A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás

 

Felvidéki  váraink
 

Magyar Krónika, május 22.

Montreál
Bencsics Klára
 

A mai Szlovákiában, a régi Felvidéken,  sok érdekes és történelemben gazdag várat, kastélyt találhatunk. A romantikus várak közül  némelyik  ezer éve is megvan., de  itt   meg kell jegyeznem, hogy amiket mi  láttunk, mind  meglepően   jó állapotban volt.

Felvidéki barangolásomkor  összesen négy nagyon szép várat láttam. Az első kettőről szeretnék itt  beszámolni.

Szlovákiába, az Ipolyságnál  mentünk át a határon. Noha itt sokat kellett várni, a határállomáson nem kértek  vízumot. Egy darabig az Ipoly folyó mellett mentünk ,  míg észak felé haladva lassan kitárult előttünk  a Felvidék minden szépségével. Feltűnt azonban, hogy legelő állatot sehol sem láttunk, míg erdélyi utazásainknál, úton-útfélen állatokat legeltettek...

Besztercebányára, bár benne volt útitervünkben, nem mentünk be, mert II.János Pál pápa éppen aznap látogatta meg a várost.  Így, a nagy tömeget elkerülve, csak az autóútról láthattuk Besztercebánya  látképét, majd a tőle 18 kilométerre eső Zólyom helységet és a zólyomi várat néztük meg.

Zólyom település első várát Puszty hrad- nak hívták, - magyarul  "elhagyott vár' -  a mai várostól délnyugaton emelkedő hegygerincen, a XI. században épült. Falai között halt meg Szt. László király 1095-ben. A vár, mai formájában, a tatárjárás után,  az  1370-es években épült , Nagy Lajos király vadászkastélyaként. 1440-ben Griska serege foglalta el, de a várost csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben. Mátyás és felesége Beatrix, szívesen tartózkodtak itt és a király sokat épített a várhoz. A vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István , majd Bethlen Gábor foglalta el, 1620-ban itt őrizték  majdnem egy évig a Szent Koronát. 1644-ben Rákóczi György kuruc serege foglalta el és a kuruc háborúkban többször cserélt gazdát. Később az Eszterházy család  tulajdona lett, tőlük 1802-.ben szerezte vissza a királyi kincstár.

Itt született, nagy magyar költőnk: Balassi Bálint 1554-ben., amint azt a vár falán lévő Balassi  bronztábla  is  hirdeti.
Ma már Szépművészeti Múzeum , a helyi történelmi emlékeknek adózó kiállítások helye.

Az impozáns várépület  kedvelt turista attrakció,  és a helyi lakosság számára nagy   büszkeség. Mi is láttunk egy esküvői párt, akik az ősi falak alatt fényképeztették magukat .    

Útirányunk továbbra is északra haladt, a Magas Tátra  árnyékában, az út egyre szebbé, vadregényesebbé vált, magasló dombok, hegyek , jobbra a Liptói hegység, előttünk a Tátra körvonalai, míg beérkeztünk  Árvaváraljára

( Oravsky Podzámok), ami felett, egy sziklacsúcson  Árva vára emelkedik. (Oravsky hrad)
"...... Tájképi szépségre, festői fekvésre nem sok hasonló van a föld kerekségén. Mint sasfészek a fa csúcsán, úgy üli  meg az Árva folyó fölött merészen kiugró szirtet, szédítő magasságban uralkodva a völgy  fölött. Van egy pont, ahonnan szinte valószínűtlenül hat a szemlélőre, aki alig érti meg, miként  lehetett a pengeszerű szirt élére építményt emelni.

Képe változatos, minden oldalról mást mutat. Északról egyetlen őrtoronynak vélnénk, másfelől  épületek  hosszan elnyúló  tömege áll előttünk., a függőleges meredek után szelíd lejtő következik...."   írta Varjú Elemér "Magyar várak" című 1932-ben megjelent könyvében.

Beértünk az Árva folyó völgyébe s nemsokára  leparkoltuk  mini-buszunkat  Árvaváralján és onnan bizony gyalog kellett felmenni a szerpentines úton  a romantikus  várhoz.

