP-je inkább beleszakadt a döntésbe, de a saját tervéről, a maga önazonosságáról nem mondott le. Mielőtt ez kiderült volna, már változott Bajnai hangvétele: a nemzetért aggódó honfi képe fokozatosan halványodott, a jobboldali szíveket megdobogtató szavak elhalkultak. Valószínűleg felismerte: oly távol van egymástól a két szekértábor, hogy egyszerre nem lehet megszólítani őket. Erről a váltásról keveset beszélünk, talán azért, mert a jobbos szavakat senki nem vette komolyan Bajnai szájából. Ezzel az egész Együtt elgondolás megfeneklett, hiszen lemondtak a tábor érdemi növekedésének esélyéről. Az elégedetlenek, a 'nem fogok szavazni állásponton' lévők ugyanis sokkal inkább nemzetiek, mint ahogy azt az MSZP háza táján valaha is felfogták volna.

A másik nagy pofon az MSZP részéről jött. Ők létrehozták egy szakmai egyeztetési fórumot, kormányprogram alkotásba kezdtek, de ebbe a folyamatba Bajnaiék, miért, miért nem, de nem kapcsolódtak be. Ez a helyzet világosan megbuktatta az Orbánt Elvetők Bajnai Alatt Egyesüljetek Mozgalmat, mielőtt az létre jött volna. Bajnai váltott, zsaroló pozíciót akar felvenni. A korábban pártok feletti integrátor maga is párttá szerveződik, remélve, hogy egy pártszövetség kialakítására, már csak a választójogi törvény sajátosságai miatt is, van esély a baloldalon. Hol itt a zsarolás? Abban egyetlen résztvevő sem lehet biztos, hogy összefogva nyerhetnek, de mind az MSZP, mind az Együtt, de még talán a DK is elegendő ahhoz, hogy amennyiben külön elindul, garantálja Orbán győzelmét. Bár mindannyian az összefogásban érdekeltek, de a várható győzelemnél, aminek az esélye kicsi, fontosabb számukra, hogy a nekik jutó tortaszelet mekkora lesz az osztozkodáskor. Ez viszont nem vonzó a pártot nem választók számára, akikre ugyan mindenki hivatkozik, de akiknek a baloldalról senki semmit nem üzen.

A februári közvélemény-kutatásokból két dolog derült ki. A választói aktivitás növekedése Orbán táborát erősíti: hat százalékos megugrás több mint mérési hiba. Másrészt a jelek arra utalnak, hogy a baloldali tábor nőni nem, de osztódni képes. Azaz az Együtt növekedése az MSZP csökkenésével járt. Ebben a helyzetben Bajnai ismét váltott. Bejelentették, hogy a Milla nem lesz része a pártszövetségnek, azaz a Bajnai párt mellett meg akarnak őrizni egy tömegmozgalmat. Valamit, amiről senki nem tudja, hogy valójában mekkora erőt képvisel. Egy pártnak tagjai vannak, mérhetők, a tagdíjbefizetés végösszegét az ÁSZ ellenőrzi. Egy mozgalom akkora, amekkorának képzelik. Nem mondanak le erről a fekete lóról. Még a kábítószer liberalizáló Juhászt is háttérbe rakják, hogy eladható áru legyen belőlük.

2013. március van. Egy év múlva már tombol a kampány. Nagy csodákra nem lehet számítani. A kormányoldal két komoly hibát követhet el: lefitymálja ellenfelét, ez mindig veszélyes, vagy épp ellenkezőleg: állandóan velük foglalkozva elhanyagolja a kormányzást. Még van egy jó éve, hogy jót tegyen. Osztogatni nem tud, nincs miből. De értelmes dolgokat tehet, s remélem tesz is. Akkor pedig a siker sem marad el.