A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás

 

Egy  elfelejtett  élet...
Vecsétől Hollywoodig:  Putti Lia élete

Magyar Krónika, január 30.

Montreál
Bencsics Klára
 

A húszas években, a magyar filmgyártás  összeomlása után,  szétszóródtak  a világban a legtehetségesebb magyar filmesek, hogy rövidesen  a világ  filmművészetének  formálóivá váljanak.  Köztük volt a kezdő Putti Lia is, aki néhány év alatt világsikert aratott.

Nyolcvan év telt el azóta. A mai Magyarországon, néhány szakmabelit nem számítva  nem ismerik a nevét. - Hazája elfelejtette  egykor oly sikeres  leányát, Putti Liát, bár  Lya de Putti  nevére még emlékezik a világ.
Külföldi némafilmek rajongói elismerően emlegetik  a húszas évek filmcsillagát, akivel a korszak  legjelentősebb rendezői is szívesen dolgoztak. Némafilm fesztiválokon, elsárgult plakátokon, öreg fényképeken gyakran  látható tüzesen  fénylő, fekete szeme.

Viharos élete, tragikus halála sokáig foglalkoztatta  a filmrajongókat, még ma is vannak akik ápolják  legendáját. Ilyen például, Albert Guerard,   amerikai író és professzor, aki számos novellájában és könyvében  írt róla. Soha nem tudta elfelejteni azt a szépséges nőt, akibe tízéves korában egy svájci bálon   beleszeretett.  Johannes Zeilliger német orvos pedig, aki  Putti Lia egykori  berlini lakásában él, szenvedélyesen gyűjti  a Putti emlékeket.

Régi plakátokból, levelezőlapokból,  sárgult fényképekből kiálliátást is rendezett és 1991-ben  életrajzi kötettel adózott emlékének. Péter Herzog magyar származású filmtörténész New Yorkban adott ki könyvet Lya de Putti  címmel.
A kilencvenes években  a berlini Gisa Schleelein  filmrendezőnő 72 perces  dokumentumfilmjét  mutatták be, Lya de Putti harmadik élete címmel. A filmben életének színhelyei, filmjeinek részletei  láthatók és  megszólal benne Albert Guerard, J. Zeilliger  és Putti Lia két elhagyott, Torontóban élő lánya: Judith Borhy és Lucy Görgey.

Mégis,  ki   volt az a  filmszínésznő akire még ma is gondolnak hódolói?
Putti Lia,  a szép Hoyos grófnő és az olasz származású, ulánuskapitány Putti Antal báró házasságából született. A házaspár  négy gyermeke közül a legfiatalabb Amália, éppen  száztíz éve, 1896 január 10-én  látta meg a napvilágot Vecsén, a család Kassa melletti birtokán.

A zárdában nevelkedett kis Máli  rakoncátlan természetét az apácák sem tudták megfékezni. Bár a csintalan lány áthágott minden szabályt, a zárda  karácsonyi előadásán Szent Margit  szerepében meghódította a közönséget. Anyja remélte, hogy korai házassággal  természete megváltozik. 1912-ben férjhez adta a jó családból  származó Szepessy Zoltánhoz.  

A fiatal pár Kassán telepedett le és Málinak   két kislánya született , de a lázadó szellemű gyerekből nyugtalan asszony lett, akinek a színjátszás, a hírnév utáni vágyódását a szép családi élet nem tudta elfojtani. Jó házasságát, jólétet, biztonságot  egyik napról a másikra  eldobta a bizonytalan jövőért. 1918-at írtak, a magyar némafilmgyártás fénykora volt ez az év. A tehetséges fiatalasszonynak nem kellett soká várakoznia, Balogh Béla az akkori filmgyár főrendezője felfigyelt  a budapesti Royal Orfeum  szép táncosnőjére és főszerepet bízott rá A császár katonája c. hazafias filmjében. Putti Lia olyan rátermettséggel játszotta el a szerepet, mintha hónapokig tanulta volna.
A sajtóban dicsérték játékát, szépségét.

A sikeres indulás ellenére sem lett Putti Liából magyar filmsztár.
A románok bejövetele után egy román ezredes beleszeret és vele örökre elhagyja Magyarországot.  

Először Nagyváradra, majd   Bukarestbe utazott. Itt több filmben szerepelt, ahol a közönség kedvence lett, de innen is hamarosan mennie kellett, mert egy tönkrement bankár öngyilkossági ügyébe keveredett. Ismét egy férfi segítette ki, a norvég követség titkára, Janke Louise csempészte ki  Romániából. 1920 nyarán  Berlinbe érkezett, ahol   elérte   pályája magaslatát. Később Janke Louise felesége is lett.

Putti Lia csillaga a német film egén ragyogott fel, ahol előtte is és utána is gyakran tündököltek  idegen filmcsillagok. Berlinben több magyar színésznő érvényesült. Lia után később Gaál Franciska , Rökk Marika váltak  német földön világhírű sztárokká.

