A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
 Hozzászólás

 

Beszélj magyarul!

HunorPress

május 12.

Lehet, hogy a hollandok rövidesen új szólásmondást találnak ki: "Olyan élelmes, hogy még a magyar nyelvbõl is megél". Pedig Edwin van Schie esetében nemcsak élelmességrõl van szó: miközben kínkeservesen megtanult magyarul, beleszeretett a nyelvbe.
Aki már megkísérelt idegen ajkúakat magyarul tanítani, az tudja: az ötödik-hatodik lecke körül úgy összebonyolódik a nyelvtan, hogy legény legyen a talpán, aki bírja szusszal. Tanárként vagy tanítványként. Edwin van Schie mindkét oldalról kipróbálta.
De vajon ki akar megtanulni olyan nyelvet, amely nem világnyelv? Az, aki szerelmes, aki turista, aki Magyarországon üzletel, aki eredetiben akar olvasni valamely írót, akinek õsei magyarok voltak. Vagy akinek ez a hobbija. A hollandus mondhatni véletlenül tanulta meg a nyelvet: az iskola elvégzése után mezõtúri barátjával üldögélt egy kolozsvári vendéglõ teraszán, ott ejtette ki az elsõ magyar szavakat.
Akkor még nyilván nem sejtette, hogy azon a teraszon pályafutást változtatott. Beiratkozott ugyan az amszterdami egyetem angolszakára, de közben magyarul tanult. Diplomamunkáját Örkény Istvánból és a Tóték címû darabból írta. Féléves budapesti ösztöndíj következett, majd debreceni nyári egyetem, ahol megismerkedett a magyarul elfeledni nem akaró szlovéniai, lendvai lánnyal, akit feleségül vett. Két gyermekükkel hollandul beszélnek, de a kislány kóstolgatja már a magyar nyelvet.
- Az elsõ magyar könyv, amelyet olvastam, az Egri csillagok volt- mondja. Pedig valaki a kezébe adhatta volna Füst Milán A feleségem története címû remek regényét, a holland hajóstiszt feledhetetlen szerelmérõl.
Edwin van Schie 1988-ban az egyetem elvégzése után szülõvárosában, Haarlemben, magyar nyelviskolát indított. Öngyilkos ötlet, mondatnák a szakemberek. Hiszen nemcsak mi tudunk átlagban csupa klisét a hollandokról (tulipán, szélmalom, csatornák stb.), õk se tudnak sokat rólunk.
- Tudnak a pusztáról, a cigányzenérõl, Puskásról (ha idõsebbek), l956-ról -foglalja össze Edwin van Schie. Elég sokan jelentkeztek az apróhirdetésre. Rövidesen kiderült, hogy Edwin tehetséges tanár.
1989-ben rövid nyelvtankönyvet írt, 1992-ben kezdõk számára megjelentette Beszélj Magyarul! címû nyelvkönyvét. Rá négy évre Most Magyarul! címmel kétnyelvû magazint indított utjára, amelynek most körülbelül 2500 a példányszáma. (A felkiáltójeles címek miatt úgy tûnik, Edwin felszólító módban gondol a magyar nyelvre). 1999-ben kiadta a nyelvtankönyve második, bõvített kiadását. Azóta sem állt le: a régi garázs helyén korszerû épületet húzatott fel, 2002 januárjától itt folytatja kedvenc szakmáját, a magyartanítást.
További tervei: parabolaantenna ("hogy tudjuk fogni pl. a Duna TV-t"), talán a magyar turisztikai minisztérium révén bõvíteni a Most Magyarul! címû magazint, újra kiadni a tankönyvet, összeállítani a magyar mûvek holland fordításainak, valamint a magyarsággal kapcsolatos holland köteteknek a bibliográfiáját, útikönyvet szeretne kiadni, könyvfordítással is foglalkozik.
- Kezdetben nem volt kapcsolatom a hollandiai magyarokkal. Nem is ismertem õket, nekem Magyarországon voltak a barátaim. Persze, részben féltem is a lehetséges konkurenciától. Emellett be akartam bizonyítani magamnak, hogy igenis, tudok tanítani, értek a magyar nyelvhez. Most lapszerkesztõként kapcsolatban állok a hollandiai magyarokkal. Ha idõ híján nem jutok el a különbözõ rendezvényekre, mindig képviseltetem valakivel a magazint. Mostanában külön élmény, büszkeség, hogy egy-egy tanítványom magával hozza magyar barátját, barátnõjét, aki óra után kijelenti, hogy remekül tudok magyarul és õ maga is tanult valami újat a saját anyanyelvérõl.

ennyi
Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt