Megjelent az első magyar enciklopédia angol nyelven 6000 szócikkel, 200 képpel és néhány térképpel kompakt diszketten.

A nyugaton élő, az összmagyarságnak számottevő részét kitevő magyarok, mindig fájdalmasan tapasztalták, hogy a körülöttük élő világ mennyire nem ismer bennünket. Ha tud is valamit róluk, azt rendszerint rosszul tudja, részbe azét mert ellenségeink mindig serények voltak rossz hírünk keltésében, részben mert sajátos nyelvünk, mely nem rokon egyik nagy világnyelvvel sem - elzár bennünket a nagyvilágtól.

A milleneum évében, 1896-ban, nagy alkalom lett volna egy németnyelvű enciklopédia kiadására. Ám erre nem került sor a magyar gőg miatt, mely azt tartotta, hogy "aki rólunk tudni akar valamit, az tanuljon meg magyarul". A világ pedig nem tanult meg magyarul. Mindezért súlyosan fizettünk Trianonban, ahol rólunk - elérhető anyag hiányában ellenségeink meséi, ferdítései és hazugságai alapján (pld. patakokat hajózható folyóknak állítván) súlyos döntéseket hoztak ellenünk új határaink megszabásával.

Ismert, hogy a 19-ik század vége óta különböző hullámokban hány millió magyar hagyta el a Kárpátmedencét és telepedett le nemcsak Európa nyugati részein, hanem főleg a tengeren túlon Ez a folyamat korunkban is folytatódik. Az is ismert, hogy a külföldre került 2-3-4-ik nemzedék fokozatosan vesztette el anyanyelvét s olvad be a befogadó országok kultúrájába.  Tudvalevő, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kb. 1.5 millió lakos vallja magát magyarnak. Egy hitelt érdemlő becslés szerint a 19-ik század óta odatelepült magyarok utódainak száma több mint 6 millió lehet, akik majdnem mind elvesztették anyanyelvüket. Ha kivetítjük ezt az arányt más földrészek országaira, akkor joggal mondatjuk, hogy a magyarság világnemzetté vált s számunk világviszonylatban eléri az anyaországban élőket! Hamármost az anyanyelvüket elvesztett magyarokban felébred a vágy, hogy kik is ők, honnan jöttek, milyen népből szakadtak ki, s milyen annak története, kultúrája, hagyománya s milyen az ma? Akkor nem volt hová fordulnia kérdéseivel megbízható válaszért.

Főleg a fenti okok miatt vált egyre sürgetővé egy angolnyelvű magyar enciklopédia létrehozása. Több kísérlet és számos bíztatás után 2000-ben mintegy 40 majd 100 önkéntes fordítóval és cikkíróval, szakértővel el is indult ez a munka Calgaryban. Előbb a Bagossy László féle négykötetes Encyclopedia Hungarica válogatott szócikkei fordítása volt a cél. Azonban csakhamar kiderült, hogy csak egy önálló és nagyobb szabású munkának lenne értelme. Végül is World Hungarian Encyclopedia néven önállósult ez a munka és Edmontonban folytatódott el egészen a kiadásig ez év májuságban.

A munkába hazai szakértők javaslatára vettünk fel szócikkeket, amiket szakértők írtak, s fordítottak. A főleg magyar munkatársak a világ számos országából nyújtottak értékes segítséget. Nevük a munka elején van felsorolva.

Alig, hogy a munka összeállt, s átment számos lektoráláson a CD kiadás tekintetében, mely WORD-ben és PDF formában is megjelent, két helyről is kaptunk bíztatást. Az egyik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Főosztályának vezetőjétől Répás Zsuzsanna helyettes államtitkártól jött, a másik Magyaródy Szabolcstól, a Corvinus Library, Hamilton, vezetőjétől, aki az első CD kiadást és a terjesztést vállalta (smcorvinus@gmail.com).

Reméljük munkák jelentősen hozzájárul a szétszórt magyarság önazonosságának erősítéséhez.      

Edmonton, 2013 június 20