„Hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ. A hazaszeretet fölött nem járt el az idő” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen elmondott beszédében.
Áder az államalapítás ünnepén István király és az őt szentté avató Szent László király tevékenységét is méltatta. Az elnök szerint Szent László erős törvények abroncsával tartotta együtt a nemzetet. „Szent István példáját követve ismét erős európai állammá formálta Magyarországot. Megerősítette a végeket, rendet teremtett az állam működésében. Elűzte a külső ellenséget, úrrá lett a belső háborúságon, szövetségeseket keresett és talált. Kitartott a keresztény Európa mellett, és hazánkat a nyugati kultúrához kötötte. Kitartott a keresztény Európa mellett, hogy Magyarország a magyarok országa maradhasson. Európaiságára büszke politikai nemzet. Egyenrangú, szabad és független állam, mely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat önkényesen csorbítani akaróknak” – hangzott el az államfő beszédében.
Az elnök szerint Szent István annyi jóval indította útjára ezt a nemzetet, hogy több mint ezer év alatt sem fogytunk ki belőle. Szent László pedig erős politikai egységgé formálta Magyarországot, amelyhez minden megpróbáltatás, minden fenyegetettség után vissza tudtunk találni.
Áder János azt is hangsúlyozta: augusztus 20-án illő megemlékeznünk nem csak a királyainkról, hadvezéreinkről, a bátor reformerekről, „hanem az országot romok alól újjáépítőkről, a válságokból mindig talpra állókról, az éjt nappallá téve munkálkodókról. A fogolytáborokból hazatérőkről, a forradalmak névtelen hőseiről. Meg kell emlékeznünk azokról a nemzedékekről, amelyeknek kevés győzelem, de annál több megpróbáltatás jutott – mégsem adták fel soha, mindig becsülettel tették a dolgukat”.
Arany Jánost idézve feltette a kérdést: „Szeretitek-e hát a hazát?” A költői kérdésre Áder szerint elég a csöndes, szemérmes válasz is. „Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei szerették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt”.
|