Emlékezetes esemény színhelye volt április 25-én a budapesti Szent István bazilika Lovagterme. Itt mutatták be Dobrova Tibor Antal fenti címmel megjelent könyvét. A szendi képek Prokop Péter pap művésznek a szendi templom falát díszítő festményeire, a szendi versek pedig Tűz Tamás szendi papi szolgálata idején írott, Dobrova által megtalált versekre vonatkoznak. A gazdagon illusztrált, rövid és hosszabb esszékkel, idézetekkel, lábjegyzetekkel ellátott könyv jelentős visszhangra talált, számos recenzió méltatta ismeretfeltárását, elemzését és üdeséget jelentő tördelését.

A könyv jelen bemutatását az tette rendhagyóvá, hogy ismertetése a Bazilika Lovagtermében történt, Prokop Péter-kiállításával egyidőben. A nagyterem megtelt a tárgy iránt érdeklődő hallgatókkal. A kerek-asztal beszélgetés útján bepillantást nyerhettek a két művész munkásságába. A műsor Bodza Klára énekével kezdődött, majd a bazilika káplánja, Gajer László üdvözölte a közönséget s röviden méltatta Prokop Péter művészeti és írói munkásságát (festészete mellett több mint húsz könyve, monográfiája, s megannyi tanulmánya jelent meg).

Kalocsán született 1919-ben. 1942-ben szentelték pappá. Lelkészi hivatása mellett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, de nem fejezhette be, mert visszaszólították papi hivatásába. Később, 1957-60 években Rómában, a Képzőművészeti Akadémián fejezte be művészeti tanulmányait. Rómában számos intézmény falaira festett freskókat. Az Egyesült Államok magyar templomai is őrzik hatalmas méretű freskóit. Igen termékeny festő volt, freskók mellett festett több mint kilencezer táblaképet. A műsort Szakolczay Lajos irodalomtörténész vezette, melyen kerek-asztal beszélgetés formájában dr. Szabó Ferenc jezsuita költő, filozófus és szerkesztő ismertette Tűz Tamással és Prokop Péterrel való barátságát. Beszámolója végén felolvasta nagylélegzetű versét, melyet Tamás halálára írt.

Miska János ismertette Tűz Tamás munkásságát. A kanadai magyar irodalommal kapcsolatban elmondta, hogy nincs a nyugat-európai és tengeren túli államokban olyan gazdag magyar irodalom, amely színvonalában, sokoldalúságában és tömegében olyat alkotott volna, mint a kanadai. Nincs olyan stílusirányzat, nincs olyan irodalmi műfaj, amelyet a kanadaiak ne kultiválnának. Színvonalával kapcsolatban megemlítette, hogy négy kanadai magyar költő szerepel az egyetemes magyar irodalom kanonizáltjai között. A hetvenes-nyolcvanas években, ezen irodalom virágkorában, több mint 140 verseskötet, száz regény és megannyi tárca, elbeszélés- és színdarab-gyűjtemény jelent meg Kanadában.

Tűz Tamás egyik kimagasló alakja volt ennek a száztíz éves irodalomnak. Húsz gyűjteménye jelent meg, verseskötetek, regény, esszé és életrajzi regény. Költészetének útja a magyar katolikus líra legszebb lapjait jelentő Harsányi Lajos örökétől a Nyugat-nemzedékek hagyományainak folytatásán át a modern világ robbanását befogadó prózaversig vezet. Munkássága három ciklusra osztható: (1) az emberben táplált hit hirdetése; (2) a háborús pusztítás eredményeként az emberi idealizálástól való eltérés ciklusa, (3), s az ország elhagyását követően, a sztoikus rezignáltság, befelé fordulás kora. Kanadai otthonában egybe látja a jelent és a múltat, a szülőhazát és új környezetét. Albert Péter színművész Tűz Tamás verseiből olvasott fel.

Dr. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténész professzora Prokop Péter festészetét elemezte. Mária huszonnégy könyvet, köztük Prokop Péter munkásságáról szóló monográfiát publikált. Vetítéssel illusztrált ismertetésében elmondta, hogy a pap-művész a Bibliából és a mindennapi életből merítette festészete tárgyát (Szent József élete, Szent József a munkás, a magyar szentek portréja, stb.). Művészetét a legfőbb értékek, az Igazság, a Jóság, és a Szépség magas színvonalú egysége jellemezi - hangsúlyozta az előadó.