Fieszta vagy Fideszta  

2016.június 27.

Surján László

Árokbetemető futballról ír a leginkább olvasható hetilapunk, de némely ellenzéki lap cikkecskéi meg a kommentelők csacskaságai ezt nem igazolják. Csak egy példa: amint a németek győzelme után biztos lett a magyar továbbjutás, megszólalt a fitymáló kórus: „de nem a magunk erejéből”.

Végül volt valami igazuk: a csoport harmadik helyen való tovább jutáshoz mások eredménytelensége is kell. Viszont az első helyen jutottunk tovább. A mások kegyére hagyatkozást meghagytuk a portugáloknak. A politikai elitek szintjén nem látom az árokbetemetést. A közemberek között talán. A meccs utáni fieszta nem Fidesz vezérelte pártrendezvény volt. Az egymással összeölelkezők Lyonban sem azt kérdezték, hogy kire szavaztál 14-ben. Ez jó.

Az ellenzéki megmondó emberek pedig talán észrevették: túl lőttek a célon. Sőt: durva hibát követtek el. Józan embernek eszébe sem jut, hogy a stadionok építésének bármi közel lehet a mostani labdarúgó válogatott eredményéhez. De a vak gyűlöletből írt farkasházyádák összekapcsolták ezt a két dolgot, s ezzel kilőtték az ellenzék populista tárházának azt az ékességét, mely szerint a stadionokra fordított egyszeri kiadásokat a költségvetést állandóan terhelő bérekre kellene fordítani. Árokbetemetésen valami olyasmit értek, hogy az árok minkét oldalán megmarkoljuk a lapátot, és beszórjuk a korábban szorgos munkával kiemelt földet, majd ha az árok eltűnt, belecsapunk egymás tenyerébe. Jelenleg pedig ha csökken az árok mélysége, az csak azért van, mert a végelgyengült ellenzéki vezérek sorra beleszédülnek a gödörbe. Némelyik ott megpihenve csak-csak kimászik és ismét megjelenik a porondon, de mégsem jut eszembe erről a poraiból megelevenedő főnixmadár.

Egy szó, mint száz: az önfeledten ünnepelhető politikamentes sportélményből az ellenzéki butaság politikai sikert is adott nekünk a sportsiker mellé. Ők tették a fiesztát fidesztává.