A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 ROVATOK
.
 Mozaik
.
 Zsebsite
.
 Dömötor Ödön
.
 Táltos Ákos

 FÓRUMOK
.
 Hozzászólás

Magyar Film a Montreali  Nemzetközi Filmfesztiválon

 

Magyar Krónika szeptember 12.

Montreal
Bencsics Klára

A montreáli filmfesztiválon,  Arany Zenit-díjért versenyzett Eszter hagyatéka; Márai Sándor azonos című regényéből készült  film  is. Az immár 32. alkalommal megrendezett     nemzetközi filmfesztivál  augusztus 21-től szeptember elejéig tartott .A kanadai filmunió zsűrije  választotta ki a PCN Film Produkció révén készült filmet.

A Márai Sándor regényén alapuló filmet  Sipos József rendezte  és felesége: Détár Kriszina a producere.   A főbb szerepeket Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Törőcsik Mari és Eperjes Károly alakítja.
Eszter hagyatéka más, mint a megszokott filmek: nincsenek benne gyors váltások, inkább megállítja az embereket. Akik megértik Márai Sándor üzenetét és szeretik műveit, azok szeretik majd a filmet is - vélekedett a film rendezője, akivel a montreali bemutató után beszélgettem.  

Sipos Józsefnek ez az első filmrendezése, eddig mint producer működött. Két évvel ezelőtt  TV filmet rendezett, szintén  Márai könyv alapján: A gyertyák csonkig égnek című, 30 nyelvre lefordított  műből.
Eszter hagyatékának forgatókönyvét is ő írta, vigyázva arra, hogy Márai mondanivalója     a filmben is megmaradjon.

A szereplőválasztásról szólva Sipos József hangsúlyozta: valójában nem választotta a szereplőket, "hanem jött, adta magát, a szereplőgárda": Lajos csak Cserhalmi György lehetett, Eszter csak Nagy-Kálózy Eszter. Ő alakítja Eszter szerepét, aki a forgatókönyv olvasása után azonnal igent mondott a szerepre,  szinte "testre  szabott" szerep volt számára.
A filmben  még  Udvaros Dorottya, Hámori Gabi, Törőcsik Mari, Szilágyi Tibor és Eperjes Károly is szerepelnek. A film operatőre Gózon Francisco, a zenét Berkes Gábor szerezte.  

Mindenki együtt és egyenként is jó. Nagy-Kálózy Eszter tökéletes, Törőcsik Mari élete minden tapasztalatát hozza egy pillantásban, Cserhalmi Györgynél senki sem lehetne alkalmasabb, Hámori Gabi fiatalságával kellően új hangot üt meg ..Igen fontos, hogy  mindenki pontosan tudja, hol a helye a darabban, mikor és mennyit kell játszania.  Ez pedig már a rendező dolga.
Az Eszter hagyatéka című film, Márai Sándor 1939-ben írt, azonos című kisregényén alapul, amelynek története napjainkban is megrázó erővel aktuális. A film az emberi kapcsolatokat boncolgatja, választ keres az emberek cselekedeteinek sorsszerű irányítására.

Ez a film - Márai hagyatéka is - azt a vonzó képet vetíti elénk, hogy "boldog békeidők" valóban voltak, és ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy az országban   kellemes közhangulat uralkodott, hanem elsősorban abban, hogy az emberi viselkedésnek kultúrája volt. Ez a történet - és Márai többi regénye is - azt hiteti el velünk, hogy akkoriban tiszta és tisztességes emberek éltek, akiknek erkölcsi alapállása megingathatatlan volt, és polgárságuk is valójában erre épült, nem a vagyonra.
De   hogyan lehet reprodukálni ezt a kifinomult kultúrát ma, amikor a lehető legtávolabb érezzük magunkat tőle. Valószínűleg éppen úgy, ahogy Sipos József tette:olyan csapatot gyűjtött maga köré, amelyiknek nem kellett magyarázni, miről van szó.

