Emlékezés a hős balkezes kardvívóra

2009. augusztus 8.

Kerekes Sándor jelentése

Terstyánszky Ödön (Csákvár, 1889. márc. 3. - Bp., 1929. jún. 21.): kardvívó, honvéd ezredes az 1928-as amszterdami olimpiai játékokon a kardvívás egyéni bajnoka, a győztes m. kardcsapat és az V. helyezett m, tőrcsapat tagja. Az 1924-es párizsi olimpián a II. helyezett kard- és a III. helyezett tőrcsapatnak is tagja volt. Az 1927-ben Vichyben rendezett Európa-bajnokságon az egyéni kardvívásban ezüstérmet, az 1925. évi Európa-bajnokságon kardvívásban VI. helyet szerzett. A Magyar Athlétikai Club versenyzőjeként 1925-, 1926-, 1928-ban tőr, 1925-, 1927-, 1928-ban kard egyéni, 1925-, 1926-, 1927-, 1928-ban tőr-, 1922-, 1925-, 1926-ban kard-csapatbajnokságot nyert. 1923 -28 között 8 alkalommal kard-, 5 alkalommal tőrválogatott volt. Motorkerékpár-szerencsétlenség következtében vesztette életét.

A kardvívás olimpiai bajnokságát vitéz Terstyánszky Ödön nyerte holtverseny után Petschauer ellen két-két vereséggel végeztek, döntőjüket 5:2-re nyerte Terstyánszky Gombos ötödik helyre jutott - Bini és Marzi vele együtt 3-3 vereséggel végzett s a magyar tusaránya volt a legkedvezőtlenebb

Mindhárom olasz reprezentánst megverték a magyar olimpikonok

A magyar kard a IX. olimpiádon sem bizonyult méltatlannak régi hírnevéhez. Mint már 1908 óta minden olimpiádon, amelyhez odaengedték küzdeni a magyar versenyzőket is, most Amsterdamban is az élen villogott a magyar kard, hirdetvén mindeneknek, hogy ebben a sportágban, ebben az ősi magyar fegyvernemben voltunk és vagyunk a világ legjobbjai s helyünket megálljuk akkor is, ha minden földi hatalmasságok szövetkeznek ellenünk.

Két magyar végzett a nagyszerű nemzetközi mezőny, a tizenkettes mezőny élén, vitéz Terstyánszky Ödön alezredes, aki nagyszerű vívókarrierjére a koronát tette fel az olimpiai győzelemmel és Petschauer Attila, magyar reményeink olimpiai birtokosa, aki előtt még nyitva a jövő, akinél ma nincs méltóbb aspiránsa elkövetkező olimpiai tornáknak.

És a harmadik magyar Európabajnokunknak, Gombos Sándor dr. helye is ott lett volna az elsők között, de őt a zsűri megfosztotta ettől a jól megérdemelt dicsőségtől. Megfosztott bennünket, magyarokat attól, hogy büszkélkedhessünk: Nekünk is lengett egyszerre három lobogónk a győzelmi árbocokon.

Terstyánszky - Petschauer 5:2

Petschauer támad először, de Terstyánszky kézelővágása ül, 1:0. Petschauer fless hasvágással egyenlít, 1:1. Újabb Petschauer-roham Terstyánszky feltartó szúrásán vérzik el, 2:1. Most előnyén felbátorodva Terstyánszky támad, sikerrel, 3:1 utána rögtön szép tempóvágással találja Petschauert a mellén, 4:1. Most Petschauer javít az arányon sikerült támadásával, 4:2, de nincs tovább, mert utána Terstyánszky támad és finom akciója háríthatatlan. Terstyánszky győzött 5:2-re.

Őrült taps köszönti az új világbajnokot. A magyarok körülfogják, gratulálnak, összecsókolják, vállukra emelik. Része van azonban az örömnyilvánításban Petschauernek és Gombosnak is, akik szintén részesei a nagy sikernek. Kijut a gratulációból a vezéreknek, Rakovszkynak, Palotai Kovácsnak és Lichteneckert Andrásnak is. Palotaiék a zsűri körül folytatott diplomáciai harcokban végeztek sokat, Lichteneckert pedig reggeltől estig a vívók lépéseit vigyázta, minden dolgukkal törődött s az ő nagyszerű menedzselésének is nagy része van az eredményben.

Terstyánszkynak ragyog az arca az izzadságtól, meg a boldogságtól. Kimerült, de végtelenül boldog. Autogramkérők hada rohamozza meg, de ő állja ezeket a rohamokat is. Cohn, a Nemzetközi Vívószövetség titkára jön be gratulálni. Boldogságtól sugárzik az egész ember, amikor a feleségét keresi, akit nem engedett be a vívóterembe, hogy agyon ne izgassa magát. Most már túl vagyunk az izgalmon. Most már be lehet jönni.