Röviden vázolom Árva vára történelmét, ami összefügg  Árva megye történelmével. Bár régészeti leletek arra vallanak, hogy az Árva folyó völgye  már lakott terület volt a bronzkorban, földesúri birtokok csak a XIII. században keletkeztek.

A vár eredetéhez vissza kell mennünk az Árpád kori királyokig, amikor is királyi vár volt. IV. Béla  uralkodása alatt kikerült királyi  tulajdonból és a  Balassa család  ősei birtokolták. 

Az első  várat a zólyomi ispán, Detre úr építtette, a területen lévő sziklaoromra, hogy ebből   tarthassa féken  a hatalma alá tartozó népeket. Rövid időn belül a vár annyira fontosnak bizonyult a Lengyelország alatt húzódó országút védelme szempontjából,  hogy már 1267-ben IV. Béla visszaváltotta és azon túl királyi várnagyok kezelték. Így maradt meg Árva királyi várnak a XIV század végéig. Nagy Lajos király kényelmes pihenőhellyé alakította, gyakran fogadott vendéket, köztük  Kázmér lengyel királyt is. A  XV. század közepén a lengyel rablólovag  Komoroszky Péter  befészkelte magát Árvába,  tőle Mátyás király pénzzel váltotta meg a várat. Árva várába záratta Mátyás király  Váradi Pétert, az engedetlen kalocsai érseket és kancellárt.  A hagyomány szerint  a következő szavakkal: " Árva voltál Péter, árva leszel  és Árva  várában  fogsz meghalni" Az érsek csak Mátyás halála után  szabadult ki fogságából.

A XVI. században Thurzó Ferenc  tulajdonában került a vár, aki kellemes lakóhellyé építtette , ezenkívül védelmét is megerősítette. Legfontosabb alkotása  egy esővízgyűjtő ciszterna volt, ez a sziklában vágott kút a középső várban    A várat belülről is fényesen berendezte. Thurzó György  nádor  vár-kápolnát  építtetett,  itt van eltemetve, ahol  látható a sír fedőlapja, a  falon pedig a Thurzó és Czobor családok címerei . Árva vára  sok ostromot vészelt át; amikor hol a kurucok, hol a labancok győztek, utolsó ostromát a Rákóczi -szabadságharc idején szenvedte el, két hónapi ostrom után, a várvédők  megadták magukat, és átadták a várat a császár seregének.1800-ban nagy tűz ütött ki a konyhában, mikor is a vár majdnem leégett. Miután a Thurzó családnak csak lány utódai maradtak, a vár közbirtokká lett  és az ország  több főnemesi családjának tagja igazgatta.

Árva vára három részből áll : alsó, középső és felső várból .  Az alsó várhoz  három kapu vezet, ahol azok az épületek vannak, melyekben egykor  a várurak lakása volt. Szintén az alsó várban van a Thurzó György  által építtetett várkápolna is. Meghatódva jártunk mi is, az ősi  falak között. A középső várban található a Thurzó  Ferenc által építetett istálló, valamint a vár kútja. A középső várban volt  Váradi Péter  érsek bebörtönözve. A középső várat a felső várral két magas, toronyszerű épület köti össze. A hagyomány szerint a felső vár a legrégibb.

A vár alatt fekvő Árvaváralja községet az 1850-es években négyszázan lakták, akkoriban uradalmi tisztviselők.   Ma sem sokkal több a község lakossága,  szlovák nemzetiségűek.

Mi   turisták, messzire szakadt magyarok, fáradhatatlanul mentünk fel még a felső várba is , ahonnan  csodálatos kilátás tárult szemünk elé, az Árva folyóra és környékére.

Turistavezetőnk pedig régi mondákat mesélt egy  várban sínylődő asszonyról, akit szerelmi tragédia folytán zártak ide, Thököly Istvánról, aki a Rákóczi  szabadságharc alatti izgalmakba  halt bele. Az ősi falak még sok, sok hasonló történetet rejtegetnek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Árva vára  története, festői képe még ma is tovább él az oda látogatók számára.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2006 Magyar Krónika Rt.