A magyar püspöki kar 1991-ben egy aranyozott könyv-borítót ajándékozott magyarországi látogatása alkalmából II.János Pálnak. Az ajándékot XVI. Benedek is használta a nagy ünnepek alkalmából, s most nagy örömünkre az idei Húsvétkor Ferenc pápa kezében is feltűnt.

Csöndes és szerény fiatalemberként ismertük meg Ozsvári Csabát. Plébániánk egyik ígéretes fiatalja volt, akit talán kivétel nélkül mindenki hamar a szívébe zárt.

Nem sejtettük, hogy milyen nagy művész lesz belőle. Nehezen jelölném meg pályája csúcsát. Emberi aggyal még nemrégen is azt képzeltem, hogy ez a csúcs még messze van. 1991-ben már a magyar egyházművészet meghatározó alakja volt, közösségünkben pedig továbbra is az a halk szavú, mindig jobbra törekvő szerény ember maradt, aki volt. Pedig nem kis dolog volt már akkor, hogy a magyar katolikus egyház éppen az általa készített alkotást ajándékozta II. János Pálnak magyarországi látogatása alkalmából. Később Rauber nuncius volt egyik rendszeres megrendelője, és művei egyre több templomban jelentek meg. A korai és váratlan halál emberi szemmel derékba tört egy felfelé ívelő pályát.

Örvendtünk annak idején a könyvborító sikerének, de mit jelent egy ilyen alkotás a Vatikán mérhetetlen művészeti kincsei között? Csaba is igen visszafogottan gondolt erre, feltételezte, hogy meghúzódik majd valahol az ajándék a sok szépség között.

2008-ban, tehát egy évvel a halála előtt, a következőket írták: "Nem akármilyen elismerésnek számít, ha egy egyházművészeti alkotás, liturgikus eszköz elnyeri az új pápai szertartásmester, illetve XVI. Benedek pápa tetszését.
Éppen ezért nagy jelentőségű mozzanat, hogy a húsvétvasárnapi szentmisén azt az evangéliumoskönyv-borítót használták, amit korunk jeles magyar egyházművésze, Ozsvári Csaba ötvös készített még 1991-ben II. János Pál pápa számára.
Egyik oldalán a négy evangélista jelképe és az Isten Báránya ábrázolása szerepel (ez volt látható, amikor az evangélium felolvasása után felmutatták, illetve a Szentatya áldást adott vele), a másikon pedig a Magyarok Nagyasszonya mellett kétoldalt Magyarország, illetve II. János Pál címere, valamint négy magyar szent, István, László, Imre és Gellért alakja díszíti.
A könyvborító korábban is fel-felbukkant pápai miséken, de különösen jelentőségteljesnek minősíthető, hogy az új szertartásmester is használatba vette."

Egyetértek a Vatikáni Figyelő blogírójával, hogy ez jelentős esemény. Hát még ha hozzá tesszük, hogy XIV Benedek pápasága alatt rendszeresen láthattuk ezt a könyvborítót, Húsvétkor és Pünkösdkor is.

Tudatosítsuk, hogy azokban a pillanatokban, amikor a pápa az evangéliumos könyvet felemeli, a szeme előtt a Magyarok Nagyasszonya látható, Magyarország címere, és magyar szentek képe, amint fent már említettük.

Ezek után XVI. Benedek lemondása után ismét arra gondolhattunk, hogy a szép evangéliumoskönyv-borító bekerül az ajándékok, emlékek közé. De mit láttunk!

Az Evangéliumok könyvét most Ferenc pápánk emeli magasba. Kezében az Ozsvári féle könyvborító!

Milyen kár, mekkora hiba, hogy a sokak által követett szertartások során a kommentátorok erre a "csekélységre" nem tértek ki. Talán nem is tudták. A zavart talán az okozza, hogy az alkotást eredetileg misekönyvborítónak szánták, de a képekből világosan következik, hogy evangéliumoskönyv-bortóként használják. Ez a váltás egyébként csak javára válik az alkotásnak, mert a szertartás során csak az evangéliumos könyvet mutatják fel.

A gőg és a büszkeség teljesen hiányzott Ozsvári Csabából. Talán meg is szidna, hogy az öröm mellett füstölgök is. Pedig ő, aki most 2013-ban, sajnos már csak postumus kapott Magyar Örökség díjat, igazán megérdemli hogy műveit számon tartsuk, és a nemzet is, amelyhez tartozott, büszke lehet arra, hogy milyen értékek születtek itt, Pannóniában.

Elhunyt Ozsvári Csaba ötvösművész
2009. július 10. péntek 12:50

Ozsvári Csaba ötvösművész, a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja családja és barátai körében július 9-én Óbudaváron váratlanul elhunyt. Küldetésként megélt munkásságával számos elismerést szerzett a magyar katolikus kultúrának és művészetnek határainkon innen és túl.
Ozsvári Csaba 1963-ban született Budapesten. 1982-től 1987-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékének hallgatója, diplomamunkája a csempeszkopácsi templom bronzkapuja volt. Főiskolai tanulmányai befejeztével az egyházművészet területén kezdett dolgozni, maradandót alkotva a liturgikus és szakrális művészetben. Munkáját hivatásként élte meg: alkotásaival akarta közelebb segíteni az embert Istenhez.

1993-1995 között a Váci Egyházmegye megrendelésére készített liturgikus ötvöstárgyakat, majd 1996-ban Paskai László bíboros számára misekönyvet. 1997-ben tíz év munkáiból Officium címmel rendezett kiállítást a Budavári Mátyás-templomban.

Báró Apor Vilmos boldoggá avatása alkalmából (1997) domborművet készített II. János Pál pápának, az alkotás címe: Vir Dolorum.

Joseph Ratzinger bíboros egyik püspöki mellkeresztje is Ozsvári Csaba alkotása 1998-ból. Ugyanebben az évben részt vett a Mai egyházművészet kiállításon a Római Magyar Akadémián. A következő évben Karl Joseph Rauber apostoli nuncius rendelt tőle liturgikus tárgyakat.

Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, a magyar egyház hivatalos ajándéka, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott. A misekönyvet XVI. Benedek pápa jelenleg is használja, legutóbb az idei húsvéti vigília szertartáson. Ugyancsak sokan láthatták a budapesti városmisszió során a Szent István-bazilika előtt felállított mintegy három méter magas keresztjét, illetve a felújított máriapócsi kegykép alakjait is az ő koronái (glóriái) díszítik.

A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak a Szentatyának. XVI. Benedek pápát személyesen is köszönthette ez év április 1-jén, az általános kihallgatás keretében, és átadhatott neki - a magyarországi Schönstatt Mozgalom tagjai nevében - egy általa készített feszületet, amelyen az Egyházat jelképezve a Szűzanya is látható.