A franciák minden évben, Quebecben  nagy lelkesedéssel ünneplik meg június 24-én  Keresztelő Szent János neve napját. Náluk ez az ünnep nemzeti ünnep. Voltak olyan évek is, mikor tüntetéseket rendeztek  a parádék  alkalmával.
Ma már főleg, zászló lobogtatást és büszke, mosolygó arcokat látunk, amikor a tömeg ezen a napon ünnepel. Keresztelő Szent János napja a québeci ember legnagyobb hazafias ünnepe! Munkaszünet, felvonulás, családi és baráti összejövetelek, piknikek, tűzijátékok teszik emlékezetessé!   

Vajon tudják e igazán, hová vezethető vissza az ünnep neve, eredete?
Június 24.- Szent Iván napja, a nyári napforduló napja. Az év legrövidebb éjszakája. Mivel az éjszaka mindig sötétség, a misztikum és a halál birodalma volt, már az ősember is, aki mágikus összhangban élt a természettel, tűzgyújtással a Napot próbálta pótolni a sötétséggel vívott harcában.

Szent Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal "virágos" Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári napfordulótól mindössze három nap választja el. János születésnapjának  és a napfordulónak közös ünneplése az V. századtól általános. Egy forrás szerint, mi magyarok a XI. században már gyújtottunk tüzet Iván előestéjén. Szokásunk régiségét a szlávos névváltozat bizonyítja.  Más lapra tartozik, hogy már az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról. A tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt.

A kereszténység  elterjedése után a Nap pótlásának motívuma fokozatosan háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte  mágikus karakterét.  Ezen az éjszakán  az emberek, a hagyományok szerint  tüzeket gyújtottak,  máglyákat raktak, hogy megidézzék a fényt, hogy erejével minél messzebb űzzék a rossz szellemeket., vagy, hogy ha csak egy kis időre is, a sötétség  egy éjszakára  elveszítse hatalmát a fény felett.
Az ünneplést igazán nem a nap felkeltével, hanem az ünnep előestéjén, illetve éjszakáján kezdték, mely tudjuk az év legrövidebb éjszakája. A hagyomány szerint ezen az éjszakán mindent szabad, szokatlan dolgok is megtörténhetnek, hiszen Szent Iván éjszakája  varázslatos éjszaka. A legenda szerint ekkor  virágzik a páfrány. Aki rátalál a páfrány virágára, megleli boldogságát. " Ha ezen az éjszakán a szerelmesek  átugorják a tűzet, az azt jelenti, hogy ártó szándék , gondolat nem állhat közéjük, együtt győzik le a sötét oldalt."

A magyar nyelvben a XVI. század óta ismert mondás: "Hosszú, mint a Szentiváni ének-." Az ének csakugyan hosszú volt, mert addig tartott, amíg a megrakott máglya tűzét az ünneplésben résztvevők mind át nem ugrották. Ekkor a fiatalok(és öregebbek) kéz a kézben átugrották a szentiváni tűzet, hogy megtisztuljanak és szerelmük örökké tartson.

Mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezi ki a sötétség és a halál felett, ezért a keresztény egyház erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét.
Hogy miért tulajdonítják az ünnepet  mégis Szent Ivánnak?  Utánanéztem és ezt találtam:

Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve  a János névnek szláv formájából. Jelentése: Isten kegyelme. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája nem más, mint Iván napja: június 24-e.
Európa számos vidékén  még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Elsősorban a skandináv népeknél, de nagy hagyománya van a németeknél, franciáknál, az olaszoknál,  cseheknél, sőt spanyol és portugál földön is. Tánccal, énekléssel, tűzön átugrással ünneplik a  napfordulót.

Keresztelő Szent János mártír halálát dolgozta fel híres operájában, a Saloméban, Richárd Strauss  és Shakespeare bájos komédiája, a Szent Iván éji álom is ezt a nyári éjszakát idézi fel a néphagyomány alapján. A festőket  Keresztelő  Szent  János alakja, mártír halála ihlette meg, már a középkorban is. Leonardo de Vinci híres  festményét Szent Jánosról  mindannyian ismerjük.
Magyarországon 1999-ben ünnepelték meg  első alkalommal a háború óta Szent Iván napját.  Idén is sok helyen megszervezték a tűzgyújtást és átugrást.
A szentiváni tűzgyújtásról szóló népi énekek leírják a tűzgyújtás körülményeit.

"Tüzet megrakják, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon ünek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifjú leginyek."

A nyugati országokhoz hasonlóan  már Magyarországon is megrendezik  a Múzeumok Éjszakáját. Ez a kezdeményezés 2001-ben  a Néprajzi Múzeumban indult, eleinte csak néhány múzeum csatlakozott, de az idén már 29 múzeum ünnepel ezen a különleges napon. A múzeumokat kivilágítják és a különböző kiállítások éjjel is megnézhetők.

Budapesti tereken ezen az éjszakán  klasszikus és pop koncertek százai hallhatók, de vidéken is mindenfelé szól ekkor a zene.

Tavaly, nekem is  szép  élményem volt  ezen az  ünnepen. A Svábhegy oldalában lévő villa teraszán unokatestvéremmel arra lettünk figyelmesek, hogy a szembelévő kertben fiatal lányok és férfiak, szabad koncertet adnak, szép magyar népdalok  éneklésével, majd megtudtam, hogy a házban énektanár lakik, s ő hívta meg tanítványait erre az estére. Szép langyos nyári este volt, a telihold  nagy, piros korongja  tűnt fel  Budapest fölött,  mindenütt  tűzijátékok  fényei világítottak, s a közelben gyönyörű magyar népdalok - valóban misztikus Szentiváni éjszaka volt számomra.