Magyar Krónika
2020 március
Magyar Krónika 2020. 03. 06. mozaik
ESEMÉNYEK Tovább
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
A BOGÁRA bogár a földön mászik. De akár mászik, akár nem, mindenesetre három fő részből áll, úgymint: a fej, a tor és a potroh. Szervezetileg tehát sokkal fejlettebb, mint az ember, amelynek csak egy fő része van, úgymint: a has. Némely embernek a hasa helyett szintén potroha van.
hirdetés
Klikk ide
889 éve
30 éves korában, vérhasban meghalt II. István magyar király, akit 4 éves korában királlyá koronáztak.
1131. 03. 01.
Apja, Könyves Kálmán koronáztatta meg. Könyves Kálmán öccsével, Álmos herceggel szemben biztosította a trónt fia számára, amikor 1105-ben királlyá koronáztatta. 1115-ben az ellene lázadó Álmost, aki nem adta fel utódlási terveit, a végleg türelmét vesztett Kálmán megvakíttatta Bélával (a későbbi II. Béla) és fő híveivel együtt. II. István apja halála után, 1116 februárjában foglalta el a trónt. Külpolitikáját súlyos kudarcok jellemezték: 1116 májusában vereséget szenvedett I. Vladiszlav cseh fejedelemtől, 1118-ban a Velence elleni háborúban, majd az osztrák őrgróftól. 1124-25-ben ismét Velencével háborúzott sikertelenül, szinte minden szomszédjával rossz viszonyba keveredett.

Álmos az 1120-as évek közepén összeesküvést szőtt ellene, így külpolitikai sikertelenségeit súlyosbította az ország belső helyzetének ingatagsága is. Az összeesküvés elfojtása után nagybátyja Bizáncba menekült, ezért II. István fellépett Bizánc ellen is. Nyugati szomszédaival kiegyezett, hogy biztos hátvéddel indíthasson háborút. 1127-ben nagy pusztítást vitt végbe a bizánci határterületen. Rá egy évre a császár megsemmisítő vereséget mért rá Haram váránál, és az ország déli vidékét elpusztította. II. Istvánnak fia nem született, 1127-ben nővérének fiát, Sault jelölte ki örököséül. 1128-ban az idegen bizalmasok miatt elégedetlenkedő magyar főurak nagy része ellenkirályként léptette fel vele szemben Bors ispánt és Ivánt.

Brutális módon számolt le a lázadókkal, majd amikor megtudta, hogy unokatestvére, a vak Béla a pécsváradi monostorban rejtőzik, magához vette és örökösévé tette. Összeházasította Ilona szerb hercegnővel, és rangjukhoz méltó életkörülményeket biztosított számukra Tolnán. 1131 elején II. István vérhasban megbetegedett, és rövidesen elhunyt. Váradon temették el.
564 éve
Krakkóban megszületett II. Ulászló magyar király, I. Ulászló néven Csehország királya
1456. 03. 01.
Lajos nevű fia (a későbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet.

Átadta neki Corvin János a magyar koronát, amellyel 1490. július 12-én Székesfehérvárott megkoronázták. Tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken többször is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés.

1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514 tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek.

A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. 1516-ban bekövetkezett halálakor egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott a fiára.
228 éve
Bécsben 44 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király)
1792. 03. 01..
Bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. Mária Terézia királynő és (Lotharingiai) I. Ferenc német-rómi császár gyermekeként felvilágosodott szellemű nevelést kapott, különösen a természettudományok és a technika iránt érdeklődött. 1765-ben, apja halála után Toscana nagyhercege lett, ahol 25 éves uralkodása alatt az elmaradott államot az európai felvilágosodás mintaországává alakította át megfontolt reformpolitikájával. Bátyjával, II. Józseffel és egész bürokratikus, centralista abszolutizmusával szemben a hivatalnoki apparátus helyett a rendi önkormányzat modernizálását, a cenzúra eltörlését, teljes vallási türelmet és a jobbágyok felszabadítását javasolta.

Ellenezte az egyes országok hagyományait semmibe vevő magyarországi politikáját is. II. József halála után, 1790. március 14-én át kellett vennie a birodalom kormányzását, november 15-én magyar királlyá koronáztatta magát. II. József politikája az osztrák, a cseh és a magyar rendek ellenállásához vezetett, háború folyt a törökök ellen, Poroszország Németalföld elszakadási törekvéseit támogatta, valamint háborúval fenyegetett a porosz és lengyel helyzet is. II. Lipót a reichenbachi egyezményben rendezte a vitás kérdéseket Poroszországgal, összeomlott a németalföldi felkelés.

A törökökkel először fegyverszünetet, majd 1791-ben békét kötött. Magyarországon eltörölte II. József intézkedéseit. II. Frigyes Vilmos porosz királlyal összefogást tervezett a forradalmi Franciaország ellen, azonban hirtelen megbetegedett, valószínűleg tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást kapott. Két nap betegeskedés után halt meg, a bécsi kapucínusok kriptájában temették el.
150 éve
Felavatták a Budavári Siklót
1870. 03. 02.
Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. A Budai Hegypálya (sikló) terveit Juraszek Ödön mérnök készítette, Wohlfarth Henrik mérnök vezett a kivitelezési munkálatokat. 1870. március 2-án avatták fel; Európában második ilyen szerkezetként. A Várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés – addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el. Épen maradt az alsó épület és a gőzgép, de a helyreállítás helyett a BSZKRT 1948-49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani; ezért üzeme szünetelt az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig.

Ezidő alatt több elképzelés is napvilágot látott: 1962-ben építeni akarták, a következő évben mozgólépcsőt építettek volna helyette, 1965-ben ismét felújitani kívánták, majd szóba sem került. Ezután megalakult az ún. "Sikló Bizottság", melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott, de 1972-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, majd újabb 6 év szünet. 1978-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy "társadalmi munkában készült terv" alapján a BKV-ra bízták. 1975. április 4-től az átadásig Ikarus 211-es típusú autóbuszokkal pótolták.

Ezek a buszok a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között jártak "V" jelzéssel. A Siklót hosszas várakozás után 1986. június 4-én nyitották meg ismét.
145 éve
Megszületett gróf Károlyi Mihály politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke
1875. 03. 04.
1910-től parlamenti képviselő. Politikájában támogatta a nagybirtokok felosztását, az általános választójog bevezetését, a nemzetiségi autonómia növelését.

Ezen nézetei, valamint békebarát politikája a háború első időszakában kevés támogatóra talált, de a katonai helyzet súlyosbodásával egyre népszerűbb lett, és 1918. október 31-én miniszterelnök lett.

A kedvezőtlenül alakuló békefeltételek miatt március 20-án lemondott.
A kommunista uralom ideje alatt házi őrizetben tartották. 1919 nyarán külföldre menekült, később az emigrációban halt meg.
Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa
Tiszteletbeli konzul Szentmihályi Gyula Fogadóórák, minden kedden 13.00 - 17.00 óráig 65 rue Ontario, Ouest, Montreal, QC. H2X 1Y8
Tel: 514-288-7378 Email: itt
HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212