Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Montrelban nagyon rövid időt tudott tölteni.
A háromnapos kanadai utjának utolsó állomása volt itt, de abból a keves idejéből is szakított annyit, hogy kérdéseinkre válaszoljon.

Tudjuk, hogy nagyon sokan éltek a lehetőséggel, hogy állampolgárságot kapjanak. Kérdésünk, hogy és hol mutatkozik majd az új állampolgárok száma, lesz-e pozitív eredménye?

Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, az összes politikai terület közül, a nemzetpolitika volt talán az, ahol leginkább alapvető változtatásokat kellett végrehajtani. Ha egyetlen szóban kellene összefoglalni, egy gondolat köré kellene csoportosítani, hogy mire építettük fel nemzetpolitikánkat és kormányzati cselekvésünket, az az összetartozás. Azóta is azt tartjuk fontosnak, hogy az összetartozást tegyük megélhetővé az összes magyar számára.

Ezért volt nagyon fontos, hogy még a kormány megalakulása előtt, 2010. május 26 -án, a Parlament első intézkedései között fogadta el az egyszerűsített honosítást, hogy a külhonban élő magyarok is magyar állampolgárságot kaphassanak, E mögött olyan elementális erővel föltörő igény volt, amit akkor még nem is láttunk.

2011. január elseje óta lehet kérni a honosítást. Ezalatt a két és fél év alatt 440 ezren kérték a magyar állampolgárságot. 360 ezren már meg is kapták, és le tudták tenni az állampolgársági esküt. Ez egy olyan szám, amit nem is tudtunk elképzelni. Hetente 4 ezren kérik és kapják meg az állampolgárságot. Azelőtt egy év alatt nem volt ennyi igény.

Sokan a legelején azt mondták, hogy először lesz egy felfutás, ami majd lassan lecseng. Egyáltalán nem így történt. A statisztikai adatok alapján az idei első négy hónapjában többen kérelmezték az állampolgárságot, mint egy évvel ezelőtt. Tehát nem csökken, inkább nő a kérelmezők száma, ami  nagy öröm mindannyiunknak.

Minden magyar számára lehetőség van arra, hogy nemcsak a szívében, lelkében, de közjogi értelemben is a magyar nemzethez tartozzon. Ennek vannak következményei. A magyarra nem gondolhatunk csak úgy, mint kultúrnemzetre. Ne értsen félre: nagyon fontos a kultúra, az identitás megőrzése és továbbadása a nyelv és a kultúra alapvető kérdés volt. De a magyar nemzet ennél mindig több volt. Mi mindig közjogi nemzetben, politikai nemzetben gondolkodtunk, a történelemben egészében láttuk mindig nemzetünket. És ezért nagyon fontos, hogy a frissen honosítottak a jövő évben részt vehetnek a választáson.

Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a honosítás ne egy másodrendű, állampolgárságot adjon, hogy ne legyen első és másodrendű állampolgár. Minden állampolgárnak egyforma jogai vannak. Tehát mindenkinek joga van részt venni a választásokon, és várjuk is, hogy a külhoni magyarok leadják szavazatunkat, mert közösen kell döntenünk a mi közös dolgainkról.

A kérdés vonatkozott arra is, hogyan tartjuk számon az új állampolgárokat. Ha a népszámlásokat tekintjük, azok másként zajlanak, azokat országonként hajtatják végre az államok. Mi a Magyarországon élő embereket számoljuk meg. Persze számontartjuk a külhoni magyarokat is, de ez nehezebb, mint az ország területén lakóhellyel rendelkezőket. Ezért a döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy akik a külhoniak közül részt akarnak venni a választáson, azoknak regisztráltatni kell magukat.

Ez nagyon egyszerű, több módja is lesz: levélben, ügyfélkapun keresztül, vagy a lehető legegyszerűbb módon, interneten is lehet regisztrálni. A Nemzeti Választási Irodának a honlapján keresztül, bárki otthonról a számítógépéről tud majd regisztrálni, meg tudja adni az elérhetőségi címét, ahol majd megkapja a szavazási csomagot. A külhonban élő magyarok ugyanis levélben tudnak majd szavazni.

Nagyon fontos a regisztrálásnál megadni az értesítési címet, ahol majd megkapja a választani szándékozó a szavazási csomagot. Ebben lesz két boriték: egy kisebb, belső, amibe majd a szavazatot kell tenni. Ezt le kell zárni, hisz titkos a szavazás, A külső, nagyobb borítékba kell majd a választó azonosítására szolgáló adatokat megadni. Postán kell feladni, arra kell vigyázni, hogy a postai időt tekintve nehogy kiszaladjon valaki az időből, mivel az egész választási idő összesen 15 nap .Tehát fontos, hogy a szavazólap a vasárnap történő szavazási napot megelőző szombat estig megérkezzen. De bármiféle kérdéssel a külképviseleteket - nagykövetség ill. konzulátus - lehet majd megkeresni, és ott segítséget kaphat bárki.

A Körösi Csoma Programmal kiküldött 47 fiatal közül Fehérváry Lilla érkezett Montrealba. Mi a küldetésük, mit tud majd a magyar kormányzat felhasználni mint értéket, az ő küldetéseik eredményeként?

Mi nem azt kerestük, hogy mi lesz a magyar kormánynak a haszna, hanem azt, hogy mi hogyan segíthetünk a diaszpórában élő  magyar közösségeknek.

