-1978. A Francia költők Társasága Illyés
Gyulának ítéli 1978.évi irodalmi
nagydíját.
Március 11.:
1981. Felfüggesztik
a Fiatal Írók József Attila Körét,
mert konferenciáikon a határokon túli
magyarság problémáival foglalkoztak.
Március 13.:
1957. ...a rendőrség
kitiltotta Langhammer lelkészt Sztálinvárosból,
majd a tanács lebontatta az addig kápolnaként
használt épületet. A következő napokban
tizenkét lelkipásztort tartóztattak
le, többségüket néhány hétig,
embertelen körülmények között
fogva tartották, majd hármukat négy,
kilenc illetve tíz hónapra internálótáborba
zárták. Az egyházügyi előadó Bay
László lett - korábban fodrászsegéd,
majd egy gyárban személyzeti előadó volt.
A püspöki hivatalba érkező minden levelet
csak ő bonthatott fel, még a személyre szólókat
is - ha néhány napra távol volt, megállt
az élet a püspökségen. "Neki
kellett bejelenteni, ha bárhová menni akartam.
Vendégeket csak akkor fogadhattam, ha neki bejelentettem.
Még testvéröcsém itt tartózkodását
is be kellett jelentenem." (idezet: Shvoy püspök
naplója)- Bay időnként magához rendelte
a papokat. Durván beszélt velük, többektől
megvonta a hitoktatási engedélyt, másoktól
a kongruát. Egy plébános a historia
domusban írt az oroszok garázdálkodásáról: őt
emiatt három évre eltiltatta a papi munkától.
Egyes papokat homoszexualitással vádolt, minden
bizonyítás nélkül. - Bay László később
főosztályvezető lett az ÁVH-ban, s évtizedekig
az egész katolikus egyház felett gyakorolt
hatalmat...
(Tomka Ferenc, Uj Ember, 2004.2.29.)
Március 15.:
1848.
A magyar szabadságharc ünnepe
-1945. Ideiglenes Kormány rendelete a földosztásról
-A Magyar Sajtó Napja (1990-től)
-1981. Magyarországra érkezik Luigi Poggi
pápai nuncius. Látogatásai az elkövetkező években
rendszeressé válnak.
Március 17.:
Született Verseghi
Nagy Ferenc, (Verőce, 1852. márc. 17. - Röjtökmuzsaj,
1928. szept. 8.): jogász, egyetemi tanár, az
MTA tagja (l. 1893, r. 1903). Hazai és külföldi
tanulmányok után 1875-ben szerezte meg diplomáját.
1905-ben kivált a szabadelvű pártból és
részt vett az Alkotmánypárt megalapításában;
1910-től a munkapárthoz csatlakozott. 1909-től a Magyar
Jogászegylet elnöke. Jelentős része volt
a hazai kapitalizmus fejlődését tükröző törvényhozás
előkészíté- sében
(Magyar Életrajz
Lexikon)
Március 17.:
Született Wlassics
Gyula (Zalaegerszeg, 1852. márc. 17. - Budapest, 1937.
márc. 30.) jogász, miniszter. Kétéves
korában a család Nagykanizsára költözött,
elemi iskoláit és a gimnázium alsó osztályait
is itt végezte, a felsőket Budapesten. Jogi diplomát
szerzett, 1890-től egyetemi tanár, 1892-től Csáktornya
országgyűlési képviselője, 1895-1903
között vallás és közoktatásügyi
miniszter. Polgári reformokat kezdeményezett,
jelentős szerepe volt a zalaegerszegi gimnázium létrehozásában
is. Emiatt a gimnázium avatása alkalmával
szülőházára emléktáblát
helyeztek. (A tábla az épületen 1990-ig
lemeszelve maradt, akkor a ház lebontása előtt
a Göcseji Múzeumba került.) 1923-tól
a Hágai Bíróság tagja volt, 1927-től
a főrendiház elnöke. Főleg jogi és művelődéspolitikai
kötetei jelentek meg. 1966-ban a Zrínyi Gimnáziumban
avatták fel új emléktábláját.
Főbb művei: A bűnkísérlet és a bevégzett
bűncselekmény. A tettesség és részesség.
I-II. Bp. 1885-87.; Kultúrpolitikai kérdések.
Bp.1909.Semlegesség a világháborúban.
Bp. 1917.
1956. Petőfi-kör
első nyilvános rendezvénye
Március 17-19.:
1981. A Nemzetközi
Kereskedelmi Kamara a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok
fejlesztéséről tanácskozik Budapesten.
-Először rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált.
Március 19 .:
1887. Született
Kabos Gyula. (Bp. 1887. márc.19. - New York, 1941.
okt.6.): színész. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját
végezte el. 1935-37 között a Víg,
1937-38-ban a Magyar és Andrássy Színházhoz
kötötte szerződés. 1939-ben az USA-ba települt,
ahol alkalmi fellépésekkel szórakoztatta
a magyarul tudó közönséget. Pályáját
mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan
egyénisége lett, s maradandót alkotott
vígjátékokban, komikus és tragikomikus
szerepekben is... (Magyar Színházművészeti
Lexikon, Akadémiai Kiadó 1994.)... Pályáját még
ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban,
1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott.
