Egy régen dédelgetett álom valósult meg 2007 nyarán, amikor az együttes négy taggal összeállt Androvich Tamás atya bíztatására.

A zene és az élet különös módon összehozott bennünket: Csukly Erzsit, Kocsis Franket, Szép Józsit és engem, Szép Bernadettet.

Az egyik cserkész összejövetel alkalmával hallott Frank engem gitározni.  Annyira megörült és értékelte, hogy játszok és éneklek, hogy javasolta kezdjünk el együtt zenélni. Én is nagyon örültem ennek, mert gyerekorom óta nekem a gitár és a zene fontos. Jó dolog, hogy ezt most kamatoztathattam. Az egész így indult el és bár nagyon elfoglaltak voltunk, mindannyian mégis össze akartunk jönni, hogy együtt zenéljünk. Így sikerült, hogy egy nyári estén találkoztunk Erzsiéknel és elkezdtünk zenélni. Megdöbbentünk, hogy milyen harmónia alakult ki az első perctől kezdve, mintha mindig együtt zenéltünk volna! Annyira nagy öröm volt és feltöltött bennünket lelkileg, hogy utána többször is összejöttünk és elkezdtünk gyakorolni az első gitáros misére, ami 2007 augusztusában volt a Szent István pikniken. Nagyon izgultunk, hogy milyen lesz és, hogy fog tetszeni az embereknek, de  jól sikerült és pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ez éltetett bennünket, hogy tovább gyakoroljunk és Tamás atya kérésére havonta egyszer ifjúsági miséket szerveztünk, amire próbáltunk  fiatalokat és kisgyermekes családokat  meghívni, hogy együtt vegyünk részt az új örömben. Annyira jól sikerültek ezek a misék, hogy az emberek kérték, legyen szöveg, hogy ők is be tudjanak kapcsolódni az éneklésbe. Józsi elkezdte kivetíteni az énekszövegeket. Ettől fogva már tényleg mindenki be tudott kapcsolódni és szépen elkezdték a hívek is meg tanulni az énekeket. Igazán nagyon jól kezdett menni, úgyhogy már rövid időn belül az volt a kérés, hogy adjunk nevet az együttesnek.

A név szerzője Józsi volt - mivel mind a négyünket az életútunk hozott össze és egy közös kereszteződésben találkoztunk, és mert személyes életünkben egy meghatározó és fontos pillanat előtt álltunk, ezért lett a nevünk ÚtKERESZTeződés és a "kereszt" szót szándékosan emeltük ki.
Mind a négyen úgy éreztük szárnyalunk, olyan jó érzés volt adni, lelkileg megosztani azt a sok - sok örömet, amit a zene és az éneklés okozott nekünk. Csodálatos az, hogy barátainkkal és a hívő közösséggel együtt dicsérhetjük az Urat, ünnepelhetünk és az énekeken keresztül még közelebb kerülhetünk Krisztushoz. Az emberek visszajelzése egyre jobb volt és ez még jobban ösztönzött bennünket arra, hogy van értelme ezt folytatni. Az első pénteki szentségimádásokon is elkezdtünk játszani, hogy még meghittebb legyen, Taizé-i énekekkel gazdagítottuk a repertoart.
Olyan lelkesedést váltott ki az ifjúsági mise, hogy többen is csatlakozni akartak hozzánk. Mi ezt örömmel fogadtuk, és így csatlakozott Pelikán Anikó, Paulusz Jesszi, meg Tomecz Melissa.
2008 októberében, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén, az egyházközségi búcsún, a Mária Rádió élő sugárzásban közvetítette az ünnepi szentmisét, amin mi játszottunk. A szentmisét követően nagyszabású ünnepség vette kezdetét a templom parkolójában, amelyre a nagy magyar közösség meg volt hívva, és több százan vettek részt. A Gyanta népi zenekar, Bokréta tánc csoport előadásai között az ÚtKERESZTeződés is szerepelt a parkolóban felvert nagysátorban.
Az évek során elkezdtük színesíteni a zenénket újabb hangszerekkel. Tehát furulyával, fuvolával, csörgődobbal és legfőbbképpen Dorogi Caleb, egy tehetséges tizenéves fiú hegedűjével, bővítettük miséinket.

Célunk, hogy a közösséget szolgáljuk, a miséket lelkileg felemelőbbé és ünnepélyesebbé tegyük a hívek közös éneklésével.

Aki szépen énekel, kétszer imádkozik!
- Szent Ágoston-