A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás

 

Dunamenti  történelmi városaink  III. VISEGRÁD
 

Magyar Krónika, szeptember 3.

Montreal
Bencsics Klára
 

Ha hajón közelítjük meg Visegrádot, fenséges kép tárul szemünk elé. Az ősi várat a pilisi hegyek  ölelik körül és a visegrádi hegy tetején előtűnő várrom,  szívet melegítő képet nyújt. 

Még iskoláskoromban  jártam itt először., majd '94-ben  két lányommal és kanadai vejemmel látogattam meg egy hajókirándulás alkalmával. Akkor részletesen bejártuk a várat, majd az alatta  lévő Salamon tornyot is. Harmadszorra,  a turistacsoporttal jártam erre  és  minden látogatáskor új  érdekességet fedeztem fel.

A Fellegvár és  a Salamon torony részletes leírása előtt, meg kell említeni, hogy  a  Fellegvár ma már igen romos, csak  meredek úton közelíthető meg (hacsak nem busszal megy valaki fel),  de csodálatos kilátással rendelkező  hely a  Dunakanyarra, Nagymarosra, és a Börzsönyre. A Salamon toronyban viszont, megtaláljuk Mátyás király és felesége szobáit,  életükhöz tartozó  különböző emlékeket,  a szép udvarokat, kutakat,  melyek  a nagy király  korához fűződnek!

Ismerkedjünk meg azonban részletesen: a  Fellegvár  múltjával, és  a Salamon torony jelentőségével is.

A Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas .A 4.században a  rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon, a Pone Navata.  Ezután rövid ideig a kvádok lakták. A 6. - 9. században a város területén megtelepedtek az avarok és a szlávok.

Szent István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal, amely a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt Salamon Árpád-házi király börtöne). A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.  Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.

Fellegvár  

A Várhegy tetején a korai vaskorban már létezett erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király  idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehető, hogy  már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket.   1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Azóta rommá vált. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.

Alsóvár - Salamon tornya

Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyot átépítették és királyi szálláshellyé alakították. át.     

1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban  királyi házat építtetett   A királyi házat I. Lajos több lépésben bővítette ki  palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt.   1476-1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei  az itáliai reneszánsz stílusnak az Alpokon túli Európában. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modern stílusú tervezéssel   kapta. .A  műemlék  újjáépítése során, az  egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatók.   

A palota földszintjén  hivatali helyiségek, és a királyi háznép legelőkelőbb tagjainak szállásai kaptak helyet. Ezen a szinten volt a király magánkertje is.

Díszudvar

A lakópalota belső udvara a XIV. század végén épült. Keleti oldalát elfoglaló árkádsorhoz csatlakozva ekkor hatalmas, nyolcszögű, torony formájú, emeletes díszkút kapott helyet.   

Mátyás király korában az árkádsort és a kutat lebontották, helyettük 1484-ben felépült a késő gótikus, csúcsíves ablakokkal és négy kapuval áttört kerengő és az udvar közepére a vörösmárvány, reneszánsz Herkules-kút. Az építkezést az egyik boltozati homlokív zárókővére  vésett évszám keltezi.

Herkules-kút

A kút mestere Giovanni Dalmata,  római szobrász volt, aki a Mátyás építkezésein dolgozó olasz-dalmát szobrászműhelyt vezette. A Herkules-kút a legkorábbi reneszánsz műalkotás, amely olasz területen kívül született.

A Mátyás király címereivel díszített kút szobra a lernai hydrával küzdő Herkulest ábrázolja.  A második emelet egykor a királyné lakosztálya volt fürdőszobával és virágoskerttel.

A királyné kertjét oszlopcsarnok övezte, ülőfülke sorok és egy pompás falikút  díszítette: az   

Oroszlános kút

A felső kis udvar királyi magánkertjének XIV. századi falikútját Mátyás király 1483-ban késő gótikus, vörösmárvány csorgókútra cserélte. Az új kút nagyjából követte a régi formáját.Baldachinfedlapját a király hollós családi címere és a készítés évét tartalmazó felirat díszítette. Az egyik vörösmárvány vízköpő kettős keresztes címere mellett ránk maradt a baldachinfedlap struccos sisakdísze is.

A dunamenti városokról, köztük Visegrádról is,  szóló rövid ismertetésemben is bepillantást akartam nyújtani  nemzetünk  régmúlt történelmébe és kedvet adni  annak személyes  felfedezéséhez.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2007 Magyar Krónika Rt.