A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
Keresés


HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514)626-0869
Email: itt

KERESÜNK

magyarul beszélő személyt, A Magyar Társadalmi Klub (Hungaria) keres, kiszolgálás és kisebb feladatok ellátására, hétvégenként és rendezvények alkalmával. Tel: 514-288-7966 kérje Tibort.

Dr. Machan Tamás
Családi fogorvos
6600. Trans Canada,
Suite 807
Pointe Claire, QC.
H9R 4S2
Tel:
514-426-4228
A Magyar Aranycsapat ez évben is megrendezi a Nemzeti Összmagyar Diákbajnokságot (sakk, bírkózás, asztalitenisz, magyar irodalom és történelem). További információ Gyuri bánál (814-586-9647)
STEVE Electric Inc.
Szõke István
Hívjon bármikor:
Tel: 514 981-5527 
vagy (450) 688-59831
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212

Szent  István  három megvalósított terve

– tanulság a mának

2016.augusztus 27.

Dr. Pungur József


Augusztus 20. – Szent Szent István  király napja, egyházi és állami ünnep Magyarországon – s mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, akár elszakítottságban, akár diaszpórában. Ez a nap nem születése napja, amit pontosan nem tudunk (kb. 967., Esztergom), vagy haláláé (1038. augusztus 15.), hanem szentté avatásáé (1083. augusztus 20.). A hagyomány szerint a korábbi dátumok augusztus huszadikában egyesültek. Szent István  királyban a magyar nemzet első keresztyén királyát és a modern Magyarország megalapítóját látjuk, ismerjük el és tiszteljük.  Az az alap, amelyet Szent István  király a 896 körül, a Kárpát-medencét elfoglaló és ott megtelepedett magyar és csatlakozott törzseknek adott, szilárdnak bizonyult, amely megtartotta az államot és a nemzetet történelme 1100 vérzivataros esztendején át, s jó reménységünk van arra, hogy meg fogja tartani a jövőben is.
Szent István  királyunk nagysága legalább három megvalósított tervéből látszik leginkább.

Az első az, hogy a magyar és csatlakozott törzseket  sikerült állandó jelleggel letelepíteni a Kárpát-medencében, ahol ez korábbi rokon nagy népeknek nem sikerült, mint amilyenek voltak a szkíták, hunok és avarok.  Igaz, hogy ezeknek  fennmaradt maradványai örömmel üdvözölték a magyarok bejövetelét/visszajövetelét és letelepedését, hiszen alapjában véve közös nyelvet beszéltek s ahol lehetett segítették őket.

A második az, hogy Szent István  király birodalmát nyugati mintára rendezte be. Jól ismerhette kora történelmét, úgy az ázsiait, mint az európait. Tudta, hogy a keleti szteppék pásztor népei három-négy nemzedék után már nem képesek megmaradni szűkössé vált szállás-területeiken és rendszerint Nyugat felé volt kénytelenek terjeszkedni, ahol előbb-utóbb felmorzsolódva eltűntek, mert Nyugatnak nem kellettek sem erkölcsi, sem hitbeli, sem pedig nyelvük és szokásaik miatt. Élénken  élhetett emlékezetében a 907-es Pozsonyi csata, melyben 100 ezer nyugati fegyveres célja volt: „Ugros delendam esse!” – kiirtani a magyarokat!  Bár egyik ükapja, Árpád s két fia ott esett el – de a nemzet megmenekült.  Jól tudta, hogy csak egy időre! Tehát nyugatosodni kell – vonta le a király a tanulságot.  Előmozdította hát a földművelést, a magántulajdon védelmét, megszervezte a vármegyerendszert, s állandó hadsereget állított fel. Befejezte a nép keresztyénné tételét; előmozdította a templomok, monostorok építését, a püspökségek és érsekség szervezését, a tized bevezetését. A magyarságot a nyugati keresztyénséghez csatolta. A király tudta jól a keresztyénségnek úgy vallási, mint  politikai értékét.

Azt, hogy a keresztyén hit spirituális malter, amely az egyedi embereket láthatatlan kötelékkel fogja egybe egy erős és egészséges nemzetté! Bár lehettünk volna bizánci-keleti keresztyénekké is. Talán úgy jártunk volna, mint az egykor a nagy bolgárok, akik azt vették fel,  s lassan elszlávosodva elveszették ősi nyelvüket és ezzel eredeti önmagukat.

A harmadik az, hogy Szent István  király nyitottá tette az országot  külföldi hatások előtt. Ugyanakkor megvédte Magyarországot az  idegen hódítóktól. Úgy gondolta, hogy idegen befolyások, idegen népcsoportok befogadása, ezeknek jelenléte és hatása nem okozhat semmiféle veszedelmet a magyarságra és országára – ameddig magyar király ül a trónon. Adfdig a mgyarságon belűl helyezeték el (kunok, palócok,). A baj a széleken beszivárgott és letelepedett népességel volt (rácok, szlovákok, vlachok). Amikor idegen uralkodók jöttek – az addigi előny hosszabb távon az ország és magyarság veszedelmére fordult, mely Trianonban csúcsosodott ki: Magyarországot a korábban beszivárgott és befogadott népek tépték szét!  Mindezek fényében  indokolt a napjainkban történő ellenőrizhetetlen migráns tömegeknek a magyaság közzé való letelepítése.

Augusztus 20. üzenete ma az, hogy vissza Szent István  király alapvető eszméihez: a magyarságot ismét keresztyénné, erőssé és összetartozóvá kell tenni!

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © Magyar Krónika Rt.