Albert Camus és Magyarország címen tartott közös emlékestet 2013. november 4-én, hétfőn 16 órától a Terror Háza Múzeum és a Budapesti Francia Intézet. A Terror Háza Múzeumban szervezett rendezvényen köszöntőt mondott Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete, majd előadást tartott Jean-François Mattéi francia filozófus, valamint Fázsy Anikó, a Nagyvilág irodalmi folyóirat főszerkesztője, Camus magyar műfordítója.

Az éppen száz éve született Nobel-díjas francia író és filozófus egyike volt azoknak, akik hatalmas erővel álltak ki az 1956-os szabadságharc ügye mellett. A kelet-európai kommunista diktatúrák bűneit eltagadó, az önkényt támogató baloldali francia értelmiség körében Camus fellépése valódi forradalmi tettnek számított. A spanyol polgárháborúnak és Franciaország német megszállásának emlékét őrző, kommunista-barát baloldali romantikával szemben Camus a totális diktatúrák lényegi azonosságát, módszereik és céljaik megfeleltethetőségét hangsúlyozta. Véleménye szerint az egyetlen erkölcsös cselekedet a diktatúra ellen való lázadás. Felhívását sajnos nem sokan követték a francia értelmiségiek közül.

Albert Camus egészen 1960-ban bekövetkezett haláláig fáradhatatlan szószólója maradt Magyarország függetlenségének, írásaiban és felszólalásaiban mindvégig leleplezte a megtorló és elnyomó kádári rezsimet. Mint mondta, Európa csak akkor és úgy maradhat hű a forradalmi Magyarországhoz, hogy "soha - még közvetve sem - igazolja a gyilkosokat."