Teljesen sajátos, helyesebben más a helyzete az itt élő magyaroknak, mint a Kárpát-medencében élőknek. Éppen ezért más szemlélettel és más módon tudunk segíteni a diaszpórában élőknek. Az elmúlt 23 évben háttérbe szorult a diszpóra magyarsága, azaz nem hárult rájuk annyi figyelem, mint amennyire szükségük lett volna. Éppen ezért a mostani Magyar Kormány próbál nyitni a diaszpóra magyarsága felé. Próbálja megtalálni a kapcsolattartásnak és kölcsönös segítségnyújtásnak a legjobb módjait. Ezért hoztuk létre a Magyar Diaszpóra Tanácsot 2011. őszén, és nagyon örülök annak, hogy alig egy év alatt legalább 25 % -kal nőtt a tagszervezetek száma. Elindult a közös gondolkodás, aminek egyik eredménye az, hogy megszületett a Körösi Csoma Program, a Diaszpóra Tanács értekezletén felvetettek alapján. 47 ösztöndíjast küldtünk szerte a világba azzal a feladattal, hogy ismerjék meg jobban a diaszpóra magyar szervezeteinek életét, próbáljanak részt venni abban és próbálják megtalálni, hogyan tudunk nekik segíteni. Amikor kiválasztottuk az ösztöndíjasokat, megkérdeztük a szervezeteket, kinek mire van szüksége. Mindenütt más probléma van, mindegyik szervezet másban szenved hiányt. Fontosak ezek az  információk, hogy tudjuk: hol milyen tevékenységet végeznek a szervezetek, és mire van szükségük, hol, miben szenvednek hiányt, hol van szükségük segítségre.

A másik feladatuk, hogy friss és korrekt információt hozzanak ide Magyarországról. Ez minden szempontból fontos. Az utóbbi időben nagyon sok támadás éri Magyarországot. Szükségünk van arra, hogy a diaszpórában élő magyarok is kiálljanak mellettünk, és megvédjenek bennünket ezekkel a támadásokkal szemben. A fiatalok ebben is tudnak segíteni, ha elmondják, mik a problémáink, most milyen az élet Magyarországon, milyen a helyzet. Ezzel elindul egy olyan párbeszéd a diaszpóra és a Magyar Kormány között, amiből mindkét fél tud profitálni .

Arra biztatjuk a diaszpórában élő magyar fiatalokat, a másod-, harmad generációs fiatalokat, jöjjenek el Magyarországra, nézzék meg mi van ott, milyen az élet ma. Elindítottunk olyan programokat, amelyek nekik szólnak, hogy segítsünk abban, hogy el tudjanak jönni Magyarországra.

Egyik ilyen programunk a "Vendégségben Magyarországon". A program keretében 400 magyar fiatal jön össze a nagyvilágból, és egy héten keresztül zenével, tánccal szórakoztatják egymás, megismerik a magyarországi fiatalokat, és  a világ minden részéről összegyűlteket.

A másik, a "Reconnect Hungary." Ez kéthetes program és arra ad alkalmat, hogy azonkívül, hogy a fiatalok megismerjék egymást, lehetőségük van az egyetemi, közéleti, kormányzati szervek működését megismerni. A Balassi Intézettel együtt szervezzük ezeket a programokat.

Arra is biztatnám a fiatalokat, hogy jöjjenek Magyarországra azok, akik tovább akarnak tanulni egyetemen! Tanulhatnak magyar, angol, német nyelven. Jöjjenek el, ismerjék meg jobban az őshazát! A személyes élmény jobban segíti őket kötődni az országhoz, és megismerhetik az igazságot Magyarországról.

Hol tudunk ezekről a programokról információt kapni?

A Balassi Intézet Honlapján  www.balassi-intezet.hu mindig megtalálhatók a programok.
Azonkívül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság honlapján is kaphatnak felvilágosítást.
Elindítottunk a Nemzeti Regisztert,  http://www.nemzetiregiszter.hu, amely szintén a kapcsolattartást szolgálja. XXI. század kommunikációs formája az internet, ahol a több ezer kilométerre lévő emberekkel is kapcsolatot tudunk tartani. Arra biztatok mindenkit, regisztráljon ezen a honlapon! Lehet angolul is, aki már nem beszél olyan jól magyarul, vagy a fiatalabb generáció, akiknek könnyebb az angol nyelv. Megtalálható minden információ angol nyelven is.

Hogyan értelmezzük a diaszpóra elnevezést, ahogyan a nyugati magyarságot emlegetik?

A "diaszpóra" általánosan használt kifejezés a legtöbb nyelvben az anyaország határain kívül élő elvándorolt nemzettársakra.

De nálunk magyaroknál, ennél bonyolultabb a helyzet. Mivel a magyarság világnemzet és nemzettársaink különféle élethelyzetekben élnek a világ különböző pontjain, megkülönböztetéseket kell alkalmazni! A Kárpát-medencében élő magyarok egyes helyeken - például Erdélyben a székelyek - tömbökben élnek, ahol a lakosság túlnyomó része magyar. Ugyanakkor van, ahol kisebbséget alkotnak, őket nevezzük szórványnak. A Kárpát-medencén kívül élőket hívjuk diaszpórának, ami az angol, francia kifejezések fordítása. A diaszpórát úgy értelmezzük, hogy ők két helyre is kötődnek: ahhoz az országhoz, ahol letelepedtek, és mindennapi életüket folytatják, ugyanakkor kötődnek az anyaországhoz, amelynek a kultúráját tovább viszik. Az egyik fontos küldetése a diaszpórának, hogy a magyar kultúrát bemutassa annak az országnak, ahol letelepedett, valamint tovább adja az őt követő generációknak, és így terjessze a magyarság hírnevét a nagyvilágban. Ezt a kettős kötődést nevezzük mi igazán a diaszpórának.