A film   a harmincas évek Balaton-felvidékére repíti a nézőt. A főhős Eszter, az önszántából magányosan élő, csinos, 50 év körüli hölgy, aki már nem sokat vár az élettől, de egy biztos, nyugodt öregkor előtt áll. Egy nap táviratot kap  egyetlen szerelmétől (mert lehet egyetlenegy embert szeretni egy életen át, és lehetünk ahhoz hűek, aki hűtlen volt hozzánk). Lajos visszatér egy napra a városba, magával hozza  gyermekeit és  barátnőjét is. Eszterben felébrednek a régi emlékek és érzelmek, amelyeket maga sem tud pontosan meghatározni. Lajos érkezése a kisvárosi társaság tagjaiból (Eszter baráti köréből) különböző reakciót vált ki. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Lajos gazember.

Ezt az utolsó találkozást meséli el a film, természetesen sok epizódszereplővel, akik fontos helyet foglalnak el a történetben, hiszen különböző jellemükkel és viselkedésükkel segítik, illetve nehezítik meg Eszter döntését.  Az utolsó látogatás, amely Eszter életét véglegesen megváltoztatja, választ ad azokra a félelmeire, amelyek minden ember életében egy bizonyos kor után felszínre kerülnek.
" A színészekben magunkra ismerünk - problémáinkra, félelmeinkre és emberi kapcsolatainkra."  mondta a filmről Sipos   József.
A film szinte teljes egészében lenyűgöző külsejű és panorámával rendelkező badacsonyi kúriában készült - az 1931-ben épített ház hangulatában pontosan illeszkedik a regényhez.

Az Eszter hagyatéka című regény filmre vitelekor ugyanazokkal a problémákkal kellett szembenézniük az alkotóknak, mint A gyertyák csonkig égnek esetében. Márai súlyos, veretes szövegét, ultrakonzervatív elbeszélésmódját, nem volt könnyű  drámai feszültségű  filmre varázsolni.
A filmben  a visszaemlékezés, a flashback-keret eleje szépen felépített: Eszter, halála előtt, leírja történetét Lajosról, de a film végén nem térünk vissza a mesélés jelen idejéhez, hanem azon a bizonyos vasárnapon az esti széllel együtt kirepülünk az ablakon, így hagyjuk el - mi nézők - a történetet.  Eszter hagyatéka cím arra utal, hogy Eszter ezt a történetet hagyta maga után;  keretet csak az az operatőri művelet ad, hogy a film első jelenetében a kamera egy ablakon keresztül lép be a szobába, ahol Eszter ír, majd a film végén szintén az ablakon keresztül távozik.

A film alatt, szinte  "olvassuk" a szöveget, ahogy megszólalnak Márai tőmondatai és bölcsességei:
Minden szereplő szájából értékes mondatok hangzanak el, a drámai csúcspontnál a férfi és a női főhős   ezekkel dobálódzik. "A viszontlátás rejtélyesebb, mint az első találkozás"; "Elkövetted a legrosszabbat, amit egy nő tehet: megsértődtél és megfutamodtál";    "A reménytelen szerelmek nem múlnak el",  és így tovább.
Az andalító aláfestő zene (Berkes Gábor) nem tolakodó, de a vissza-visszatérő motívum nyomatékul minden mély dialógus után és Eszter narrátor hangja alatt is felcsendül. A fényképezés (Gózon Francisco) a szöveg melankolikus, lassú tempóját követi: lassan mozgó, a belső terekbe behatoló, majd eltávolodó, máskor finoman andalgó kamera igazodik ahhoz, ahogy Eszter történetét meséli.

A néző pedig a film végén könnyes szemmel és maradandó érzelmekkel hagyja el a termet.;  s talán azt mondja , hogy ezt a filmet mégegyszer megnézem, mert bizony jó többször is látni.
Sipos József rendezővel és feleségével, Détár Krisztina producerrel  folytatott beszélgetésem alatt,  meggyőzödtem arról , hogy vannak még olyan  alkotók, akik Márai üzenetét nagyra becsülik és szinte apostolkodó céllal terjesztik a világon.
Itt tudtam meg például, hogy Eszter hagyatékát Magyarországon már április óta   nagy sikerrel játszák.  Elviszik a filmet  Los Angelesbe is egy filmfesztiválra, sőt arról is tudomást szereztem, hogy Olaszországban már fordítják olaszra, hogy rövidesen ott is előadják.   Mi montrealiak,  szívből kívánunk  további sok sikert   a film rendezőjének és producerének, akik Márai üzenetét  őrzik és terjesztik a világon.

 
az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2005 Magyar Krónika Rt.