A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás

 

Marosvásárhely, Szováta, Korond, Farkaslaka
 

Magyar Krónika, 2008 január 31.

Montreál
Bencsics Klára
 

Az Aranyos folyó hídján megyünk át az Aranyos völgybe, délkelet felé keresztülhaladunk az Aranyosgyéres és Aranyoslóna településeken. Az utóbbi község Jósika Miklós regényirónk családi házáról híres, ahol regényeit is írta.
A fenti községek valamikor római települések voltak, jelenleg színtiszta magyar lakosúak. Az Aranyos folyó 120 km-en keresztül folyik a nyugati Szigethegység felé lankás területen. A folyó és a völgy nevét az itt található gazdag aranyporról kapta.

A völgyet elhagyva elérünk a Maros folyóhoz, ami mellett folytatjuk útunkat. Maroslúdas helység elhagyásával, balra tartunk a Mezőség felé. A Maros völgyében szép kilátás tárul szemünk elé. Látjuk a volt Radnóti kastélyt, ma Mezögazdasági Középiskola. Majd meglátjuk a Haller kastélyt, amely egy középkori vár helyén áll, 1610ben épitette Haller István és fia fejezte be.

Marosszék vármegye székhelye Marosvásárhely. Fontos kereskedelmi és ipari központ, a lakosság száma meghaladja a 180 ezret is. A város a Maros felső folyásánál fekszik, a székelyek kulturális központja : magyarnyelvű folyóiratok, rádióadások, hangversenyek és szinházi előadások is vannak. Rövid történelmi vázlata: már 1316-ban nevezetes vásárairól, 1439-ben országgyűlést is tartottak e helyen. Itt járt Hunyadi János 1448-ban és Mátyás király 1482-ben felmenti a lakosságot a vámfizetés alól. 1605ben Bocskai István fejedelem engedélyével megépítik a várat, amely az 1848-49-es szabadságharcban is jelentős szerepet kapott: Bem tábornok többször tartózkodott itt, Petőfi innen indult a végzetes fehéregyházi csatába.

A vár és temploma nagyszerű látványt nyújt. Hajdan a fal magassága 6-8 öl volt, a bástyákat 900 méter hosszú fal tartotta össze. A téglafalakat még most is jól látni. Bástyái: Timár bástya a templom mellet, 1620-ben épült. Északon a Szabók bástyája, a többiek már barokk-stilusban épültek: a Mészárosok és a Bognárok bástyái, délen a Szűcsök és Lakatosok bástyája áll. A református templom a vár délnyugati sarkában van. A vártemplom a tatárjárás elött, 1241-ben már állt: a XV.században 1490-ben a ferencesek épitették gótikus templommá. Csak a XVIII.században lett barokk-épület. Marosvásárhely lakossága 1557 után áttért a református hitre, igy épűlt át a templom is. Itt választották meg az utolsó erdélyi fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet. Összesen 38 országgyűlést tartottak az idők folyamán a templomban.

Marosvásárhely mindig a székelyek kulturközpontja volt, hisszen két olyan szellemi óriás született itt, mint Bólyai Farkas és fia, János. Bólyai Farkas (1775 -l856) korunk legnagyobb , azaz legsokoldalúbb tudósa volt. A matematika, fizika ,kémia mellett, irodalmi műforditás, erdészet és még egyéb tudományok is foglalkoztatták. Ezenkivűl hat nyelvet tudott, kortársai említik, hogy szépen festett, hegedűlt.

Egyszóval zseni volt. A régi református kollégiumban tanitott 47 évig, színdarabjai jelentek meg. Főmunkája az "Arithmetika eleje" című tankönyve.
1832-ben a Magyar Tudós Társaság tagjává fogadja. A "Testament-et" 1832-33-ban nyomtatja ki, amelyben összefoglalja matematikai tanulmányait. A múlt század Erdélyének egyik legkíválóbb matematikusa, aki megelőzte korát.Fia, János(l832- l86O) fejezte be apjának matematikai tanulmányait. Hadmérnök volt a szakmája és több úttörő munkája látott napvilágot. Ilyen volt térelmélete, amely "Appendix" néven vált ismertté. Az absztrakt geometria és komplex számok "atyjának" tekinti a tudományos világ.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.