Magyar
nyelvvizsga Torontóban
Magyar Krónika, március
24. |
Toronto |
Dancs Rózsa |
A minap olvastam a világhálón Orbán
Viktor volt magyar miniszterelnök Szívjáték
c. cikkében, hogy „Az emlékezés az ember
egyik legfontosabb képessége. E képesség
nélkül nem halmozható föl a megszerzett
tudás, és mi emberek nem foglalhatjuk el a
Teremtésben nekünk kijelölt helyet.” Emlékezni
viszont, akárcsak oszintén érezni, sírni és
kacagni, imádkozni és álmodni – bármennyire
tagadnók is – csak anyanyelvünkön tudunk.
Ezért van az, hogy egyre több emigráns
magyar családban megizmosodik az igyekezet, hogy gyermekeikben
felébresszék a magyar nyelv iránti tiszteletet, érdeklodést.
Azt a természetes akarást, hogy ne csak úgy
gondoljanak az óhazára, mint turisták,
hanem mint odatartozók, akik beszélgetni tudnak
az idegen nyelvet nem beszélo falusi nagyszülokkel és
rokonokkal is.
Ezekre gondolok most, amikor a Kanadában – vagy szukítve
a kört, Torontóban – szervezett magyar nyelvvizsga
eredményeit latolgatom. 2004. február 24-én
este vették át a diplomákat a múlt osszel,
szeptember 17-18. között Torontóban megtartott
vizsgán átesett magyar fiatalok.
A diplomák ünnepélyes átadását
a Magyar Helikon Társaság szervezte meg a Toronto
Botanical Garden stúdiótermében, ahová meghívta
nemcsak a vizsgázottakat, hanem családjaikat,
a torontói magyar fokonzult, Emri István urat és
feleségét, a magyar kereskedelmi kirendeltség
vezetojét, Borbás István urat és
feleségét, a Helikon Iskola tanárait,
valamint a magyar média képviseloit is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Idegennyelvu Továbbképzo Központjában
(ITK) 2000 áprilisa óta leteheto az államilag
elismert, egynyelvu „magyar mint idegen nyelv” vizsga. Az
utóbbi pár évben immár itt helyben,
Torontóban is. A nyelvvizsga iránti érdeklodés
nemcsak nemzeti identitástudatból fakad, hanem
gyakorlati hasznósíthatóságával
is vonzza a fiatalokat: Magyarországon munkát
vállalhatnak, az otthoni oktatási intézményekben
tanulhatnak. Ezen túlmenoen azonban még egy
fontos vonatkozása van: ösztönzi magát
a nyelvtanulást – régi közmondás,
miszerint „Ahány nyelv, annyi ember” -, és
felébreszti gyermekeinkben a gyökerekhez, az
anyanyelvünkhöz való ragaszkodást.
Az idei diplomaosztó ünnepséget Lovrics
Margit nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket.
Utána Perlakyné Lovrics Andrea, a Helikon Társaság
elnöke röviden köszönetet mondott a torontói
magyar fokonzulátusnak a program támogatásáért,
amelyet jelképez az is, hogy Emri István fokonzul
személyesen hozta el a diplomákat erre az összejövetelre.
Megköszönte az ITK-nak azt, hogy Torontóban
is megszervezte a nyelvvizsgát, a Szent Erzsébet
templomnak, hogy helyet adott a vizsga lebonyolítására, és
a két szervezonek, Lovrics Margitnak és Tömöry Évának,
hogy fáradhatatlanul dolgoztak, szerveztek az ügy érdekében.
Emri István fokonzul mielott kiosztotta a diplomákat,
elmondta, hogy a híres Rigó utcai intézményt
Budapesten mindenki ismeri, aki nyelvvizsgára jelentkezik
Magyarországon, és ez most kinyúlt a
torontói magyarokig is. A papír, amit a sikeres
vizsgázó kap, fontos, hiszen szimbóluma
anyanyelvünkhöz való kötodésünknek.
De hasznos is: ezév május 1-tol a magyar nyelv
Európa hivatalos nyelve lesz, tehát bármelyik
európai államban hivatalos nyelvként,
külön idegen nyelvvizsga nélkül elismerik.
A szeptemberi vizsgázók névsora: Azadeh
Amir, Balogh Dávid, Cseke Miklós, Dobson Ákos,
Gabnai Sándor, Gabnai Viktória, Hanti Miklós,
ifj. Koós-Hutás György, Koós-Hutás
Imola, Kovács Mónika, Kunszt Ferenc, Lafferthon
Flóra, Litvai Attila, Lorincz Mirtil, Magyaródi
Kati, Márai Zsófi, Nagy Bálint, Pártay
Gergely, Soltész Christina, Soltész Péter,
Stikker Szabolcs, Szabó Richárd, Vass Gergely.
Gratulálunk nekik.
Perlakyné Lovrics Andrea büszkén jegyezte
meg, hogy a huszonhárom fiatalból tizennyolc
a Helikon Iskola volt, vagy jelenlegi tanulója. Az
elnökasszony ezután átadta a Pédery-Hunt
Dora készítette Helikon Emlékérmet
Mr. Ashleigh Mulloy-nak, aki éveken át támogatta
a Helikon Iskolát mint a Catholic Disctrict Schoolboard
volt nevelésügyi igazgatója. Mr. Mulloy
meghatottan vette át az ajándékot. Köszönetét
egy szép szállóigével kezdte:
„Lángot gyújt, aki tanít”, mondta.
Megemlékezett Kovácsné Papp Ildikó áldozatos
munkájáról, aki a Helikon Iskola magyar
tanára volt hosszú éveken át, értékelte
a tanárok és a tanulók szombati tevékenységét,
külön kitérve Lovrics Margitra, aki mint
a torontói magyarok élo lelkiismerete dolgozik
a magyar hagyományok fenntartásáért. |