|
|
 |
A Szent György Lovagrend – egykor és ma
2010. március 15.
Botz Domonkos -
A Szent György Lovagrend, mint a legrégebbi világi lovagrend, megalapítása – az Árpád- ház kihalása utáni időkre – 1326-ra datálódik. A kor szellemének és elvárásainak megfelelően a lovagok feladata a kereszténység, az elesettek, és kiszolgáltatottak védelme volt, de emellett ellátták a király kíséretét, a Szent Korona, és az ország védelmét is. Bár a kánonjog és a világi jog alapján jogszerűen megalapított rend soha nem szűnt meg, a kommunista diktatúra alatt Magyarországon tevékenységét nem gyakorolhatta. A diktatúra bukását követően rendi alkotmányának megőrzésével 1990-ben szerveződött újjá. Ma, a Szent György Lovagrend működését biztosító jogokat a lovagrend Kormányzó Tanácsa gyakorolja.
A kommunista diktatúra emlőin szocializálódott emberek, vagy a kereskedelmi televíziók műsorain felcseperedett fiatalok számára talán ódivatúnak tűnik maga a Rend, ismeretlen annak múltja és jelene. A téma megismeréséhez beszélgetőtársaim, lovag Balla Miklós, a Nemzetközi Szent György Lovagrend nagypriorja, és Dr. Erdős Tamás, a Rend történelemkutatója viszik közelebb olvasóinkat.
„Nunquam retrorsus1"
– A történetírók jótékonyan hallgatnak az ősi Sárkányos Lovagrendről, vagy az Arvisura alapján a Nagy Arany Kubilaj Kán által alapított Sárkányos Lovagrend Aranysarkantyús rendjéről, holott létezésükről számtalan írásos emlékünk létezik. Mi az oka, hogy ma mégis a részben az egyház által kreált Szent György Lovagrendről beszélünk, feledve a múltat?
– Pontosítanám a kérdést, a Rendet eredendően ötven felavatott lovag alapította. Életre hívásának politikai indíttatását az adta, hogy Károly Róbert általuk kívánta megerősíteni, fenntartani a hatalmát. Tudni kell, hogy világi és nem az egyház által alapított rendről beszélünk, így a Vatikán jóváhagyására nem is volt szükség.
– Milyen feladatokkal, kihívásokkal néz szembe ma egy lovagrend és tevékenysége mennyire illeszthető be a mai társadalmi viszonyok közé?
– A Rend igyekezett megfelelni a feléje támasztott elvárásoknak az évszázadok során, így részben mindig az adott kor határozta meg feladatait. Ma jobbára karitatív tevékenységgel, hagyományőrzéssel, adományok gyűjtésével, kultúránk, történelmünk, ápolásával foglalkozik, ez utóbbihoz kapcsolódóan katonai hagyományaink életben tartása is feladataink közé tartozik.
– Az első lovagrendek egyházi támogatásával jöttek létre, így aztán magától értetődő módon, bizonyos értelemben az adott kor szellemiségét irányító egyházak hatalmi törekvéseinek eszközeivé váltak, gondoljunk csak a keresztes háborúkra. Mennyire független ma a lovagrend, van-e valami súlya a politikai, vagy egyszerűen akár csak a közéletben?
– Természetesen független a pártoktól, a politikától, és ilyen formában, ebben az értelemben, közvetlenül nincs hatással a mindennapjainkra. Természetesen tagságunk társadalomban elfoglalt helyén megjelenítődik a Rend szellemisége, erkölcse, és ez talán elősegíti a nemzet, az ország boldogulását, felemelkedését.
– Néhány gondolat erejéig beszéljünk a rendi alkotmány lényegi elemeiről.
– A magyarországi szervezet Rendi alkotmányának alapjául a magyar alkotmány, a magyar jogrend szolgál. Biztosítandó legitimitását, az 1947 óta érvényes - nem kifejezetten nemzeti érdekeket szolgáló - alkotmánynak megfelelően, jogi értelemben, szervezeti formába kényszerült. Ennek figyelembe vétele mellett lettek meghatározva a Rend belső működését biztosító jogszabályok, melyek kezdve a szervezet felépítésétől a működési terület egészét áthatják.
– Van-e valamilyen a kapcsolatuk az elcsatolt területeken, a külországokban alapított rendekkel, és ha igen, akkor miben nyilvánul meg a kapcsolattartás?
– Miután a Nemzetközi Szent György Lovagrendről beszélünk, így el kell mondanom, hogy nem csak az elcsatolt területeken élő Rendekkel állunk kapcsolatban, hanem a világ számos országában működő szervezettel is kapcsolatban állunk. A külországokban hasonló feladatokkal néznek szemb rendtársaink, így feladataik is közel azonosak. Ebben segítjük egymás tevékenységét, és így még országaink kapcsolatainak javításának is részeseivé válunk.
– Minden alapítvány, szervezet, egyház, vagy rend működtetése pénzbe kerül. Hogy tudják megteremteni az ehhez szükséges forrásokat, kapnak-e valami támogatást?
– Állami támogatásban természetesen nem részesülünk, a működésünkhöz szükséges erőforrásokat a tagság, a támogatók, és a szimpatizánsok támogatásával tudjuk biztosítani.
– A rend tagja magasabb erkölcsi és szellemi értékrendet, magatartásformát képviselnek. Minek alapján történik a leendő rendtársak kiválasztása?
– A legelső és talán a legfontosabb az, hogy a jelölt a keresztény értékrendet vallja magáénak, rendelkezzék azokkal az erkölcsi normákkal, melyek elvárásként jelennek meg tagjainknál. Nem feltétel a származás, az etnikai hovatartozás, csak a belső értékek számítanak, és a tenni akarás.
Akár végszónak is tökéletes, tanulságos a válasz.
Sokan pusztán csak egy letűnt világ reinkarnációját látják a magyarországi lovagrendek újraélesztésében, de ha figyelembe vesszük annak örökségét, belső értékeit, küldetését, akkor rá kell ébrednünk, hogy ebben a velejéig romlott, korrupt társadalomban sokkal nagyobb szükség van erre, mint azt a rend 1326-os megalapításakor gondolhatták volna. |
|
|
 |