Pályája Nagyváradon (1910-13), majd
a Király Színházban (1913-14) és
a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18
között a Kristálypalotában, a Fővárosi
Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és
az Intim Kabaréban lépett színpadra.
Nagyváradon színházalapítással
próbálkozott (1918), a következő évben
visszatért Budapestre. 1919-20-ban a Dunaparti Színház
tagja volt. Ezután az alábbi budapesti színházakban
lépett fel: Andrássy úti Színház,
Magyar Színház, Vígszínház,
Belvárosi Színház, Renaissance Színház,
Pesti Kabaré, Revü, Scala, Blaha Lujza Színház,
Budai Színkör. Mindenütt nagy sikert aratott
a világot jelentő deszkákon. 1926-29-ig a Fõvárosi
Operettszínház tagja volt. Színi mestersége
mellett 1929-30-ban a Fővárosi Művész Színház
igazgatója volt.Életútjának további állomásai:
Budapesti Színház, Nyári Operettszínház,
Fővárosi Operettszínház, Király
Színház, Vígszínház, Labriola
Színház, Modern Kabaré, Magyar Színház.
Nemcsak itthon aratott sikereket, 1932-ben, Bécsben
a Theater an der Komikerben vendégszerepelt. 1939-ben
a német befolyás növekedtével búcsút
mondott hazájának, és az Amerikai Egyesült Államokba
települt. Itt alkalmi fellépéseken szórakoztatta
a magyarul tudó közönséget. New Yorkban
halt meg 1941. október 6-án.-Kabos Gyula hazai
földben nyugszik.
Március 19 .:
1902. halt meg Tolnai
Lajos költő, író, szerkesztő (1837-1902)
Ha Tolnai Lajos harmincéves korában meghalt
volna, az irodalomtörténet úgy emlékeznék
rá, mint az Arany Jánost követő költők
egyik legtehetségesebbikére. Nagy hagyományú,
de rég elszegényedett nemesi család
volt a Tolna megyei Györkönyben élő nemzetes
Hagymássyak famíliája. Az apa a falu
jegyzője volt, kemény, meg nem alkuvó, indulatos és
kötekedő ember; negyvennyolcas a forradalom bukása
után is. Úgy akarta mindig szolgálni
az igazságot, hogy magának szerzett ellenségeket.
Ennek az volt a következménye, hogy a család
nyomorra jutott, és a tehetséges fiúnak
a mélységből kellett felverekednie magát..Tolnai
Lajos - aki megyéjéről vette írói álnevét
- világéletében rendíthetetlen
akaratú, mindig az igazságért küzdő,
soha meg nem alkuvó, de modorában kellemetlen,
kötekedő ember volt..Sikerült bejutnia a nagyon
jó nagykőrösi gimnáziumba, ahol Arany
János volt a magyartanára. Arany figyelt fel
először a tehetséges diákra, ő volt a
mestere, és Tolnai hamarosan jó költőnek
bizonyult. Érettségi után papnak ment,
ez volt a legalkalmasabb pálya szegény fiú számára.
Pesten végezte a református teológiát.
S nem sokkal azután, hogy diplomája a zsebében
volt, a huszonhárom éves költőnek megjelent
a verseskötete. Irodalmi feltűnést keltett. Gyulaiék úgy
képzelték, hogy Arany János tehetséges
követője az irodalmi Deák-párt, vagyis
a mértéktartóan konzervatív költészet
egyik nagy reménysége. Első novelláival
sem volt baj, sőt érdeméül említették,
hogy figyelme a kisemberek élete felé fordul. Úgy
tetszett, Tolnai írónak is azt az eszményt
követi, amelyet Gyulaiék egyrészt népnemzetinek
neveztek, másrészt pszichológiai realizmusnak
mondottak. Ennek az eszménynek a költészetben
Arany volt az élő klasszikusa, szépprózában
Kemény Zsigmond. Tolnai még a kiegyezés
előtt tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, elismert
költőnek-írónak számított...1867-ben
bekövetkezett a kiegyezés, és ezt a negyvennyolcas
hagyományú Tolnai keservesen vette tudomásul..1869-ben
Marosvásárhely meghívta prédikátornak...
ahová nézett, ott megalkuvást, alattomosságot,
megvesztegetést, hivatali önkényeskedést
látott... Templomi szószékről prédikálta
ki a közéleti hibákat. Támadta
a hivatalokat a hivatalok uraival együtt, nem kímélte
saját egyházát sem. És közben írta
azokat a regényeit, amelyekben a Bach-korszakot idézi
fel (Az urak, A báróné ténsasszony),
de úgy, hogy mindenki érezhette: a kiegyezés
ellen, negyvennyolc érdekében íródtak
ezek a művek..Sokan benne látták a haladás
nagy képviselőjét. Ez volt írói életének
fénykora. Ez időben írta viszonylag legjobb
regényeit (A falu urai, Eladó birtok), amelyekben
a falut tönkretevő idegen tőkét vádolja...
Közben azonban szinte minden könyvének sikere
volt, mert az olvasók botrányszagot éreztek.
(Magyar
Elektronikus Könyvtár.)