Kezdetek a montreáli magyar oktatásban

A Montreáli Magyar Iskola a helyi magyar közösség egyik legrégibb, jelenleg is működő intézménye. Már a második világháború előtt, amikor még a vidéki Magyarország egyes településein iskolák sem léteztek, Montreálban már volt hivatalos magyar nyelvű oktatás.
A Montreáli Magyar Iskolát 1933-ban alapították a Szociális Testvérek. Az intézményt Mária nővér vezette és a vallásos nevelést hangsúlyozta.

A második világháború után az iskola helyzete rosszabbodott és immár a Commission des Écoles Catholiques (Katolikus Iskolák Bizottsága) jóvoltából lehetett Montreálban magyar nyelvű oktatást folytatni. A magyarral párhuzamosan francia tanítás is folyt két osztályban. 1956 után az iskola működésébe bekapcsolódott a katolikus plébánia.

A 60-as években a tanulók létszáma folyamatos növekedésnek indult. A szervita rend átvette a minoritáktól az iskola irányítását, az oktatás egyre hivatalosabbá és szakszerűbbé vált. Az iskola a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség és a Katolikus Iskolák Bizottsága támogatása mellett tudta biztosítani a magyar nyelv oktatását a főként kétkezi munkából élő szülők gyermekeinek. Az iskola szociális szerepe és nyitottsága a szegények és frissen emigrált magyarok számára mindig központi pillérként jelent meg.

A 70-es évek kezdetén a Magyar Iskola tovább növekedett. az újonnan érkezett atya (Deák Ferenc), segítségével.

A 80-as években az iskola nagyon szép napokat élt meg, 1983-ban rendezték meg az első szavalóversenyt, 1986-ban pedig elindult a magyar nyelv oktatása felnőtteknek. Hosszú éveken át a plébánia minden kisebb-nagyobb zugában folyt a tanítás: a díszteremben, a színpadon és a mögött, még a folyosókon is. Amikor 1984-ben felépült az Ifjúsági Otthon, a tanulók végre nagy örömmel vehették birtokba az új tantermeket.

Ünnepek a Montreáli Magyar Iskolában

Iskolánk a nyelvismeret átadása mellett különös gondot fordít a magyar ünnepek ápolására, a művészetekre, az alkotóképesség fejlesztésére. A művészetekkel  való foglalkozás (ének, zene, rajz, képzőművészet) az egész oktatást átszövi.

A 80-as évektől kezdődően, egészen napjainkig folyamatosan nagy hangsúly tevődik a színpadi szereplés fontosságára, mint oktatási módszertanra.
Az iskola tanulóinak – a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt – minden évben többször nyílik lehetőségük színpadi szereplésre. Így karácsonykor, támogató ebédeken, farsangkor, anyák napján és nem utolsó sorban a magyar nemzeti ünnepeken egyaránt bemutatják tudásukat a magyar közösségnek.

Március 15-re készülődve

Az osztálytermekben éppen elkezdődött a készülődés a 2016-os március 15-i ünnepségre, melyre március 13-án kerül sor Montreálban, az Első Magyar Református Egyház dísztermében.
Ha most bepillantanánk az osztályok/csoportok ajtaján láthatnánk, hogy hogyan zajlik a március 15-i témájú kézműves foglalkozás, és hogy a gyermekek éppen kokárdákat, papírzászlókat, kokárdás csákókat fabrikálnak. Tovább haladva egy másik csoport a Magyarok Nagyasszonya Egyházközösség Mindszenty-termének színpadán éppen az ünnepi műsort próbálja, ez alkalomból ugyanis a tanulók hazafias versekkel és énekekkel készülnek felidézni az 1848-49-es magyar szabadságharc eseményeit. Az iskola könyvtárban pedig a gyönyörű magyar népviseletet készítik elő, amiben a gyerekek a színpadra fognak lépni.

Bár a március még hideg, téli hónap Montreálban és odakint a füvet még mindig hótakaró borítja, odabent, az iskola épületében meleg szívvel, lelkesedéssel, ünnepi hangulatban készülnek Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseményére.
Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.