"Első királyunk volt e hon felett..."  

-apostoli királyunk, Szent István ünnepe Torontóban

2012. szeptember 7.

Dancs Rózsa  

Istennel Hazáért, Szabadságért - ezekkel a gondolatokkal kezdte Szent István-napi előadását Hertelendy József 2012. augusztus 19-én a torontói ünnepségen, amelyet a Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub rendezett a Toronto városhoz tartozó The Zion Church Cultural Centre-ben.
Az előnyös fekvésű, jól megközelíthető patinás épületet 1873-ban L'Amaroux közösség metodistái (anglikánok) építették (a metodista egyház később a United Church egyik alapító egyháza lett). 1971-től North York város az épületet műemléknek nyilvánította mint tipikus falusi templomot. 1998-tól közösségi kulturális rendezvények szervezésére alkalmas speciális "heritage" kultúrközponttá vált, a Parks and Recreation osztályhoz tartozik.

Az ünnepélyen sokan megjelentek, akiket nem űzött ki a városból a hőség, ugyanis ezen a napon nagyon sok Szent István-napi pikniket és más szabadtéri összejövetelt tartottak a környék különböző vidékein. Ünnepségünket megtisztelte jelenlétével dr. Király Ödön kereskedelmi konzul és felesége, Ágnes, és megjelent egy csoport skót származású kanadai angol érdeklődő is, akiknek angol nyelven is ismertettük a szent király életét. Ily módon nemcsak megtiszteltük saját történelmi hagyományainkat, hanem az idegen ajkúaknak is továbbadtuk szellemi értékeinket. Megígérték, hogy más rendezvényünkre is eljönnek, mert olyasmiket hallottak, amikről eddig nem tudtak.

A megnyitó mondatok után Telch György az Ó, Szent István, dicsértessél c. moldvai csángó ének szövegét tolmácsolta, kiemelvén a Pannóniától Székelyföldig, Felvidéktől Csángóföldig ismert ékes énekek sokaságából talán a legismertebbet, amelyben mindannyiunk szíve közösen dobban, mikor mondjuk: "Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!/ Szent István, nézz Mennyből le a szép magyar népedre!" Ezután Szárics Melinda mondta el Juhászné Bérces Anikó hálaadó költeményét, amiért István istenhitre tanított bennünket és hazánk védelmét a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Hasonló magasztossággal fejezte ki államalapító szent királyunk iránti szeretetét Benkő Annamária saját költeményével. Annak a királynak az emlékét idéztük, aki "Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba/ s pillantásával féltőn átkarolja/ a frissen szántott szűzi földeket.// Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet,/ hogy megkösse a rónák vad porát,/ szőlő teremjen és kenyér, fehérebb/ s hogy mindenki meglelje otthonát." Ezt a Tűz Tamás-verset Nagy Rita olvasta fel, majd Szárics Idától hallhattuk Babits Mihály Szent király városa, Stadler Tímea tolmácsolásában pedig Ratkó József István imája c. költeményeket. Részletek hangzottak el Falkin Erzsébet A királyné c. regényéből, majd rövid szünet után az ünnepi szónokot hallgattuk meg.

Arra a kérdésre, hogy ki is volt Szent István király, akinek emléke előtt ezer év múltán is fejet hajtunk, Hertelendy József a következőket mondta: "Hitterjesztő, egyházszervező, apostol, nemzetépítő, népművelő, egységteremtő, nemzetformáló, törvényhozó, győztes hadvezér, városok, vármegyék, apátságok alapítója, nagy nemzeti céljaink kidolgozója, a magyar gondolat és haladáseszme megteremtője. Szellemóriás és politikai lángész volt, aki bölcsen látta, hogy a magyarság csak úgy képes megmaradni, ha felveszi a kereszténységet, mert csak úgy fogadja be Európa. Imre fiához írt Intelmeiben megadta az örök mintát, hogy milyen elvek szerint élhet a Kárpát-medencében állandó, független és mély erkölcsi tartalmú életet a magyar nemzet.

A második világháború után, mondta, a területcsonkításon kívül egy lelki trianon sújtott bennünket: eltörölték Szent István napját. De megbocsájtást kaptunk az Úrtól, mert ma augusztus 20. ismét a nemzet ünnepe és hisszük, hogy örökre az is marad.

A Himnusz dallamával és azzal a fogadalommal zártuk megemlékezésünket, hogy augusztus 20-án este 21 órakor meggyújtjuk a Magyar Szolidaritás Tüzét - egy-egy gyertyát vagy alkalmanként tábortüzet -, csatlakozva a Magyar Cserkészszövetség 1933-ban megfogalmazott felhívásához.