A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás
Székelyudvarhely,  Szent Anna tó, Brassó

Magyar Krónika, május 26.

Montreal
Bencsics Klára

 

Nehezen vettem búcsút  zetelakai vendéglátóimtól. Nagyon megkedveltem őket  és  sajnos,  nem valószínű, hogy valaha is találkozunk még. 

A 10 km-re eső Székelyudvarhelyen csak átmentünk, bár fontos városa a székely népnek! Udvarhelyszék központja, lakossága több mint 30,000 fő. Történelme visszanyúlik egészen Attila koráig. A nagy hun birodalom összeomlása után, a kereszténység elterjedésével, a város iránti tisztelet megmaradt. Vallási és politikai központnak számított. Szent Mihály hegyén, a főtéren áll a katolikus templom. Már 1333-ban volt itt egy templom, később közösen használták a katolikusok és a reformátusok. Híres a város Református Kollégiuma, 1672-ben Bethlen János gróf alapította. Hallgatói közül sok híres ember került ki, többek között: Benedek Elek és Orbán Balázs. A nagy székely kutató  "Székelyföld leírása" c. hatkötetes mű szerzője  is ide tartozott. Orbán Balázsnak (1829-1890), nem messze az autóúttól van a sírja, két kopjafa között.   A főreáliskolát a régi Csonkavárból építtették 1871-1893 között, ma Mezőgazdasági Liceum.

Csík felé haladva, ismét láttuk a hármaskeresztet, áthajtottunk  Csíkszeredán is. Megálltunk Zsögödnél, hogy Nagy Imre, ismert erdélyi festő szülőházát és képkiállítását a helyi múzeumban megtekintsük. Nagy Imre művészete, eredeti és megkapó. Portréi, kissé erős, vastag ecsetvonásai erőteljesek,  tájképei Csontváryra emlékeztetnek.

Rátérve a 12-es útra, elhagyva a csíki falvakat a Tusnád szoroshoz értünk. Az út bal-partján,  ahogy beértünk Tusnádfürdőre az Olt folyó csörgedezett.. A híres gyógyfürdőt és vizét már az 1600-as években felfedezték. A nemzetközileg elismert fürdőhely csak a XIX. században kezdett felfejlődni. Ma már évente 60,000 vendége van.

Lassan közeledünk a Szent Anna tóhoz és egy szép erdőn áthaladva hallgattuk meg a Szent Anna tó legendáját, Benedek Elek mondája alapján. Vidám madárfütty fogadott minket, mikor a Szent Anna tónál a sorompó felemelkedett, ugyanis a tóhoz csak belépőjeggyel lehet lemenni és sorompó zárja el az utat! A Szent Anna tó, az 1294 m magas  Nagy Csomád vulkánikus hegység kráterében van, 950 m magasan fekszik.  Vulkánikus kitörés maradványa. Sokan tengerszemnek tartják. Az ovális formájú tó partját szép, nagy fenyőerdő díszíti, távolabb hegyek határolják, hatalmas bükkfaerdőkkel. A tó vize olyan tiszta, hogy inni lehet belőle. A szélén  meleg a víz, de közepe felé még nyáron is hideg. Mélysége több mint 40 méter és ha valaki át akarja úszni, a közepén erős sodrást tapasztalhat.

Mikor májusban ott  jártunk, nem lehetett fürdeni, hiszen a fenyőerdő alján még hófoltok voltak. Kár, mert a monda szerint: "Aki a Szent Anna tóban megfürdik, soha nem hal meg, legalábbis nem lesz öreg!"

Ez a ritka szépségű tó, három írónkat ihlette meg: Orbán Balázst, Benedek Eleket és Jókai Mórt. A nagy mesemondó: Jókai,  Bálványosvár című regényében irt a tóról: "Szent tó, az ősmagyar pogány elődöknek éppen úgy, mint a keresztény utódoknak. Itt tartották áldozataikat az ősi időkben,ide jártak búcsúra később. Az embert megragadja a völgy isteni csendje, a tó  fenekét egyetlen tengerszem foglalja el! Olyan sima, mint egy érctükör ."Jókai leírása hűen adja vissza az álló időt a tónál. Valóban, úgy érzi itt az ember, hogy megállt az idő! Ilyen volt a vidék száz éve és talán ezer évvel ezelőtt is. Itt nincs víkendház, autóforgalom, motorcsónak, de rajtunk kívül még ember se nagyon volt.A Szent Anna tó közelében egy másik tó is van, hasonló eredetű, de a Mohós tó mohás, iszapos mocsár.

