A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
 Hozzászólás

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége

Magyar Krónika, szeptember 19.
Budapest
Polgári Vera

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének keresztény szellemû segélyszervezete 1989- február 4-én alakult meg.

Jelmondata: „Tuitio fidei et obsequium pauperum – A hit védelme és a szegények szolgálata.”

Jelképe: vörös pajzsmezõben fehér, 8 ágú máltai kereszt.
Az MMSZ tagjai és más, önkéntes közremûködõk ellenszolgáltatás nélkül felajánlott munkáját megszervezve, adományokat gyûjtve és szétosztva segíti a nélkülözõket, rászorulókat abban, hogy az alapvetõ emberi és a magyar jogrendszerben is felismert jogaikból adódóan minél nagyobb mértékben hozzájussanak szükségleteik kielégítéséhez. Az MMSZ a rendelkezésre álló adományok ésszerû felhasználásával, - fajra, nemre, nemzetiségre, vallási, politikai vagy bármely más meggyõzõdésre való tekintet nélkül – kizárólag a rászorultság alapján és mértékéig nyújt támogatást.

A Szolgálat legutóbbi akciójáról kérdeztük Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetõjét.

- Ez a kerékpárgyûjtõ akció abból a tapasztalatból támadt, hogy látta az ember a kicsi gyerekeket, ahogy cipelik a hátukon az iskolatáskát. Hatalmas utakat tesznek meg ezek a gyerekek, hiszen a közlekedés nem tökéletes. Arra gondoltunk, miképpen lehetne megkönnyíteni ezeknek a gyerekeknek az iskolába vezetõ utat. Így jutott eszünkbe a bicikli. Ezek közül a gyerekek közül sok kiszakad a családból is, mert nem biztos, hogy meg tudja nap, mint nap tenni ezt az utat oda-vissza. Ezért különbözõ kollégiumokba kerülnek, és a családnak, az emberformáló közegébõl kimaradnak. Mindezek elegendõ szempontok voltak ahhoz, hogy kipattanjon ez az ötlet, és az emberekhez fordultunk. Akinek van még használható, de elajándékozható kerékpárja, adja oda és ültessük ezekre a biciklikre a gyerekeket.

Mikor indult el ez a kerékpárgyujtési akció?

- Nyár közepén, júniusban hangzott el elõször a felhívásunk. Július második felében kezdtek ébredezni az emberek. Sajnos, nem a legjobb pillanat volt a kezdésre, mert éppen befejezõdött az iskola. Viszont arra gondoltunk, hogy a következõ iskolakezdésre jó lenne ezeket a kerékpárokat átjuttatni. Örömmel mondhatom, hogy mozdultak az emberek és abban is biztos vagyok, hogy sokan lesznek, akik majd késõbben ébrednek, de legyenek nyugodtak, õtõlük is elfogadjuk az ajándékot.

- A kerékpárgyûjtési akció szeptemberrel véget ér, lesz egy egyhetes program, melynek keretében a szervezet tagjai átkerékpároznak Kárpátaljára és ott helyben adják át a rászoruló gyerekeknek a kerékpárokat.

- Ez egy elõörs. Augusztus 25-én egy 25-30 fõs csapat Kispestrõl, az Interspar üzletközpont elõl indul. Ott lesz egy sajtótájékoztató, végigkerekezünk Budapesten és irány az országhatár. Szeptember 1-én érkezünk Tiszabecsre. A Tiszának a másik partján épülõ Tiszaújlakra kibiciklizünk, ahol éppen évnyitó lesz, ezeket a kerékpárokat a leginkább rászorult gyerekek kapják meg. Sosem lesz olyan emberi közösség, olyan társadalom, ahol nem lesznek emberek, akiket segíteni kell. A jóléti társadalom álom. Pontosan ezek az akciók azok, amelyek révén szeretnénk formálni és alakítani a társadalom légkörét. Egy társadalom akkor egészséges, ha nem közömbös. Ha észre veszi azt, hogy valaki valamiben hiányt szenved, és van benne áldozatkészség, hogy megossza vele azt, amije van. Egy nemzet problémáit az ország vezetése sem tudja megoldani. Nem voltak sosem véletlenek a civil szervezõdések, ezek azok a helyek, amelyek gyógyítgatják az egyént. Mi nagyon szeretnénk hinni abban, hogy sok-sok ember meggyógyul akkor, amikor ad, mert nagyobb boldogság adni, mint kapni.

Mennyire fogékonyak az emberek erre a feladatra, segítségre, jótékonykodásra?

Kozma Imre atya: - Az emberek jók, elsõsorban arra van szükség, hogy motiváljuk, hogy rádöbbentsük arra, hogy senki sem élhet önmagának. A civilizált világban a legnagyobb értéknek az önmegvalósítást tartják. Ezeket életveszélyes életellenes kijelentés. Természetesen az önmagát, egyéniségét kibontakoztató ember az adottságait, a talentumait jól hasznosító ember értékes tagja a társadalomnak, de a legnagyobb érték pontosan a közösség miatt, a közösség szolgálata.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt