Magyar Krónika
Miska János novellái
Magyar Krónika 2018. 11. 02. magazinFehér Anita
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A SASA sas ragadozó madár, ami azt jelenti, hogy ha egy sast csirizzel bekenünk, és a falhoz vágjuk, hát odaragad.
hirdetés
Dr. Tomas Machan DentistKlikk ide
Amikor elkezdtem a kutatásomat, nem volt kérdés, hogy Miska János életművét, vagy annak egy részét is elemzés alá veszem, hiszen a kanadai magyar irodalom és kulturális élet egyik, ha nem a legmeghatározóbb személyisége ő.
Miska János műveinek olvasása előtt több kérdés is felvetődött bennem, melyekre választ próbáltam találni. Vajon az írásaiban meg fog jelenni bármi is a szülőhazájáról? Ha meg is jelenik, akkor azért, mert tényleg honvágya volt, vagy pedig csak így akarta emlékezetében megőrizni hazáját? A kérdés jogos, hiszen mostani szemmel nézve biztosan nagyon boldog és sikeres élete volt Kanadában.

Kutatásomhoz Miska János Túl a hídon című, első magyarországi novellaválogatását használtam. A rövid, zárt szerkezetű műfaj általában sorsdöntő fordulatokat, érzéseket, élményeket mutat be, ezért gondoltam, hogy a honvágy motívuma biztosan megjelenik bennük.
Olvasás közben rá kellett jönnöm, hogy novellái között nincs egyetlen egy olyan sem, amelyben ne jelenne meg legalább egy magyar név, egy régi emlék vagy egy régi kedves ismerős.

Írásaiból kiderül, hogy beilleszkedése, magáratalálása ebben az új környezetben egyáltalán nem volt könnyű. Még annak ellenére sem, hogy nagyon erős volt az ottani magyar honfitársak összetartása. Erre példaként Béla bácsi példáját tudnám felhozni A fodrásznál című novellából, akinek úgy szerveztek gyűjtést Winnipegben, hogy csak pár hete ismerték. Továbbá sok ’56-os diák sem diplomázhatott volna le, ha nem indítanak számukra gyűjtéseket.

Arra a kérdésre, hogy vajon volt-e honvágya azt a választ tudnám adni, hogy igen, de ez az érzés sokszínű volt: ritkábban keserítette őt, de legtöbbször erőt adott. A Mindenszenteki vásárok című novellában arról ír, hogy az idegenségben, ahol a harangok zúgását elnyeli a feneketlen préri, sosem fogja megtalálni azt a gyermekkori érzést, amit annyira hiányolt. Ez az az érzés, amiről a pszichológia is ír: bánat, nosztalgia valami olyan iránt,ami félig-meddig csak a lelkünkben létezik.
Én meg itt állok az ablak előtt, az emlékbe mélyedve…Anyám a helyi eseményekről ír…s az apám készülő leveléről. De tudja Isten, jobb szeretném, ha nem írna, mert levelével csupán megzavarna képzeletemben, melyben olyannak építem majd fel őt, amilyen valójában volt: szegénység ellen küzdő óriás A fodrásznál című novellájában már dicséri Vancouvert. Sőt A diplomás című novellájában már Kanadát áldott jó Kanadaként emlegeti.

A honvágy érzete azután sem múlt el, hogy lediplomázott,de egy kicsit megkönnyebbült, sokkal pozitívabban tekintett a jövőbe, és az otthon felemlegetése már erő, amely segít átlendülni a kinti nehézségeken, vagy csak szebbé teszi a mindennapokat.

Novelláiból kiderül, hogy három fő olyan dolog volt, ami segítette abban, hogy soha ne felejtse el hazáját: a zene, a vallás és a hála, amelyet érzett szeretett szülőföldje iránt.

Mai fiatalként, internethasználóként nehéz megérteni, hogy a magyar irodalomnak és a magyar népdaloknak milyen fontos szerepük van mindennapi életünkben. Nehéz magunk elé képzelni egy másik társadalmat, ahol nekünk saját magunknak kell küzdenünk azért, hogy a magyarságunkat meg tudjuk tartani. Ki gondolná, hogy néhány magyar vers vagy népdal tud segíteni a honvágy leküzdésében? Nádasdy Borbála Franciaországban dolgozó, majd hazaköltöző balettművész például így fogalmaz: Ha honvágy fogott el, akkor magyar irodalmi köteteket gyűjtöttem magam köréMiska Jánosnak is mindig fontos szerepet játszott a magyar irodalom, ám a zene mégis nagyobb hatással volt rá, amikor a szülőföldjére gondolt. Egy dalkedvelőmonológja című novellájában így fogalmaz:
„Számomra az éneklés olyan volt mindig, mint a légzés: az élet szerves tartozéka.”