Bálványosfüredre mentünk ebédelni, a Várpanzióba. Szarvasaganccsokkal díszített kedves vendéglő, ahol finom, friss pisztráng volt ebédre. A fogadó egy magas hegy lábánál van. Vezetőnk felmutatott a hegy csúcsára: " Ott van Bálványosvára, vagyis a maradványa." A vár nagyon régi, még a pogányok idejéből maradt. A vár utolsó ura, Apor András családjával nem fogadta el a kereszténységet, hadba vonult a király ellen, majd vesztett, elmenekült és a király elpusztította a várat. Ennek a mondának alapján írt regényt  Jókai egy szerelmi történet keretében. Bálványosvártól háromnegyed óra járásra van a torjai Büdösbarlang 1053 m magasan. A talajból mérgező kén hidrogén árad ki, aki  oda bemegy, pár perc múlva meghal a mérgező gáztól. A torjai patak mellett mentünk  Torja helységbe. Itt élt Jókai Mór 1881-82-ben, mikor  regényét írta. A 11-es útra tértünk Brassó felé vesszük a kanyart, míg elérünk a Barcaság lapos fennsíkjára. Déli részén, védett helyen van Brassó, Erdély legszebb fekvésű városa, a Cent  magaslik fölötte.

1211-ben II. Endre  a vidéket  a német keresztes lovagrendnek ajándékozta!  A király tilalma ellenére, a lovagrend kővárakat építtetett,  a Fekete halom, Brassó és Földvár várakat. Közben ezt a vidéket függetleníteni akarták a magyar koronától,  ezért a király a lovagrendet fegyveres erővel kiűzte, de a német parasztság itt maradhatott.  Nagy Lajos idejére esik a város fénykora. A XV. században kezdték meg a védőfal építését, mely a várost körülbástyázta, 28 tornya és hét bástyája volt. Kapui közül a nyugati, Katalin kapu áll még, amit mi is  megszemléltünk. A bejárat felett Brassó címere látható.

A város már a  XV. században kulturális központnak számított, 1496-1549-ben élt itt a nagy szász reformátor: Honterus János. Humanista tudós  az evangélikus vallás terjesztője, európai hírű térképtudós volt. 1532-ben készítette el Erdély térképét ,1535-ben nyomdát és papírgyárat létesített. Szobrát, hálából a város a Fekete templom déli oldalán állíttatta fel 1848-ban. A szászoknak  1544-ben már  gimnáziumuk volt, könyveiket saját nyomdájuk készítette. 1554-ben épült a Fellegvár, amit Bethlen Gábor 1630-ban megerősített.

A városban 1689-ben hatalmas tűzvész pusztított, ekkor lett kormos a Fekete templom is. A Fekete templom a legnagyobb erdélyi templom:   Bazilika, egyben az európai gótika legkeletebbre eső nagy alkotása . A XVI. század óta evangélikus templom. Már 1383-ban kezdték épiteni, majd száz évig építették. A tűzvész után átépítették, ekkor kerültek reneszánsz és barokk motívumok a templom stílusába. 1969 óta renoválják! Hat kapuja közül a nyugati felett reneszánsz kori freskó látható, Mátyás és Beatrix címerével. Sajnos, tatarozás miatt belülről nem   nézhettük meg. A régi városháza vagy tanácsháza a főtéren áll (az óvárosban).  Építéséről már 1420-as okmányokban is szó van. Gótikus stílusból 1774-ben átépítették barokkra, jelenleg is ez a formája, tornya 58 m magas. A városházán még most is látható a koronaváros címere.
Brassó lakossága 193 ezer. Többsége román, már kevés a szász és a magyar. Gép- traktor- és teherautógyára, valamint szerszámgépgyára van, fejlett a fa, posztó és élelmiszeripara. Művelődési központ, iskolaváros. Műszaki és erdészeti egyeteme van. Önálló színháza, operája és hangversenyei népszerűek.

Brassót elhagyva, még meglátogattuk Prázsmár községet, hogy megtekintsük Erdély legnagyobb szász erődtemplomát. Az erődtemplom a XIII. században épült, a XV.-ben erősítették meg, vastag várfallal. Érdekessége, hogy a torony a templom közepéből emelkedik ki, belső díszítése is gyönyörű. A várban őrzik a szászok népviseletét, valamint lakásdíszeit.
A nap   lemenőben volt már, mikor Kézdivásárhely határába érkeztünk, új, immár utunk harmadik szállóhelyére, a Fortyogó nevű szállodába.

Részlet: Erdélyi Útakon-Naplórészlet c.   könyvből, 2000.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2005 Magyar Krónika Rt.