Erzsébet, rózsák, adakozás...
2010. december 3.
Korom Mari
November 19. Erzsébet napja nem múlhat el annélkül, hogy pár szóval ne emlékeznénk Árpád-házi Szent Erzsébetre. Különösen aktuális ez idén, amikor Surján László kereszténydemokrata képviselő kezdeményezésére az Adakozás Európai Napjának bevezetését célzó írásbeli nyilatkozatot indítottak el Európai Parlamenti képviselők. Erzsébet neve mindenki számára ismerősen cseng, ha a rózsacsodát megemlítjük. A legenda szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről, s épp kenyeret vitt a szegényeknek télen, amikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, éjjelente pedig sokszor virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
A rózsacsoda tökéletes példája a keresztényi viselkedésnek, rávilágítva a szegények gondozásának és az adakozásnak a fontosságára.
Az Adakozás Európai Napjának bevezetését kezdeményezte az Európai Parlament 4 képviselője, Dr. Surján László, Michal Tomasz Kaminski, Carl Haglund és Salvador Garriga Polledo. Az adakozás fontosságára figyelmeztető nap nem is lehetne más, mint november 19-e, Árpád-házi Szent Erzsébet neve napja.
Európában évszázadokon át a szegényekről és az idősekről a jótékonysági szervezetek és az egyházközösségek gondoskodtak. Ezt a tevékenységet a társadalom jómódúbb tagjaitól származó adományokból tudták ellátni. A fejlett országokban ezt a szerepet átvette a modern állam, elhitetve a polgárokkal, hogy az adófizetés által teljesítik kötelezettségüket polgártársaik felé. Napjainkban, az egyre inkább elöregedő európai társadalomban az állam képtelen ellátni az összes szociális feladatot az adóbevételekből, a szegénységi ráta pedig egyre inkább növekszik. Ezért van szükség arra, hogy felhívjuk a figyelmet az adakozás fontosságára a polgártársaink iránti szolidaritás és felelősségtudat felkeltése érdekében.
Fontos, hogy tudjunk adni. Fontos, hogy érezzük a súlyát annak, mit jelent egy másik ember számára az, amit mi adni tudunk. Sokaknak magát a létet jelenti a megfelelő időben érkező adomány.
Fontos, hogy adjunk, főleg, ha van miből. S ennél csak az a nemesebb, ha példának okáért a háromgyerekes minimálbéres egyedülálló anyuka a bevásárlóközpont előcsarnokában két kilogramm lisztet tesz a szegényeknek gyűjtő ifjúsági szervezet kosarába, s a 3 kicsi gyermek látja a jó keresztényi példát. Látják, hogy még vannak olyan emberek, ahol nagyobb a szükség és érzik a jócselekedet súlyát.
Az adakozás európai napjáról szóló kezdeményezés jelenleg írásbeli nyilatkozat formájában van, és várja támogató képviselők aláírását. Ezután küldik el a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek. Bízunk benne, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, s november 19-e minden évben emlékeztetni fogja az európaiakat: Adni jó! |