Valószínűleg az éneklés azért volt számára annyira meghatározó, mert ezen nőtt fel. Hiszen családtagjai, ismerősei szüretelés vagy akár teregetés közben is jó szívvel énekeltek. Kanadában egy nagy vonalas füzet telt meg régi dalokkal, amelyek egy-egy emlék kódjai.

Mert mögöttük ott lebeg egy-egy arc, egy távoli, már-már homályba merülő személy, vagy lélekemelő esemény, egy szomorú történet.
Ezek a dalok viszont nem szomorúságot okoztak, nem erősítették a honvágy negatív jellemzőit, hanem táplálták, színesítették a mindennapokat. Mások is megirigyelték a Kanadában is vidáman éneklő magyart.

A vallás azért is játszhatott nagy szerepet életében, mivel vasárnaponként az egész faluval együtt templomba mentek. Mivel Miska János tehetséges fiatal volt és fontos szerepet töltött be az életében a vallás, ezért édesanyja papnak szánta. Ám végül mégis az újságírói pályát választotta hivatásaként. Kanadában is mindig megtalálta a lehetőséget arra, hogy vallását gyakorolhassa, bűneit meggyónhassa. A vallás és a honvágy által felszínre hozott otthoni gondolatok, emlékek nagyon szépen találkoznak az Életgyónás című novellájában.
A gyónás egy katolikus életében egyszerre szorongó és felemelő emlékezés, akár csak a honvágy. Fájó élmények törnek fel a múltból, amelyek egy belső megtisztulási folyamatot követően már nem kínoznak, inkább erőt adnak.
„Útban haza, végig a King Streeten, a rázós busz ablakán keresztül a házakat bámulva, felderengett emlékezetemben az otthoni templom, keleti pompájával.”
Az otthoni görögkatolikus szertartások gyönyörűsége átsugárzik a sorok közül. A nagymise pillanatai átíveltek időt és teret, érezhetővé tették az otthonmaradt közösséget és erőt adtak a Kanadában élő egyetemistának.
A harmadik honvággyal összekapcsolódó, de erőt adó tényező a hála. Alig akad olyan novella a kötetben, amelyikben ha megemlítődik a szülőföld, ne társulna ehhez a hála érzése. Hála a szülőknek, az iskoláknak, a jóbarátoknak.
Zárszó
Összességében elmondható az általam megismert kanadai magyar írókról, költőkről az a tény, hogy hazájukat soha nem feledték el, küzdöttek a honvággyal is, ám ezt nem ugyanúgy élték át.
Fáy Ferencről tudnám azt mondani, hogy valószínűleg ő még a halála napján is siratta hazáját. Neki a honvágy tényleges tünetei jelentkeztek, verseiből érződik, hogy néha szorongott és talán még a depresszió egyes tüneteit is tapasztalta, mivel állandóan csak Magyarországra gondolt és az új országba nem is igazán tudott beilleszkedni.
Tűz Tamás számomra azaz ember, akinek nagy honvágya volt és még a honvágy egyik tünetével, a szorongással is találkozott, ám ő azért mégis próbált az új hazájával is megbarátkozni. Nem olyan mértékben szereti Kanadát, mint Miska János, ám nem is olyan tartózkodó a viselkedése, mint Fáy Ferencnek.

Miska János a honvágy tüneteivel szerintem a kanadai életének kezdeti szakaszában találkozhatott. Írásaiból én úgy érzem, hogy ő mindig is tisztelte és szerette Magyarországot és nem hagyta, hogy a kedves emlékei, a tisztelete és a hálája elvesszen szülőföldje iránt. Igaz, hogy sok munkával és kitartással, de ő megtalálta a helyét Kanadában. Szerintem az ő szívében két haza él, a drága Magyarország és az „áldott jó Kanada”.Fehér Anita – A Miska János Alapítvány 2018-as pályázatára írott munkájából, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumában
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212