Berlin, a háború utáni  dekadens világváros, szívesen fogadta  az egzotikus szépségű magyar táncosnőt. Néhány nappal  érkezése után már  a Scala színpadán próbált. Nappal a színházban statisztált, éjszakánként a Scalaban szerepelt.  A premieren  két és félezer ember állva ünnepelte. Ekkor változtatta  meg a nevét Lya de Putti -ra.

1920 és 1926 között  14 filmben szerepelt. Olyan emlékezetes, nagysikerű filmek főszereplője, mint  a Fantom, Varieté, Az indiai síremlék,  Manon LescautFéltékenység  stb.
Az Othelloban is játszott, Jágó feleségét alakította. Putti Liát kipróbálták a legkülönbözőbb szerepkörökben. Eleinte szemérmes, vidéki lányokat alakított, de a húszas években a szűzies naivától  egyre inkább a baljós, kéjvágyó  vamp felé fordult a közönség érdeklődése. Ekkor szerepeiben a csábító  nőket alakította

A Varieték  amerikai sikere felkeltette a producerek érdeklődését és rövidesen szerződést ajánlottak fel  Putti Lianak. Czukor Adolf  segítségével  Hollywoodban szerződtették.  Hajóra száll és elhagyja Európát. New Yorkban   nagyszabású fogadtatásban volt része, virágokkal várták, riporterek vették körül, limuzin vitte szállodájához, vacsorát adtak tiszteletére.
A színésznő nem sejtette, hogy arisztokratikus egyéniségét kíméletlenül beskatulyázzák.

Első  három amerikai filmjét 1926-ban New Yorkban  forgatta. Az első  A sátán keservei-t a híres Griffith rendezte és Lia boldog volt, hogy a nagy rendező türelmesen tanítja. Ebben a filmben is vampot alakított, mert az amerikai producerek  a Varieté után nem tudták másban elképzelni. Az amerikai közönség azonban mindig a MÁSIK női szereplővel szimpatizált, így Liának nem volt sikere.
A következő filmekben is a "rossz" lányt alakította.  The Prince of Tempers-ben Lia  ismét  vampot  alakít, erotikusabb  mint valaha, testhezálló fekete szatén ruhája híressé vált. Következő filmje sem vezetett sikerre ezért elhagyja a Paramount filmstúdiót és a Universallal köt szerződést két filmre. Itt  a második filmben volt csak neki tetsző szerep, mert az vígjáték volt és nem melodráma, de ez sem hozott neki sikert.

1928-as interjújában így nyilatkozott:  "Amerikában nagyszerű felfedezést tettem, azt  hogy komikus érzék rejtőzik  bennem. Remélem, hogy legközelebb új Liával találkoznak majd, aki többé nem  az az arcátlan gonosz ellenszenves vámpír..."
Németországba is azért tér vissza, mert  ott vígjátékot ígérnek neki, amivel elégedett is volt.
Majd ismét Hollywoodból kap ajánlatot a Columbia stúdiótól a Scarlet Lady címszerepére.

Berlini lakását végkép felszámolja és újra átkel az Óceánon.  Sajnos vízuma lejárt és nem engedték be az Egyesült Államokba, így  Kubába ment amíg papírjait elintézik. Columbia hosszú lejáratú szerződést ajánl fel, de nem fogadja el, nem akarja lekötni magát.
Élete utolsó filmjét Londonban forgatja, a Szabadság , szerelem című filmet egy filmrendező barátja jóvoltából. Az angol közönség jól fogadta a filmet hiszen Putti  Lia legszuggesztívabb szerepét alakította Karrierje ezután válságba jutott, a hangosfilm térhódításával lecsökkentek esélyei az angol nyelvterületen.  Divatjamúlt lett  az a  típus, amit ő képviselt. Putti Lia tisztában volt azzal, hogy az amerikai filmiparban nincs már lehetősége.

Elhatározta, hogy visszatér onnan ahonnan elindult egy évtizede: házasságba, a biztonságba! Visszatért New Yorkba, hogy régi barátjához férjhez menjen, a bankár Walter Blumenthalhoz.  Sajnos ez  is kudarcba dőlt, mert  annak családja nem engedélyezte a frigyet.
1930-ban még tett néhány kísérletet, hogy a színházi életben felszínen maradjon, de ez már nem sikerült.

A magára maradt, éhségsztrájkot  tartó színésznő, egy  éjszaka a hűtőszekrényhez ment, hogy csirkét egyék. Egy csirkecsont  fennakad a torkán, azonnali műtét, súlyos fertőzés, majd tüdőgyulladás következtében 1931 november 27-.én meghal.
Így ért véget a legendás magyar származású  némafilmsztár  különös  élete.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2006 Magyar Krónika Rt.