A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás

 

Koronázóvárosunk: Székesfehérvár Barangolás Magyarországon
 

Magyar Krónika, február 30.

Montreál
Bencsics Klára
 

Sokat gondolkodtam azon, hogy Magyarországot  miért nem ismertem meg jobban fiatal koromban? Talán azért,  mert  nem  vittek minket  soha országnézésre, történelmi helyek megismerésére! Hogy ezt bepótoljam, több szervezett csoportos utazásra mentem, amelyek keretében megismerhettem, vagy láthattam a Felvidéket, Erdélyt és nevezetesebb magyar városokat. Ezeknek az utazásoknak élményeit, látványait szeretném az olvasóval megosztani.

Elsőnek, az ELSŐ magyar várost, Székesfehérvárt választottam!
Székesfehérvár a Gaja-patak völgyében fekszik. A Bakony nyúlványai  és a Velencei  hegység  halmai közt ; távolabbra a Vértes  gerince látszik, területe dél felől az alföldi  jellegű Mezőföldhöz csatlakozik.

A honfoglalás után itt volt az uralkodó Árpád vezér törzsének  szállásterülete, Géza nagyfejedelem pedig itt alakította ki uralkodói székhelyét.
A történelmi város nem volt olyan kiterjedt mint a mai : mocsarak vették körül azt a négy kis szigetet, amelyen a város felépült.

Székesfehérvár, középkori neve Alba Regia, az ország legrégebbi  és történelmileg leggazdagabb városa. Az államalapító  István király székvárosa, a középkor során  a magyar királyok koronázó és temetkezési helye. István király elsőnek felépíttette a koronázó bazilikát, köré kolostorok és iskolák, paloták kerültek, és az épülteket falakkal vették körül. A királyi székhely a város jelentőségét hosszú évszázadokra meghatározta. A Nagyboldogasszonyról nevezett bazilikában  helyezték el a királyi  trónust, a "széket", melynek a város a Székesfehérvár nevet köszönheti. Az ősi Alba Regia  több mint félévezredig koronázóvárosként, királyok  temetkezési helyeként, törvényhozó városként  egyedülálló  szakrális és közjogi  ranggal bírt a magyar városok között. Itt nyugszanak István király földi maradványai, és a későbbi királyokat is ide temették.

A város falai között 32 királyt koronáztak. A Bazilikában őrizték a koronázási jelvényeket és az ország levéltárát. A hatalmas épületben    országgyűlések, ítélkezések és birtokadományozások történtek, tehát az állami élet eseményei zajlottak itt le. Az országgyűlések közül az 1222-es volt a legjelentősebb, amikor az Aranybulla kiadására került sor.  Minden  nagy állami esemény a XVI. század közepéig itt történt.

A bazilikát Mátyás király halála után  először  Habsburg Miksa rabolta ki, majd a törökök  kivonulása után, pusztulását a nemtörődömség okozta. Díszes, faragott köveit, alapfalait ma is őrzi a város.
A török hódoltság  alatt  enyészetnek indult félévezredes kultúráról ma már csak a  középkori Romkert  kőtöredékei és a latin nyelven írott krónikák regélnek.

Székesfehérvárra egy vasárnap délután érkeztünk, elsőnek a nemzeti emlékhelyre, a Romkertbe vitt minket a turistavezető. Itt Szent István bazilikájának  pillérmaradványait és a szentély alapköveit láthattuk. A főhajó tengelyében alakították ki Szent István végső nyughelyét, amelyet ma kereszttel jelölt,  egyszerű kőlap fed.  A Romkert  mauzóleumában van a XI. századi kőkoporsó, amely valószínűleg Szent István tetemét fogadta magába. A budai fehér mészkőből  faragott koporsót - eredeti római  szarkofág volt - 1803-ban találták meg  a romok eltakarításakor. 1848-ban tudományos vizsgálat után  helyezték ide.    

Nagyobb arányú feltárások az 1930-as években folytak, ekkor alakították ki a Romkertet is. Felavatása 1938-ban, államalapító szent királyunk,  István halálának 900. évfordulóján  történt.

A Romkert,  a Koronázási téren van,  innen indultunk  városnézésre. A térbe több utca torkollik. A Főutca irányába mentünk, ahol a Ciszterciták kéttornyos temploma áll, amit 1745-55 között emeltek.  Mellette a rendház kétemeletes épülete. Ma  a megyei múzeum  otthona. Északi oldalán a Mátyás király emlékmű látható. A Főutcáról az Ady Endre utcába mentünk ahol az ősi, 1700-ban épült Fekete Sas  szálló áll, új formája 1820-ban létesült. Az Ady Endre utcából nyílik az Oskola utca. Az Oskola u. 7. a Régi  Gimnázium épülete. A régi romantikus-eklektikus kétemeletes épület jelenlegi formája  1875-ből való. Falai között 1724-től a jezsuiták tanítottak, majd a ciszterciták. Vörösmarty Mihály, Szekfű Gyula és Klébelsberg   Kunó is itt tanult.

Az Arany János utcán egy kis dombra kell felmenni, ahol a Szt. István   püspöki székesegyházat láthatjuk. IV. Béla alapította 1235-ben, itt is  koronázták meg. A törökök alatt Szulejmán kán rezidenciája volt, majd 1770-től székesegyház lett. A barokk épületnek hatalmas két tornya között   Szt. István, Szt. László és Szt. Imre kőfigurája áll. Északi falán az '56-os forradalom emlékére egy feszület látható. A templom jobboldalán áll a  barokk stílusú Szt. Anna kápolna, Székesfehérvár egyetlen megmaradt eredeti épülete. A Városház tér a belváros. Szép, régi épületekkel övezett tér, közöttük a Püspöki palotával, melyet 1800-ban építettek copf stílusban az eredeti bazilika köveiből.

Előtte áll  a vörösmárvány Országalma, a város történelmi szimbóluma. Rajta három évszám: 1001, 1688, és 1938. A három oroszlán által tartott Országalmán latin szöveg van, magyarra fordítva: Fehérvár szabadságjogait Szt. István adományozta. A téren látható  még  a Megyeháza és a Milleneumi emlékmű  is. A Csúcsos hegyre, ahol az Aranybulla emlékmű áll, már nem mentünk fel.   Rövid városnézés volt, de amit láthattunk, örökre megmarad bennünk.

Ma már Székesfehérvár százezer feletti lakosú  város, a történelmi helyeket  a város szélén épült panelházak  veszik körül.

Budapesttől alig egyórányi távolságra lévén, valóban illő, hogy felfedezzük  a történelmünkben oly gazdag első magyar  várost.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2006 Magyar Krónika Rt.